Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-17 / 51. szám

6 Békés 1916. december 17. Liba lopás ! Csomós István kigyosi úti ta­nyájáról az ősz elején elloptak 14 libát. Kettőt otthagytak mert azok akkor megvoltak tépve és nehezebben lettek volna értékesíthetők. Az árván maradt két liba tollazata azóta kinőtt s szerdára virradóra az ismeretlen tolvaj ezeket is elemelte. A rendőrség kutat a válogatós tolvaj után. Öngyikosság. Az Orosházi Takarékpénztár egyik tisztviselőjénél szolgált Nyári Rózái 20 éves orosházi leány. A házbeliek Jközül mostanában senkise tartózkodott otthon s igy a leány egye­dül volt a lakásban. Ezért az anyja hívta haza a leányt, de az nem ment. Ebből szóváltás kereke­dett, mire az anyja kissé erősebb szavakkal ilette a lányát. Másnap az édfs anya újból elment a leányáért, kit hosszas keresés után a padláson talált meg felakasztva. Nagy sikoltozásra elősza­ladtak a szomszédok, levágták, de már nem volt benne élet. Közgazdaság. A kötőgyár közgyűlése. Az Első Gyulai Kötött és Szó rótt Iparáru- gyár Részvénytársaság, mint azt lapunk előző szá­mában közöltük, f. hó 10-én délelőtt tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért és a vállalat fejlődése tekintetében hatalmas lépést jelentő rendkívüli közgyűlését. A háborús viszonyok dacára a köz­gyűlés látogatottsága vetekedett a békés idők ren­des közgyűléseinek népes voltával, ami abban leli magyarázatát, hogy a rendkívüli közgyűlés volt hivatva dönteni az amúgy is virágzó és erős vál­lalatnak a Magyar Általános Hitelbankkal való érdekközössége létesítése kérdésében. Dr. Lukács György v. b. 1.1. elnöklése mellett a közgyűlés elsősorban néhai /. Ferenc József nagy királyunk emlékének adózott. A tárgysoro­zat tételeinek tárgyalásra bocsátása előtt elnök a közgyűlés tagjai által fölállással megtisztelve vé­gighallgatott beszédben a következőket mondotta : Mélyeu tisztelt Uraim ! Eennkölt uralkodónk néh. I. Ferenc József halála óta először jövünk össze. A nagy király uralkodásának ideje a leg­hosszabb volt, mit csak ismer a történelem ; áll ez annál inkább, mivel XIV. Lajos uralkodásának idejéből egy rész kiskorúságára esett, mely idő alatt helyette mások kormányoztak, mig a mi királyunk trónralépésének első percétől kezdve maga uralkodott. Néhai I. Ferenc József törté­nelmet csinált, örök érdeme marad a paritásos dualisztikus monarchia szervezeteinek bölcsesség­gel való megalkotása. Uralkodói erényeinek egyike volt, hogy áldásos törvényalkotó tisztében igen nagy érzékkel viseltetett ipari fejlődésünk iránt?is. Ékes bizonyságai ennek, hogy uralkodása alatt alkottatott meg az ipartórvéuy és hozattak meg az iparfejlesztési törvények, melyek hazai iparun­kat a fejlődés látható révpartjához juttatták. A gyáripar szempontjából tehat néh. I. Ferenc József uralkodása örökemlékezetü. Egész élete a törhe­tetlen kötelességteljesités volt népeiért. Az egész ország fájlalja, siratja a nagy uralkodót, kinek kezéből kiütötte a tollat a kérlelhetetlen halál. a tollat, mely uralkodásának jelképe volt. A beszéd elhangzása után a közgyűlés néh. I. Ferenc József királyunk elhunyta fölött érzett mélységes gyászának jegyzőkönyvileg adott ki­fejezést. A kötőgyárnak a Magyar Általános Hitel­bankkal létesített egyezményei tekintetében min­ket gyulaiakat az érdekelt legközelebbről, hogy vájjon a helyi érdekek, de különösen magának Gyula városának érdekei nem szenvednek-e egy vagy más tekintetben ? Örömmel állapítjuk meg, hogy a rendkívüli közgyűlést összehivó igazgató­ság jelentése minden ebbeli aggodalmunkat elosz­latta, mivel a Magyar Általános Hitelbankkal kö­tött egyezményszerü megállapodásoknak tenorja az, hogy a vállalat székhelye és központja Gyu­lán marad. Ez a kikötés — igy szól a megálla­podás szóról-szóra — nemcsak az eredeti cég fenn­tartása által indokolt üzleti érdekben, hanem ab­ban a körülményben is találja méltánylandó indo­kát, hogy a székhely és központi vezetésnek ilyen biztosítását Gyula városának fontos erkölcsi és anyagi érdekei is megkövetelik, amelyek az ipar- vállalat megalapítása alkalmával és azóta is állan­dóan a részvénytársaság különös gondoskodásá­nak tárgyát képezték. Kellemes kötelességünknek tartjuk, hogy az igazgatóság, valamint országgyűlési képviselőnk dr. Lukács Györgynek eme dicséretes vívmányait elismerésünkkel honoráljuk. A rendkívüli közgyűlés részvényesei nevében méltatta a transactió létrejöttét dr. Vámos Géza felügyelőbizottsági tag, mig az igazgatóság nevé­ben dr. Ladies László mondott hálás köszönetét, az elnök dr. Lukács Györgynek azért a tapinta­tos eljárásáért ahogyan a transactió simán való lebonyolítását a vállalat fokozott felvirágzása ér­dekében lehetővé tette. Dr. Lukács György vá­laszában kiemelte, hogy mindenkor a vállalat nagy érdekeit helyezte előtérbe és örömére szol­gál, hogy az igazgatóság a saját meggyőződése alapján ment bele a transactióba. A közgyűlés a napirendre tözött tárgysoro­zat összes pontjait magává tévén, uj igazgatókul megválasztotta dr. Lukács Györgyöt, Ervin Kál­mánt, a Magy. Ált. Hitelbank igazgatóját, Szur- day Róbertét, a Magyar Pamutipar R. T. vezér- igazgatóját és Pótsa Ferenc pénzügyminiszteri miniszteri tanácsost, kik közül Ervin Kálmánt és Szurday Róbertét úgy az elnök, mint a köz­gyűlés tagjai meleg üdvözlésben részesítették az érdekközösség létesítése körüli kiváló érdemeikért. Elnök kiemelte Ervin és Szurday uj igazgatók­hoz intézett üdvözlő szavaiban azt is, hogy jogos az a reménység, hogy a vállalatra nézve korszak­alkotó lesz munkájukkal való részvételük. A tárgysorozat 5. pontja során még meg­választotta a közgyűlés felügyelőbizottsági tagul Popper Zsigmondot a Magyar Általános Hitelbank temesvári fiókjának főnökét. A kötőgyár folyó kó 10-iki rendkívüli köz­gyűlésében hozott határozatainak eredménye te­hát főbb vonásokban az, hogy a transactíót a Ma­gyar Általános Hitelbankkal megkötötte és a válla­lat alaptőkéje két millió koronáról három millió koronára emelkedett, minek kapcsán a részvény­töke felemelésére és az uj részvények aláírására vonatkozó lapunk más helyén közölt hirdetmény is megállapittatotf. őszinte szívből kívánjuk, hogy a vállalat megnagyobbodásával járó remények teljesüljenek és hogy a Magyar Általános Hitelbankkal kötött egyezményben rejlő minden előny a vállalat föl- virágozását nem remélt mértékben mozdítsa elő. A rendkívüli közgyűlésen történtek hűséges visszaadásaként meg kell emlékeznünk arról az igazán örvendetes tényről, hogy a túlfeszített munka következtében hosszas pihenőre kénysze- ritett Weisz Mór vezérigazgató is megjelent a közgyűlésen és őt úgy Dr. Lukács György vbtt., mint a jelen volt részvényesek meleg üdvözlésben részesítették. Az általános közbecsülés és szeretet megnyilvánulásában a legszebb jutalom, ami Weisz Mór vezérigazgatónak üdvös munkája folytatásá­hoz bizonyára fokozott kedvet és erőt fog nyújtani. A békésvárniegyei gazdasági egyesület igaz­gató-választmánya december ho 17-én vasárnap délelőtt 10 órakor az Egyesület székházában vá­lasztmányi ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki bejelentések. 2 Földmivelésügyi minis- téri leiratok tárgyalása és tudomásul vétele 3. 1917. évi költségvetés megállapítása és a közgyű­lésre ajánlása. 4. 1917. évi muukaprogramm meg­állapítása és a közgyűlésre ajánlása. 5. Elhalálo­zás és lemondás következtében megüresedett igaz- gató-választmanyi tagsági helyekre beválasztandók kijelölése és ajánlása a közgyűlésre. 6. Titkári jelentés az egyesületi tagok létszáma és tagdijak törléséről. 7. Folyó ügyek. 8 Esetleges indítványok. 8032—1916. sz. Hirdetmény. Békés nagyközség a Főtéren fúrt artézi kút vizét fürdő céljaira óhajtván felhaszuál- tatni, felhívja mindazon vállalkozókat, akik a fürdő építésére hajlandók vállalkozni, hogy ajánlataikat a községi mérnöki hivatal címére 1917. évi január 15-ig adják be az alábbiak figyelembevételével: 1. Békés nagyközség a vállalkozó ren­delkezésére bocsájtja díjtalanul az artézi kút felesleges vizét, ami naponként circa 45 m3. Továbbá a fürdő létesítésére szükséges te­rületet. 2. Vállalkozó a saját költségén tartozik az ajánlatához mellékelendő terv szerint a fürdőt felépíteni és a vállalati idő alatt jó­karban tartani. Ajánlatához köteles vállalkozó a fürdési dijak jegyzékét csatolni és azt az időtarta­mot megjelölui, amelynek elteltével a fürdőt összes tartozékaival minden kártérítés nél­kül a község birtokába bocsájtja. Békés, 1916. december 12. 34i í-i Elöljáróság. Eladó ház. Gyulán, Rucza-utca 12. számú ház, mely áll három szoba, két konyha és hozzátar­tozó mellékhelyiségekből szabadkézből azon­nal eladó. Értekezhetni a fenti szám alatt lakó tulajdonossal. 340 í—i 2049—1916. A gyulai kir. törvényszéktől Hirdetmény esődöukiviili kényszeregyezségi ügyben. A gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Sckliszer Zoltán szarvasi röfösáru kereskedő kérelme következtében (képviselője Dr. Glasner Adolf szarvasi ügyvéd) a csődönkivüli kényszer- egyességi eljárást megindította s vagyonfelügye­lőül Silberstein Fülöp szarvasi kereskedőt ki­rendelte. A hitelezőket felhívja, hogy követeléseiket az 1916. évi december hó 28. napjáig bezárólag a 4070—1915. M. E. számú rendelet 43. §-ában irt jogkövetkezmények terhe alatt a rendelet 28. §-ában előirt módon jelentsék be és az érdem­leges tárgyalásra követeléseikről szóló váltóikat és egyéb okirataikat hozzák) magukkal. Az egyezség érdemleges tárgyalására határ­napul 1917. évi jaiiuúr hó 1-ik napjának d. c. 9 óráját a kir. törvényszék 43—44. számú hivata­los helyiségbe kitűzte. Az eljárás megindításának joghatálya a mai napon állott be. Gyula, 19)6. évi december hó 4. napján. Dr. Frailer Jenő s. k. kir. törvényszéki kiró. A kiadmány hiteléül : Kovács Albert 337 1—1 s. h. tisztv. Hentesüzlet megnyitás!! Tisztelettel tudomására hozom a nagyérdemű közönségnek, hogy 346 i-2 óta fennálló hentesüzletemet régi helyén : Kossuth Lajos-ntea 6 sz. a. újból megnyitóttam. Kérem szives pártfogásukat Gulrich Jánosiid, Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents