Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-17 / 51. szám

1916 december 17. Békés György Dragalina Tógyer Janecsko Mihály Grek János Bálint Péter Búzás András Ködmön Mátyás Butár Miklós Milos Yazul Matyucz István Dani Mátyás Mócz János Száv József Scbőfer Adám Vaculescu György Tomasdan Döme Taska Vazul Obersán Nyisztor Tarabancza György Farkas Gá­bor I, Var István II, Katsor András II Simandi Sándor Margoc Tódor Zsiván György Kostán János Mihuci Péter Vágó István Merz Ferenc Popa János Púja János Szirkuca János Palla József Gornik András és Juhász András népfől- kelők. Deák Parten Borod Kosztin Matt József Prentel Lajos Szenti Barnabás nép. őrvezetők. Szabó Lajos, Balog Lajos Katona István Gálfi József népf. címzetes őrvezetők. Háromszékbe nein lehet haza ntazni. A belügyminiszter táviratilag értesítette dr. Daimel Sándor alispánt, hogy közbejött körülmények foly­tán a háromszékvármegyei menekültek egyelőre otthonukba vissza nem telepíthetők és egyeseknek csakis kivételesen indokolt esetben adható vissza­térési engedély. Felhívja az alispánt, hogy a Bé­késmegye területén elhelyezett menekültek . élel­mezésének és állataik eltartásának december hó­ban való biztosítása érdekében tegye m<’g a szük­séges intézkedéseket, felhatalnr ázván őt arra is, hogy a takarmányt esetleg rekvirálás utján be­szerezhesse. Ha pedig az élelmezésre vonatkozólag kormányhatósági beavatkozásra is volna szükség, ezirányban tegyen javaslatot. A belügyminiszter a békéscsabai főszolgabírót távbeszélőn felhívta, hogy a külön vonaton ott keresztül utazó három- széki visszatelepiilőket a vonatról szállítsa le. Áthelyezés. A nagyváradi posta és távirda igazgatóság Pribék Mihály postafőtisztet saját kérelmére Kolozsvárról Gyulára áthelyezte. Pri­bék Miháiy évek előtt már hosszabb ideig mű­ködött a gyulai postahivatalnál és visszatérte al­kalmából riagyszámu^ismerősei örömmel üdvözlik. Presbiter választás A gyulai református egyháznál az egyházközségi közgyűlés tagjainak egynegyed része kisorsoltatván, a választás f. hó U6-ára, karácsony másodnapjára tűzetett ki: Vá­lasztandó lesz 1 főgondnok, 1 gondnok, 1 tanító presbyter, 9 rendes presbiter és 18 egyházi kép­viselő. A választás délelőtt isteni tisztelet végez­tével kezdődik és tart aznap délután 4 óráig. A választás a belvárosi fiúiskola 2 termében lesz és pedig : az I—V. tizedbeliek a Nagyváradi-ut páratlan számáig a nagyobb fiúiskola termében, a IV. tizedbeliek, a külterületiek, valamint az állami adót nem fizetők a kisebb fiúiskola ter­mében Személyesen szavazhatnak. A levélhordó tragédiája. Csodálatos kegyet­lenséggel vág rendet néha a sors, ma még bol­dog emberek sorában, akik holnap már nem él­nek, vagy gyász és szomorúság borítja be lelkű­ket. Mintha csak egy leheletre tűnt volna el a gondtalan gyermekkacaj, a boldog családi élet, az egész emberi fészekalj. Megriadva nézzük ezt a tragédiát a Gálosi András családja pusztulásában, amelv itt folyt le .a szemünk előtt. — Gálosi András városunkban levélhordó volt, megáldva egy jó feleséggel és nyolc egészséges gyermek­kel. Amikor talán már elfáradt a kötelességéhez tartozó sok járás-kelésben, az adott neki kitart- tást és erőt, hogy majd otthon az asszony-főzte meleg leves mellett előjönnek a kis maszatos gyermekek szeretettel, ragaszkodással. Örömmel futnak vagy tipegnek eléje, nyakába akaszkodnak, térdeire másznak, zsebeit kutatják. Egyik már mimeli a nagyokat, a másik segít a házi dolog­ban, a harmadik még csak selypit és bizonytalan járással néz bele kiváncsi nagy barna szemekkel a világba. Amikor ezek cirógatják a járásban és gondokban elfáradt embert, akkor az élete is gyönyörűséggé válik. S a jó feleség gyöngéd sze­retettel, az anya gondossága is meleggé teszi a csipogástól hangos meleg kis fészket. De egy­szerre csak árnyékok húzódnak fel a szemhatá­ron. A feleség, a gyermekeket gondozó anya ros­szul érzi magát. Beteg lesz. Nem segit rajta a szomszéd aszonyok minden orvosi tudománya sem. Jön az orvos. Kórházba küldi a nőt. Be is viszik. — Beborult a család verőfényes ege. Az ember naphosszat az utcát járja s a hivatalát végzi. Az anya betegen fekszik távol otthonától, a hol a mozgékony apróságok megriadtan magukra hagyva vágyakoznak az anya apa támogató szerete- tére. A borulat még sötétebb lesz, mert az anya mind rosszabbul van. — Gálosi bemegy a kór­házba, meglátogatja feleségét. — Lehorgasztott fejjel végtelen szomorúsággal jön ki. A felesége menthetetlen, nem tud már csacsogó kis gyerme­keinek sem úgy örülni. Éjjel álmatlanul háuykó- dik ágyában. Reggel esős, szürke, nehéz reggelen egy mérhetetlen bánat ólomsulyával vonszolja magát kötelességét teljesíteni. Felül a zörgő, nagy zöld postakocsira. Azt se tudja hogy döczögött ki rajta az állomáshoz. Ott is gépiesen szedi ki a kocsiból a csomagokat és adja át a vasúti pos­tának. Gépiesen vette át attól az ideérkezett cso­magokat, melyeket berakott a zörgős postakocsiba. Hol járt az ő esze most ? Hogy is zokogott a lelke! Talán már haldoklik azóta ... az az egyetlen pótolhatatlan feleség, anya 1 A kocsi belseje tele lett csomagokkal, nem fért már bele több Fellépett az ülésre, felmászott a kocsi te­tejére. Az esőtől síkos bádogtetőn elhelyezte a podgyászdarabokat. — Majd leszállani akart s egy útjába eső csomagra lépett. — Epen oda látszott a kórház lapos teteje. Talán egy né­ma üzenet suhant át onnan — a levegőn keresztül, egy megrezzenés, a csomag megbillen és Gálosi a levegőben megfordulva zuhan le a gránitkő burkolotra, fejjel lefelé. Gálosi Andrást elöntötte a vér, a fejét fájlalta. Elvezették Kur- tucz Valéria városi orvoshoz, aki bekötözte fejét. Majd kocsin a kórházba akarták szállítani, de a Szent István-utcán kijelentette, hogy nem engedi magát kórházba vitetni. Saját lábán elment a közeli Enyves-utcai lakására, ahol gyermekei kö­rében reggel 9 órakor koponyarepedés és elvérzés folytán meghalt. Egy óra múlva felesége is ki­lehelte lelkét. Nyolc árva gyermek boldogtalan­sága fejezi be ezt a hirtelen támadt tragédiát. Czóbel Károly a posta- és távirdahivatal' főnöke humánus jóakarattal igyekszik a gyermekek sor sán enyhíteni. A szerencsétlen véget ért házas­pár temetése ma, vasárnap délután 3 órakor lesz- a közkórházból. Halálozás. Özv. Frailer Józsefnó Uferbach Magdolna asszony, városunk régi tisztes polgár­nője f. hó 12-én éjjel 72 éves korában, rövid súlyos betegség után meghalt. A boldogult derék nő halálát menye, özv. Frailer Gyuláné s egy még élő testvére gyászolja. Temetése csütörtök délután 3 órakor volt, a róm. kath. egyház szer­tartása szerint a Szent József temetőban. Béke hamvaira. A vöröskereszt egylet gyulai fiókjának a következők adományoztak : Miniska Vazul 64 fill., Frankó Döme 25 fill., Styir Petra 1 kor,, Seres Sándor 2 K 20 fül. Megyebizottsági tag választás. A gyulai III. választókerületben tt-gnap lefolyt megyebizottsági tag választáson Mikler Sándor kir. tanfelügyelő választatott tneg. A gynlal államilag segélyezett községi ipa­rostanonciskola tanulóitól hős katonáink karácso­nyi szeretetadományára 55 korona 58 fillér folyt be. Az összeg beküldetett a magy. kir. honvédelmi minisztérium »Hadsegélyező Hivatalának«. Az igazgatóság. December második felében vagyunk, de az időjárás még mindig nem öltött télies jelleget. Az egész hónapban a hőmérő egyetlen egyszer sem hanyatlott a fagypont alá. Csapadékban azon­ban bőséges osztályrészünk volt e hét folyamán is. A vetések igen szépen fejlődnek, de a mezei egerek, dacára a bőséges esőkuek, sokhelyütt igen nagy károkat okoznak. A szomszédos Biharvár- megyében sokhelyütt teljesen tönkre tették a buzavetést, úgy hogy ki kellet szántani. Podgyászból clliinl "ezüst evőeszköz. Naj- mann György gyulai földbirtokos nov. 28-án egy nagy utazó kosárban, podgyászként tette vasútra Gyulán leányának, Cs. Varga Antalnénak kelen­5 gyéjét képező holmik egy részét. A lakattal le­zárt podgyász sértetlenül érkezett meg Debre­cenbe, de a kicsomagolásnál meglepetve tapasz­talták, hogy a kosár fenekén elhelyezett kazettát, mely 12 személyes ezüst evőeszközt tartalmazott és 1300 korona értéket képviselt, útközben kilop­ták. A lopást bejelentették a debreceni és gyulai rendőrségnek. Valószínűleg a vonatkísérő személy­zet között kell keresni a lopás tettesét. Helyreigazítás. Lövey Imre haláláról lapunk múlt heti számában megemlékezve, az elhunyt foglalkozását kéményseprőnek neveztük meg. Most helyesbítenünk kell, hogy Lövey Imre joghallgató volt, van neki kéményseprő fivére is, de az orosz fogoly. Magaskoru nő halála, özv. Szekendi Istvánné Papp Flóra városunk legöregebb asszonya f. hó 15-én 95 esztendős korában meghalt A ritka magas kort élt nő, ha nem is nélkülözött, teljes életében szegénysorsban volt és munkával kereste kenyerét. Temetése pénteken délután volt nagy részvéttel, a görögkeleti temetőben. Czabán Samu fegyelmi ügye. Több mint egy év előtt történt, hogy Czabán Samu nagy- szénási .állami tanítót az ellene indított fegyelmi eljárás során a közoktatásügyi miniszter végső fokon hivatalvesztésre Ítélte többrendbeli súlyos fegyelmi vétség miatt. Czabán Samu nem nyu­godott meg a súlyos ítéletben, hanem uj tanukra és bizonyítékokra hivatkozva ügyének ujrafelvé- telét kérte, a mit a miniszter el is rendelt. A pótlólag foganatosított vizsgálat eredménye alap­ján a vármegye fegyelmi- választmánya több órán át tartó tanácskozásban foglalkozott az üggyel, amelynek eredményekép a választmány azon jogi megokolással kisért határozatot hozta, hogy a pótvizsgálat során felhozott bizonyítékok az alap­eljárás során történt megállapításokat nem dön­tötték meg és ez alapon az előző döntés érintet­lenül hagyásával Czabán Samut újból hivatalvesz­téssel büntetendőnek találta. Árdrágító libakofák a törvény elölt. Hosz­szabb idő óta tapasztalja piacra járó közönségünk, hogy a hetipiacokra alig hoznak fel hízott li bát, alig két három darabot látni a pénteki hetipiacon, azokért pedig olyan fantasztikus árt kérnek, meny­nyit magánember megfizetni képtelen ha csak nem tartozik a boldog milliomosok közé. — Ebből a fajtából azonban talán egyetlen egy sem lakik városunkban. Hiábavaló a rendőrség ármeg­szabása, ami pedig most az eladók javát szolgaija, mert hiszen a hizot liba klgr.-ja élő állapotban 7 K-ban van megalapítva. Ennek dacára az árusok még ennél is többet követelnek és legtöbbször sikerül is magasabb árt elérniök, nem ugyan a boldogtalan fogyasztó közönségtől, hanem egy szervezett kofatársaságtól, amely hetek óta mes­terségesen drági ja pacunkat. A múlt héten nap­fényre került a gyű u libakofák esete és a rend­őrség intézkedett, iiogy legalább erről az oldalról megszabadítsa a drágaságtól mindenkép sújtott közönséget a mesterséges kizsákmányolástól. — December 8-án éjjel a vasútnál inspekciós rend­őrnek feltűnt, hogy 7 ismert kofa, csaknem mind­annyian vasúti alkalmazottak feleségei, nagy ko­sarakkal várakoznak a vonatra. Megvizsgálta a kosarak tartalmát és konstatálta, hogy mindegyik kosárban 10—14 kopasztott libát visznek Buda­pestre eladás végett. Egyikük meg éppen két metermázsa baromfit adott fel a vonatra. A kofák nem tudták igazolni, hogy leölt baromfival való kereskedésre jogosítványuk volna azért, feljelen­tette őket kihágás miatt. A kofák, névszermt Németi Péterue C te Erzsébet, Nagy Jánosné, Tar Andrásné Tulkán Hona, Kovács Mihályné Bartyuk Erzsébet, Kovács Istvánné Jámbor Er­zsébet, Kristyák Mibalyné Hízó Erzsébet és Gálosi Ferencné Csete Z>uzsánna a mai nehéz utazási viszonyok mellett még abban az előnyös helyzet­ben is voltak, hogy a vasutat ingyen vehették igénybe, mint vasúti alkalmazottak családtagjai, így könnyen fizethették túl a piaci árakat, mert igy is megkerestek egy-egy utazással fejenként 100—200 koronát. A rendőrfőkapitány a kofák cselekedetében az 1916. évi IX. t.-c. 1. §-ába ütköző árdrágító vissszaélést látott fennforogni, miután közvetítő kereskedést űztek jogosítvány nélkül, mert csak é ő baromfiakkal való kereske­désre volt igazolványuk. A feljelentést áttette a kir. ügyészséghez, amely értesülésünk szerint át­vette a vád képviseletét.

Next

/
Thumbnails
Contents