Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-10 / 50. szám
XLVIII. évfolyam ttyula, 1911». december lO. 50. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobav János könyvkereske'dése, hova a, lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓH\ DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Megyegyülés előd December hó 16-án, szombaton tartja Békésvármegye törvényhatósági bizottsága évi negyedik rendes közgyűlését, amelynek meghívója és tárgysorozata a vármegye hivatalos lapjának e hó 7-iki számában tétetett közzé. A közgyűlés a meghívó szerint kiemelkedik a rendes, csupán hivatalos feladatokat megoldani hivatott gyűlések sorából, arneny- nyihen azon, de az alkalom kiváló jelentőségénél fogva tárgysorozaton kívül és napirend előtt, két ünnepélyes aktus fog a törvényhatóság ezen összejövetelén lefolyni, a melyeket a meghívó a következőkép jelez: A közgyűlésnek napirend előtt tárgyai lesznek : Megdicsőült királyunk Ő Felsége I. Ferenc József elhalálozása folytán a vármegye fájdalmának és gyászának kifejezése. A törvényhatóság hódolata 0 császári és Apostoli Királyi Felsége IV. Károly király trónralépése alkalmából. Az a mély megilletődés és fájdalom, amely az ország és e vármegye lakosságának minden tagját dicsőségesen uralkodott nagy királyunk halálának hirére elfogta, minden bizonnyal méltó formában jut a törvényhatóság hivatalos képviseletének közgyűlésén ki- ejezésre — és az elhunyt uralkodó egyéniségéről, kormányzatáról, nagyságáról való megemlékezés, a törvényhatóság gyászának külső kifejezése tekintetében tett intézkedések bejelentése, a vármegye fájdalmának megörökítése és részvétének a trón zsámolyához való juttatása, komor ünnepélyességgel fognak visszhangot adni a közórzületnek, a vármegye gyászának. Az országos gyász következményének a trónváltozásnak bejelentése lesz a második ünnepélyes tény a közgyűlésen. IV. Károly királyt mint a királyi trón örökösét a nagy háborúban viselt főbb parancsnoki, majd ve- zéri minőségében tanultuk ismerni, amikor nemcsak hadvezéri kiválósága, de a hadsereg és annak minden tagja érdekeinek szeretetteljes gondozása, úgy* katonáinak mint a polgári közönségnek lelkes szeretetét biztosították részére. A két állam koronájához való öröklési jogának megujitója, tényleges trónra- lépésének rövid ideje óta a magasztos liiva- tottságra való rátermettségnek, a legnemesebb emberi és uralkodói erényeknek szoros alkotmány tiszteletének és a magyar nemzet iránti vonzalmának annyi megkapó jelentőségével növekedtette meg hű magyar népét, hogy koronázásának nemcsak hagyományos magyar királyhüség és alattvalói hódolat, de a nemzet teljességének igaz lelkesedése és rajongó szeretete fog legszebb, legértékesebb díszéül szolgálni. Ennek az országos kitörő érzelemnek hatása fog megnyilvánulni Békésvármegye törvényhatóságában is, amikor hódolatát és lelkes üdvözletét a trónralépő király elé jutU;ja. A legutóbbi közgyűlés óta két hónap sem telvén el, aránylag kevés anyag gyűlt össze a törvényhatósági bizottság által elintézendő feladatokból. Az alispán! jelentés után, amely csak a hét folyamán fog közzététetni, a külömböző bizottságok újra alakítása van napirendre kitűzve, miután a bizottságok legtöbbjének megbízatása az óv- végével lejár. A választások közül szokás szerint legtöbb érdeklődés fordul a közigazgatási bizottság megalakítása elé, amelyből Beliczey Géza, dr. Ber- thóty Károly,jHaviár Dániel, dr. Ladies László, és gróf Wenckheim Dénes lépnek ki, akik előretáthatólag két évre újból meg foguak választatni. Uj tag választandó azonban a lemondott Domby Lajos helyébe egy évi megbízatással, amely helyre a hagyományos szokásnak megfelelően bizonyára egy gyulai tag fog a bizottságba bekerülni. A még újraalakítandó bizottságok között az állandó választmány, kórházi bizottság, igazoló és bíráló választmány, tiszti és jegyzői nyugdíj- bizottság megalakítása fog érdeklődést kelteni. Az ötödik kadikölcsön jegyzésére nézve a vármegye alispánja azt javasolja, hogy a vármegye külömböző alapjainak felhasználható tőkéjét, 50,000 koronát jegyezze le a hadikölcsönre. Ezenkívül a vármegyei árvaszék is javaslatot fog tenni, hogy a gyámpénztárnak és a központilag kezelt tartalékalapnak leköthető része erejéig jegyzés történjék. TÁRCA. Verje meg- Isten, veretlen ne hagyja ! Fekete Nagypéntek borult a világra'. Keserű világnak tizenkét sarkára. Sok ezer Krisztusnak csöpög hulló vére, Hulló piios vére, hollók örömére. Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja, Aki embervérrel a keselyűt tartja! Fekete borúlat csillagtalan égen, Angyalok sírnak ott gyászos feketében. A földnek romlásán, ember jajgatásán, Piros reménységek örök pusztulásán. Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja, Aki ma a fejét még magasan tartja ! Hűtlen kósza ebek a nagy országúton, Vérben forgó szemmel osztoznak a koncon. Haló gazdájuktól amit ellophattak, Árva kis családtól amit rabolhatnak — Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja, Aki bűnös testét ma kalácson tartja? Bogáncsos mezőnek iszap) árt a partja, Sok szegény bujdosó hideg feje alja. Hideg feje alja, csupa gond párnája, Takarót csak az Ég ha tereget rája. Verje meg az Isten, veretlen n > hagyja, Aki a fejét ma selymes ágyra hajtja ! Fekete Nagypéntek borult e világra, Keserű világnak tizenként sarkára. Sok ezer Krisztusnak csöpög hulló vére, Hulló piros vére, hollók örömére. Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja, Aki embervérrel a keselyűt tartja t Dlányiné-Prigl Olga. Elősz ó.* Téli szél sir a rozsdavörös drótsövények közt, az agyaggödrökben ifjú katonák feküsznek és Jókait olvassák A Múzsa úgy tesz, mint az első harctéri tudósításokban szereplő rigó, a tűzszünetekben elkezd csiripelni. Egy ideig mintha kissé feleslegesnek érezte volna magát a pindusi kacatjával, de most me^ lancbólikus öröme telhetik benne, hogy künt a fedezékben megint végezheti gyönyörű mesterségét : édes és meleg hazugságokkal itatva fázó gyermekeket. Egy-egy könyv néhány órai szabadságra viszi a katonát, a kopasz sziklák és a fagyott mocsarak, a halál és a nyomorúság országából a teljesült vágyak és a megvalósult álmok országába — és az ilyen könyvet érdemes volt megirnod Budapestről eddig 125 000 könyvet és 420 ezer füzetet küldtek a frontra ! A katonai parancsnokságok fölismerték, hogy «az olvasás feltűnően jó hatással van ^a legénység szellemére» és a «Könyvet a harctérre» * Mikszáth Almanach 1917. évre ára diszkötésben 2K 80 f jelszóval megindult mozgalom most már szakadatlanul küldi a könyves ládákat a harctérre. (Érdekes véletlen, ha ugyan véletlen, hogy magyar legénységük szellemi szórakoztatásával éppen azok a parancsnokságok foglalkoznak legtöbbet, amelyek a háború folyamán a legfényesebb sikereket aratták.) A könyveket, melyek önkéntes adományokból gyűlnek össze, Budapesten irodalmi cezúra alá veszik és 2—200 kötetes «ingyenes ezred- kölcsönkönyvtárakba» rendezik. El lehet mondani, hogy az ilyen bibliotékák a magyar szép- irodalom legjavát viszik a harctérre. Szállásmesterek gépírásos jelentései bizonyítják, hogy egyes táborzó csoportokon valóságos olvasási szenvedély vett erőt. Emberek, akiknek béke idején kisebb gondjuk is nagyobb volt az olvasásnál, most mohón falják a nyomtatott betűt és egy-egy erélyes és esetlen kézzel írott tábori levélből fölujjong a paraszlegény öröme, hogy fölfedezhette magának Mikszáthot vagy Petőfit. Az olvasási kedv — ezt az 5-ik hadsereg jelenti — átragadt az analfabétákra is, akik Írástudó bajtársaikkal olvastatnak fel maguknak. Milyen költőket kedvelnek a katonák ? A tábori könyvtárak körül szerzett tapasztalatok átlag igen hízelgők a fegyverben álló nép intelligenciájára és jóizlésére : a katonák a köny- nyed és színes fantáziájú költőket, de ezeknek csak a javát kedvelik. Némely dandárnál kérdést intéztek a legénységhez, hogy az elolvasott könyvek közül melyik nie mai szama © oicia.1.
