Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-10 / 50. szám

2 Kékes 1916. december 10 A törvényhatóság az őrlésért szedhető vámot 8 százalékban állapította meg úgy, hogy- ezen kivül elporlás fejében még 2 százalék levonására jogosult a malom. IJjabb kereskedelemügyi miniszteri rendelet kijelenti, hogy elporlás címén levonást engedélyezni nem lehet, valamint hogy az őrlés vámja mellett külön kell megszabni a darálás, zú­zás vámját. Ez okból a közgyűlésnek újból kell foglalkozni a kérdéssel. Első alkalom­mal már szavazással döntöttek azon kérdés felett, hogy 8, vagy 10 százalék legyen-e az őrlés vámja és igy hihetőleg e kérdésben újból összeütköznek az ellentétes nézetek. A darálás vámját valószínűleg 2 százalékkal alacsonyabban fogja a közgyűlés megállapí­tani, mint az őrlését. A törvényhatósági átiratok közül Győr- vármegyéé a bőrből készült lábbeli árának maximálását, Veszprém vármegye az elhagyott gyermekek tartási dijának felemelését, deb- recen város pedig a cukorhiányra tekintettel a saccharin forgalmát tiltó rendelkezések fel­függesztését sürgetik. Vármegyénket, mint az első sorban mezőgazdasággal foglalkozót, kö­zelről érdekli az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megkeresése, amelyben a. mező- gazdasági üzemek viteléhez szükséges anya­gok és cikkek árának megszabását kérő ér­dekes és tanulságos feliratának támogatá­sára hívja fel törvényhatóságunkat. Helyi és kisebb jelentőségű ügyek fog­lalják el a tárgysorozat többi részét. Általános rekvirálás. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke: báró Kürthy Lajos rövid működése után a köz­élelmezés sokoldalú és igen nehéz feladatát úgy találta megoldhatónak és az ellátás akadálytalan- ságát biztosíthatónak, ha az országban levő élel­miszer készletek a legnagyobb pontossággal fel- táratnak és a felesleges készletek szigorúan rek- viráltatnak. tetszett legjobban, és a többség véleményét a legtöbb esetben magáévá tehetné bármely irodalmi társaság is Miért veszi a nép mégis a ponyvakönyveket ? — kérdezhetné ezek után valaki. Az hiszük 'főleg az olcsóságuk miatt A nép takarékos, de ahol a pénzkérdés — mint a tábori könyvtáraknál — nem szerepel, ott egy­szerre megnőnek az igényei. A tisztek szivesen olvassák a könyvbe gyűjtött jó harctéri tudósításokat, de a mondva csinált, habár jól megirt hadikalandok némely gyűjteményeit hangos ellenszenvvel fogadják a tábori könyvtár olvasói. Láttunk katonalevelet, melynek Írója «az üteg nevében» szigorúan és zamatosán megbírált ilyen könyvet és ugyancsak az üteg nevében hevesen tiltakozott az ellenség becsmérlése ellen. Érdekes, hogy alföldi magyar ezredektől igen gyakran kérnek a mezőgazdaság körébe vágó ismeretterjesztő műveket Az ellenség előtt álló katona szeret a szőlőtermelésről és műtrá­gyázásról, a baromfitenyésztésről, a gazdaszö­vetkezetekről, olvasni. Neki talán ez ife üdítő költészet egy neme, amely elviszi a képzeletét oda, ahova szive vonzza. Az apokaliptikus lovagok nyomában a huUa- hegyek és romsivatagok között, mégis rügyezik valami parányi uj élet. A háború az egész vonalon előtérbe állítja a magyar paraszt nagyszerű alakját. Lehet, hogy a békekötés után nekünk íróknak is több lesz a magyar nép, mint érdekes modell. A szerkesztő. A hivatal sikeres működésének alapját ké­pező ezen megállapítás képezi indító okát azon kormányelhatározásnak, hogy egy uj általános, a legnagyobb körültekintéssel, egyszersmind azon­ban teljes szigorral keresztül vitt rekvirálással biztosíttassák az élelmi szerek igénybe vétele és az el nem látott fogyasztókhoz való eljuttatása. Szerencsés gondolat és helyes megoldás, hogy ebbe a munkálatba a kormány a hivatalos közigazgatási szervezeten kivül álló egyének te­vékenységét is igénybe veszi és ez által is lehe­tővé teszi, hogy a nagy munka teljes eredmény­nyel, de a közönséget megnyugtató módon haj­tassák végre. Ezen gondolattól indíttatva Kürthy báró az Országos közélelmezési hivatal hatáskörét a rek- virálásra vonatkozó részében és a rekvirálás egész tartamára gróf Wenckheim Dénes békésmegyei nagybirtokosra ruházta át, akinek egyénisége, gazdasági ügyekben való ismert szakértelme biz­tosíték egyrészt a rekvirálás sikerére, másrészt arra, hogy az igénybevétel, bár az egyesek szük­ségletének és igényeinek a nagy célok érdekében történő erős megszorításával, mégis azonban igaz­ságosan és a nélkülözhetlen szükségletek kellő figyelembe vételével fog megtörténni. Gróf Wenckheim Dénes'és a kormány ki küldötteként vele együtt ^működő dr. Deák Béla országgyűlési képviselő 10 nap óta megfeszített munkával készítik elő a rekvirálás munkáját; a vármegye főispánjával, alispánjával és főjegyző­jével naponként folytatott és különböző szakfér­fiak bevonásával eszközölt beható tanácskozá­saikon készítették elő és állapították meg a rek­virálás irányelveit és utasításait és a tegnap Bé­késcsabán az összes főszolgabirák, jegyzők, vala­mint a rekvirálás irányításában közreműködésre felkért gazdák jelenlétében megtartott értekezlet teljesen kész programmot adott a lefolytatandó el­járásnak, amely a jövő héten vármegyeszer te egyszerre és teljes erővel fog megindulni. A programm szerint a rekvirálás december 14 •én veszi kezdetét és még e hónapban teljesen véget ér. A rekvirálást magát helyi hatósági megbízottak végzik a községi elöljáróságok, járási hatóságok és e célra felkért egyéuek irányítása és ellenőrzése mellett. A megbízottak száma oly nagy, hogy egy-egy rekviralóra csak annyi háztaitás jut, hogy azokat teljes gonddal és részletességgel el tudja végezni. A vármegye alispánja a közélelmezési hivatal felhívására elrendelte, hogy a rekvirálással egy­idejűleg a zsir, cukor, kávé és burgonyakészletek is összeirassanak. Ezek azonban nem képezik rek­virálás tárgyát, ellenkezőleg összeírásuk épen azért történik, hogy m egállapitassék, mennyire nincs ellátva a lakosság e cikkekkel és ez alapon pontos adatokat kapjon a hatóság a szükségletre és lehe­tőleg gondoskodhasson annak kielégítéséről. Rekvirálás tárgyát képezi a búza, rozs, árpa, zab, kétszeres, tengeri és ezek őrleményei, hüve­lyesek, köles, tarhonya. A rekviráló megbízottaknak kiadott utasítá­sok a legnagyobb részletességgel megállapítják, hogy házi és gazdasági szükséglet címén miből mennyit jogosított a készlettulajdonos visszatartani és igy ha a tulajdonos őszintén és részletesen feltárja készletét, házi és gazdasági körülményeit, biztosítva van arról, hogy valóságos szükségletét — de mm felesleges bőségét — visszahagyják. Csupán egy lényeges megszorítással jár az eddigi helyzettel szemben az uj rekvirálás. A nagy küzdelem céljának elérése, a hadsereg és az el nem látott lakosság élelmezésének biztosítása ér­dekében le kellett szállítani az egyes ember napi lisztadagját, ami az eddig, különböző mennyiség­gel szemben egységesen és mindenkire nézve egyformán 240 grammban van megállapítva. — A kenyér kíméléséhez nem szokott ember előtt s^ük ez az adag, de mindenki meggyőződhet róla, hogy egy kis takarékoskodással és beosztással teljesen elég a megélhetésre, A tarhonya tulaj­donképen nem rekviráltatik, hanem ahol nagyobb készlet van, az a lisztadagokba lesz betudva. — Házi szükséglet címén a hüvelyesekből fejenként együttvéve 10 kgr tartható vissza, ami bőségesen elegendő. Gazdasági szükséglet címén mentes a rek- virálástól a konvenció és a vetőmag teljesen az árpából, zabból és tengeriből az állatállomány ellátására szükséges és megszabott mennyiség, sőt a tengeriből a hizlalás alatt levő állatok meg- hizlalására szükséges készlet is. Szóval az uj rek­virálás az említett megszorítástól eltekintve tulaj­donképen csak annyiban fog különbözni az eddi- től, hogy a készletek és szükségletek szigorúan pontos és nem hozzávetőleges megállapítása mel­lett a valóságos feleslegek mindenütt elrekvi- ráltatnak. A termelési adatok azt bizonyítják, hogy ily eljárás mellett igen tekintélyes eredménnyel több száz waggon terménynek a közélelmezés javára való beszolgáltatásával fog járni. Mi bízunk abban, hogy vármegyénk lakossága ennek tudatában és átérezve és megszívlelve gróf Wenckheim Dénesnek falragaszokon közzétett hazafias felhívását, megnyugvással fogadja az uj rekvirálást és még a saját kényelmének vagy megszokott bőségének megszorításával is teljesí­tem fogja kötelességét, aminek üdvös eredménye vitéz katonáink és éhező honfitársaink ellátása és e nagy háború győzelmes befejezése lesz. A gabonarekvirálást különben Gyulán a kö- következő polgári kirendeltek fogják végezni: Cseh István, Loós Lipót, Barbulescu János, Sup- kégel Aladár. Goldbecher Tóbiás, Maris Tivadar, Szacsvay Tibor, Seer Izsó, Iván József, Domon­kos János tanítók, Schriffert Pál eementgyáros, Bicska Ferenc asztalos, Steiner Jenő kötőgyári alkalmazott, Benkő János, Kukla István építő­mesterek, Gyulai Gábor kereskedő, Barát István asztalos, Krausz Jakab vállalkozó, Székely Manó magántisztviselő, Major István nyug. iktató, Meny­hárt Gáspár gazdálkodó és még három ezután kirendelendő egyén, tehát összesen 25 bizottság. 3889 és 4147 -1916! Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1916. évre előirt fegyver- és IV-ed osztályú kereseti adó pót­kivetési lajstromok a m. kir. péuzügyigazgató- ság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében december hó 9-től 17-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg­voltak róva, a lajstrom közszemlére tételé­nek napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1916. évi december hó 9-én. 334 í-i Szikes György, adóügyi tanácsnok. Hírek. A vármegye közigazgatási bizottsága holnap, hétfőn délelőtt tartja meg december havi ren­des ülését. A vármegyei igazoló választmány december hó 7-én dr Márkij János elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta és állapította meg a vármegyei legtöbb adót fizetők 1917. évi névjegyzékét. A névjegyzék 213 nevet foglal magában és Almásy Dénes gróf nevével, 32713 K 51 f adóösszeggel kezdődik. A kétszeres adószámításra való igények érvényesítésével jogosulatlanok kihagyásával és egyes adóösszegeknek igazolt helyesbítése folytán a lapunk múlt számában közölt kimutatás lénye­ges változáson ment keresztül. A megállapított névjegyzéket a vármegye hivatalos lapja utján közhírré teszik és az Összeállítás ellen esetleges igények most már csak felebbezés utján lesznek érvényesíthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents