Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-26 / 48. szám

s Béke« 1916. november 26. Az ötödik magyar hadikölcsön. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szüksé­gessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénz­ügyminiszter ezúttal — épp úgy. mint az előző hadikölcsönök kibocsátása alkalmával — 6 száza­lékkal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezenkívül — uj typus gyanánt — 5 és fél száza­lékkal kamatozó törlesztéses kölcsöD kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a kö­zönséghez. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1916. november 23-tól december 22-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak köz­vetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, va­lamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő és 6 százalékkal kama­tozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás, az 5 és fél százalékos törlesz­téses kölcsön kötvényei pedig 2000, 5000, 1,0060 és 50,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Az aláírási ár. I. A 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön- kötvény kibocsátási ára — épp úgy, mint a ko­rábbi 6 százalékos jöradékkölcsönöké— tulajdon­képpen 97 K 13 f.-rel van számítva, arra való tekiutettel azonban, hogy a járadékkötvény kama­tozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelő­zőleg már folyó évi november 1-én veszi kezdetét, a megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a já- radékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 K névértékért a következő összegekben van megálla­pítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi november 23-tól december 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 97 K 70 f -ben, b) az 1916. évi december 5-ét követő időben 1916. évi december 22-éig bezárólag történő alá­írás esetén : 98 koronában; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvez­ményes (részletekben történő) fizetési módozat vé­tetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 K 50 f.-ben. II. Az 5 és fél százalékkal kamatozó tör­lesztéses kölcsönkötvény kibocsátási ára tulaj­képen 95 korona ; arra való tekintettel azonban, hogy e kölcsönkötvények kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már folyó évi október 1-én kezdetét veszi, a kincstárnak meg­térítendő folyó kamatok hozzáadásával a törlesz­téses kölcsönkötvények aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi november 23-tól december 5-ig bezárólag történő aláírás esetén : 96 kor. 25 fillérben ; b) az 1916. évi december 5-ikét követő idő­ben 1916. évi december 22-ig bezárólag történő aláírás esetén: 96 korona 25 fillérben ; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvez­ményes fizetési módozat vétetik igénybe, az alá­írási idő egész tartama alatt változatlanul 96 K 75 fillérben. Kamat esedékesség. Az ötödik hadi kölcsön 6 százalékos járadék­kötvényei 1916. évi november hó 1 -töl kezdödöleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6 százalékkal, az 5 és fél százalékos törlesztéses kölcsönkötvények pedig 1916. október 1-töl kezdödöleg évi 5 és fél százalékkal minden év április 1-én es október 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a járadékkölcsönkötvényeknél az első szel­vény 1917. évi május 1-én, a törlesztéses kölcsön- kötvényeknél pedig 1917. évi április hó 1-én ese­dékes. A folyó évi október 1-töl, illetve novem­ber 1-töl az aláírás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie ; ezek ugyanis — amint fentebb említettük — a kötvé­nyek aláírási árban bentfoglaltatnak. Befizetési hely. ügy a járadék, mint a törlesztéses kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláirási helynél fizetendő be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem járulék felszámításának helye nincs. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6 százalékos járadékkölcsönre aláirt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkal­mával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6 százalékos járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint az 5 és fél százalékos tör­lesztéses kölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10 százaléka biztositékképen leteendő és pedig készpénzben, vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők: A jegyzett összeg ellenértékének 25 száza­léka legkésőbb 1917. január 5-lg ; A jegyzett összeg ellenértékének 25 száza­léka legkésőbb 1917. január 18-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25 száza­léka legkésőbb 1917. január 27-ig; a jegyzett összeg ellenértékének 25 száza­léka legkésőbb 1917. február 7-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány-űr­lapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kap­hatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetési elismervények kiállítása és a vég­leges címletek kiadasa. A befizetés alkalmával az aláíró fél az alá­irási helytől pénztári elismervényt kap, amely a fél kívánatéra 1917. január hó 15-től kezdve a pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényre fog kicseréltetni, amennyiben vára­kozás ellenére eddig az időpontig a végleges cím­letek kiadhatók nem lesznek. A végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvé­nyekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdet­mény utján fog a felhívás közzététetni. A végle­ges kötvények kiadása költségmentesen ugyan­azon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a 6 százalé­kos járadékkölcsönre vonatkozólag fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizet­hesse, azonban az esetleges felmondás 1921. no­vember 1-ét megelőző időre nem fog eszkö­zöltetni. Az 5 és fél százalékos állami törlesztéses kölcsön visszafizetése. Az 5 és fél százalékos törlesztéses kölcsön az 1922. évtől kezdve húsz megközelítőleg egyenlő évi részletben fog visszafizettetni. A törlesztés számcsoportonként való sorsolás utján történik és a kisorsolt kötvények minden 100 K névérték után 105 K-val váltatnak be. A sorsolás minden év junius havában tartatik meg, a kisorsolt kötvények a sorsolást követő első szelvényesedékességi napon válnak esedékessé. — Az első sorsolás 1922. év juoius havában fog meg­tartatni és a kisorsolt kötvények 1922. évi októ­ber 1-én kerülnek beváltásra. A visszafizetésre esedékessé vált kötvények kamatozása a tőke­esedékesség napjával megszűnik. Betétek felhasználása A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1 előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a morato­rium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre tör­ténő befizetések céljára — önérthetöleg a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — teljes összegükben igénybe vehetők. Kivételt e tekintetben csupán a román be­törés által érintett területen székelő pénzintézetek­nél elhelyezett betétek alkotnak, amelyek a köl­csön j egyzés céljaira csak bizonyos rendeletileg megszabott korlátok közt vehetők igénybe Azok akik a befizetésekre pénzintézeti betét­jüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amely­nél a betét el van helyezve. Különleges kedvezmények az ötödik magyar hadikölesönnél. A most kibocsátásra kerülő hat százalékos járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916. évi XXIX. t. c. alapján kivetendő hadi nyereség­adó fizesésére. Az az aláíró fék pedig, aki az 5 és fél százalé­kos állami törlesztéses kölcsönből legalább egy millió korona névértékű kötvényt jegyez és a jegy­zett kötvényeket az aláírás alkalmával névre szóló kötvényekre íratja össze, az ekként összeirt, névre szóló kötvényre nézve, amely 1921. április 1-ig és azontúl is visszafizetésig összeírva tartandó — azt a jogot nyeri, hogy az igy jegyzett köt­vényekben kifejezett követelés az 1921. évben, legkésőbb azonban április 1-én, minden 10b K névérték utén 95 K-val leendő visszafizetésre, 1922. évi április 1-re felmondhatja. Az 1921. áp­rilis 1-ig fel nem mondott kötvényeknek közfor­galmú kötvényekre leendő feloldása iránt hivatal­ból fognak intézkedni. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mellett a kibocsátandó kötvényekre a kölcsönjegyzés céljaira A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák-Ma­gyar Bank és a m. kir. Hadikölcsönpénztár a köt­vényeknek kézizálogul lekötése (lombardirozása) mellett, a névérték 75 százalékáig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon, tehát je­lenleg 5 százalékos kamat mellett, nyújtanak köl­csönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. Az ötödik hadiköl- csönnél egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek a negyedik hadiköl- csönnél az aláírókat megilleték. A 5 és fél százalékos törlesztéses kölcsönnél legalább egy millió korona névértéknek névre szóló kötvényre leendő összeírás mellett eszközöl­hető jegyzése azonban lombardkölcsön felvételével önérthetöleg nem bonyolítható le, s az ilyen névre szóló kötvény lombardirozás tárgyát nem képezheti. Az ötödik hadikölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küz­delem diadalmas befejezésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvéttel magán­érdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szol­gálhatjuk : biztosítékai annak, hogy az ötödik hadikölcsön jegyzésének eredményében előrelátható­lag még impozánsabban fog megnyilvánulni az or­szág lelkes önbizalma és a nagy teherbírásáról is­mételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél. tíynláu 1916. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents