Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-01 / 40. szám
4 Békés 1916. október 1. Erdélyi menekültek levelezései. A kolozsvári m. kir. Posta és távirda igazgatóság a következő átiratot intézte Betegh Miklós dr. kormány- biztoshoz a menekült levelei tárgyában ; A f. hó 11-en 1128 sz. a. kelt átiratára értesítem Méltóságodat, hogy a menekültek és azok hozzátartozói által egymás részére feladott s szabályszerűen igazolt táviratok, levelező lapok és nyitott levelek visszatartás nélküli továbbítására kerületem összes hivatalát és ügynökségét már Méltóságod idézett táviratának vétele előtt a f. hó 10-én 34852 sz. a. kiadott rendeletemmel utasítottam. Egyben van szerencsém Méltóságod tudomására hozni, hogy a Szeben, Fogaras, Brassó, Háromszék és Csikvár- megye területén fekvő postakivatalokhoz szóló azon hivatalos magán levélpostai küldemények, melyek már nem voltak kézbesíthetők, a kolozsvári 1. sz. posta távirda hivatalnál dolgoztatnak fel, hogy azok címzetteknek esetleg utánküldes- senek. Méltóztassék az említett területen működött hatóságoknak, hivataloknak és intézeteknek valamint az onnan menekülő lakosságnak tudomására adatni, hogy a címükre időközben érkezett lévélpostai küldemények utánuk küldetnek, ha a jelenlegi tartózkodási helyüket a kolozsvári 1 számú posta távirda hivatallal közük. A gyulai vöröskereszt is segítségére siet a menekülteknek. A múlt héten tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy 50 étadagot fog kiszolgáltatni részükre és pedig ebédet és vacsorát napi 2 koronáért, amely összeg azonban esetleg 2 kor. 50 fillérre fog felemeltetni a viszonyokhoz képest. Védekezés a száj- és körömfájás ellen. A kiürített erdélyrészi vármegyék, valamint azok a törvényhatóságok, amelyekben a kiürített területekről származó hasított körmü állatok áthajtanak — ragadós száj- és körömfájással fertőzöttek lévén, fenforog a közvetlen veszély, hogy a menekülők állatai ezt a nagy mértékben ragadós betegséget az országban széthurcolják. Minthogy a betegség elterjedése egyéb károk mellett az őszi gazdasági munkák végzését megnehezítené, a föld- mivelésügyi miniszter körrendeletileg figyelmezteti a hatóságokat és a gazdaközönséget, hogy a menekültek fertőzésre és betegségre gyanús állataival a legnagyobb elővigyázattal báujanak, a menekültek hasított körmü állatait más hasított körmü állatoktól legalább 8 napig elkülönítve tartsák, közösen azokat ne legeltessék és ha rajtuk a száj- és körömfájás tünetei mutatkoznak, azonnali bejelentés mellett a hatósági óvóintézkedéseket gondosan tegyék meg. Tanügy. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter áthelyezte Kiirthy Mária szarvasi polgári iskolai s. tanítónőt jelenlegi minőségében a bártfai állami polgári iskolához. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1916. év 4-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 6 korona, negyedévre 3 kor. mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülését f. hó 9-én fogja tartani. A vármegyei közkórházi bizottság dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 23-án ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor igazgató beszámolt a kórház ügymenetelében felmerült eseményekről. Előterjesztései alapján a bizottság elhatározta, hogy az elmebetegosztály központi fűtés berendezésének munkálataira a vál|alkozókat megsürgeti, a lisztellátás körüli nehézségek elhárítása céljából felkérte a vármegye alispánját, hogy a kórház lisztszükségletét a város részesedésétől elkülönítve utalványozza, a belügyminiszterhez pedig feliratot intézett, hogy a hús és zsirfogyasztás korlátozása tárgyában kiadott rendelet hatálya alól a kórháznak orvosi vélemény szerint erre reászorult betegei részére kivételeket engedélyezhessen. Hozzájárult a bizottság ahoz, hogy dr. Tóth József a kórház elmebetegosztályán napidij mellett kisegítő orvosnak alkalmaz- maztassék, végül a kórház üzemalkalmazottai, szolgái és ápolónak kérelmére javaslatot tesz a vármegyei közgyűléshez, hogy ezek részére fizetésük 20 százalékát drágasági segély címén szavazza meg. Királyi kitüntetés. Ő felsége a m. kir. földmi velésügyí miniszter előterjesztésére a vármegyénkbe törvényhatósági állatorvosi minőségben beosztott Bakos József m. kir. főállatorvosnak az állategészségügyi felügyelői címet adományozta. A vármegye kéményseprési szabályrendeletét a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Körülbelül nyolc éve folyik ezen szabályrendelet módosításának ügye, sokszor megfordult ez a közgyűlés előtt, mindig uj kívánalmak merültek fel ellene, most végre megnyerte a miniszter jóváhagyását és végrehajtásával sok függőben levő régi kérdés nyer megoldást. Panasz a vármegyei választások ellen Dr. Debreczeni Lajos katonai szolgálatot teljesítő szolgabiró panaszt adott be a belügyminiszterhez a május hóban megtartott választások miatt és ezek közül a főszolgabírói választások megsemmisítését kérte, a belügyminiszter a panaszt azzal küldötte le a vármegyéhez, hogy azt érdemleges tárgyalás alá vehetőnek nem találta. A Tisztviselők Szövetsége megszűnt. Még élénk emlékezetünkben van az a nagy koncepciójú mozgalom, amely ez év elején a fővárosból indult útnak, s amelynek célja volt az ország minden rendű tisztviselőinek gazdasági alapon való tömörítése, megélhetésük olcsóbbá tétele céljából. A gyulai tisztviselőtársadalom is sok jogos reménységgel nézett eléje az eddig nem szívesen látott bérpolitika és deputációzó sérelmi eljárást felváltó önsegélyző szövetkezeti mozgalomnak és a fővárosi előkészítő bizattságnak Gyulán, a vár- megyeháza termében március 12 én nagy érdeklődés mellett végbement nagygyűlés után szép számmal jelentkeztek a tagok sorába való felvételre. Sajnos azonban a régi magyar átok : az egyenetlenkedés és viszálykodás ezt az igazán okos és üdvös eszmét már úgyszólván csirájában megfojtotta. Olyan egyének voltak sírásói akik, elvből nem bíznak a tisztviselői gazdasági vállalkozások sikerében és mihelyt valami hasznos gyakorlati dologról van szó, rögtön : »üzlet-et kiabálnak, 8 nemcsak a maguk, de mindenki másnak a zsebét is egyszerre befogni törekszenek, mert szerintük a magyar tisztviselőnek ne legyen társadalmilag egyéb dolga, csak követelni, — s aztán a készen kapott vívmányt nagy lármával lekritizálni. A Tisztviselők szövetsége végrehajtó bizottságának elnöki tanácsa, Lukács György v. b. t. t. városunk orsz képviselője vezetése alatt tartott legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a Tisző megalapítására vonatkozó mozgalmát beszünteti. Ezen elhatározásának főindoka az Állami Tisztviselőit Országos Egyesületének ellenséges állásfoglalása volt. A létesíteni szándékolt szövetség vezetősége abban a felfogásban van, hogy a tisztviselők anyagi érdekei egységes mozgalmat kívánnak. Bűn lenne ezekben a vérzivataros nagy időkben a magyar társadalom bármely rétegének egységét megbontani, vagy az össze- tartozóság érzetét lazítani. Ezért mondtak le a Tisző vezetői minden nyilvános polémiáról. Ezen okból gondoltak az egymással való hadakozás helyett az egymás megértésére. Érintkezésbe léptek a támadó Állami Tisztviselők Országos Egyesületének vezetői.vel, de ezek eredeti merev álláspontjukból nem engedtek és éles harccal fogadták volna a Tisző minden további működését. A gyulai tagok ^ által a Tisző javára belépési részjegy díjban eddig befizetett és takarékpénztárilag kezelt 1813 koronát a helyi végrehajtó bizottság a hét folyamán már vissza is fizette a tagoknak mig a betétkamatokból befolyt 17 K 76 fillér felesleget Gyula város rokkant alapja javára adományozták. — Ezek után pedig jogosan elvárják a tisztviselők, hogy az a szervezet, amely anyagi boldogulásuknak ezt az útját elállotta, a Tisző által propagált gazdasági célokhoz hasonló jellegű egyesülést mihamarább létre hoz. A 45—50 évesek bevonulása elmarad ! Gyula város katonai ügyosztálya közhírré teszi, hogy az 1866. 67. 68. 69. 70. és 71. évben született és a kifüggesztve levő hirdetmények szerint október hó 2-án bevonulni köteles népfelkelőknek bevonulása további intézkedésig bizonytalan időre elhalasztatott, azonban már most figyelmeztetnek, hogy behivatásuk rövid időn belül meg fog történni. Hősök kitüntetése. A király elrendelte, hogy az ellenségei szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálataiért. dr Biró Henrik 101. gyalogezredbeli törzsorvosnak a legfelsőbb dicsérő elismerés tud- tul adassák, Szalay László 2. honv. gyalogezredbeli főszámvivőnek a koronás vas érdemkeresztet adományozta. Adomány. A Gyulai Vöröskereszt kórházban ápolt beteg katonák élelmezésére gróf Almásy Dénes uradalma 160 kg. paradicsomot és 1 drb. szarvasbikát, Tisztviselők fogyasztási szövetkezete 25 koronát, Bemeezki Ferencz 50 kg. paradicsomot és 100 kg. káposztát adományozott. A községi és köráliatorvosok illetményei és szolgálati viszonyai egységesen nincsenek szabályozva. amiből folyólag sok vitás eset merül fel ezzel kapcsolatos kérdésekben. így Vésztő községben a községi állatorvos javadalomrendezésével kapcsolatban az tétetett vitássá, hogy megilletik-e az állatorvost a husvizsgálati dijak is. Felebbezés folytán az ügy a földmivelésügyi miniszterhez került, aki a hozott határozatokat feloldotta és felhívta a vármegyét, hogy a községi és körállatorvosok illetményeit, szolgalati és egyéb jogviszonyait szabályrendelet alkotásával egységesen szabályozza. Kijelenti már most a miniszter hogy nem látná méltányosnak a husvizsgálati dijaknak az állatorvosoktól való elvonását, mert a husvizsgáló állatorvos lekötöttsége miatt magán- gyakorlatokat alig folytathat, egyedül fizetése pedig a főiskolai képesítéssel arányban álló díjazásnak nem tekinthető. Bagdy Dániel távozása. Őszinte sajnálkozást keit társadalmunkban és különösen a református hívek körében Bagdy Dániel segédlelkész és vallástanárnak Gyuláról való távozása. Bég nem volt a református egyháznak olyan közszeretetnek örvendő, szorgalmas és értékes képességű káplánja, mint ő. Előbb esperesi titkár, később segédlelkész, majd vallástanár lett, az utolsó évben pedig a két ember erejét is próbára tevő segédlelkészi és vallástanári teendőket egymaga végezte fáradhatlan ambícióval és páratlan buzgalommal. Templomi és halotti beszédeire mondhatni csaknem mindig külön készült. Gyűlölte a sablont és elavult formákat, többnyire eredeti beszédet szerkesztett, s azoknak úgy cikornyás frázisoktól ment belső értékével, mint ékes szónoki képességével nagyon gyakran feltűnést keltett. Négy évet meghaladó időn keresztül működött Gyulán és hivatásával járó nagymérvű lekötöttsége mellett mindig szakított magának időt, hogy a társadalmi kötelezettségek körül is helyt álljon. Társadalmi mozgalmainkban, hazafias ünnepélyeinken gyakran ünnepi szónokként szerepelt, jótékonyeélu hangversenyeink pódiumán pedig több ízben mint jeles szavaló mindenkor szívesen látott egyéniség volt. Magánkörülményei most szülőföldjére, Biharnagybajomba való hazatérésre késztették, ahol szintén a segédlelkészi te
