Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

1916. október 1. Békés endőket fogja ellátni. Értékes tehetségét egyházi» és társadalmi szempontból egyaránt sajnálattal fogjuk nélkülözni. Utódja még nincsen. Egyelőre a Gyulán tartózkodó menekült lelkészek fogják ellátni teendőit. Csak két szivar vagy négy cigaretta ! Az utóbbi hetekben a dohányárudak előtt csak olyan csoportosulások vannak nap-nap után, — akár a kenyeresboltok ajtajában. Míg emitt asszonyok és gyerekek serege verekszik a nélkülözhetetlen — mindennapi kenyérért, addig a trafikok előtt fér­fiak, civilek és katonák tülekednek egy kevés gondüző, idegesillapitó dohányért. Kevésért, mond­juk, mert mostanában olyan kevés dohánynemüt szolgáltat ki a nagyváradi dohányraktár, hogy abból csak a szerencsésebbek tudnak egy-két napra valót vásárolni, azután hetedig lesheti az újabb szállítmányt, mikor ismét dohányhoz juthat. Két hét előtt csak a dohány és cigaretta volt kifogy­va a gyulai nagytőzsdében, szivar még volt jócs­kán. Az Ínséges napokban a cigarettások is kény­telenek voÄk szivarra fanyalodni minek követ­keztében az összes szivarok is elkeltek utolsó da­rabig. Az ország dohánykészletének megcsappa­násán kívül a vasúti teherforgalom szünetelése is egyik oka nálunk a dohányinségnek. A múlt héten a nagytözsde kocsin hozatott csak néhány ezer korona értékű árut, amelyből, a kistőzsdéseknek fejenkint alig 20—50 korona értékű jutott, melyet félórán belül mindenütt elkapkodtak a vevők. A doháuynagyárudát pedig mindennap szuronyos őr­ség védelmezte a katonák ostroma ellen. Tekin­tettel a dohánygyártmányok csekély mennyiségére a pénzügyminiszter felhívta a gyulai pénzügyigaz­gatóságot, hogy a dohánynemüeknek a fogyasztók között igazságos eloszthatása és az összevásárlás megakadályozása végett —• határozza meg azt a mennyiséget, amely a dohányárusok által minden fogyasztónak, mint maximum egyszerre kiadható és ennek betartására a dohányárusokat engedélyeik különbeni elvonásának terhe alatt kötelezze. A pónzügyigazgatóság ennek alapján elrendelte, hogy a dohányárusok a mai naptól fogva egy vevőnek egyszerre csak egy csomag dohányt, vagy két szivart, vagy pedig négy cigarettát szolgáltathat­nak ki. Ez a tilalom az üzlethelyiségben, a kö­zönség tájékoztatása végett kifüggesztendő. A rendelet nem segít ugyan a dohányzók baján, de talán enyhít valamit a szegény trafikosok hely­zetén, akik eddig állandó zaklatásnak voltak ki­téve a cigarettát kereső vevőik részéről. Gyula város rokkant alapja javára folyta­tólag adományoztak: Hoffmann Antal 5 K 20 f, Kreznerics Gyula 35 K, Leiszt József 30 korona, Tiszviselők szövetkezete 25 K, Zádor Mór a fel­oszlott Tisztviselők Szövetsége takarékbetét ka­matait 17 K 76 fillért. Balesetek. Súlyos baleset érte szeptember 25-én Hack Mártonné gyufagyári munkásnőt. Munkaközben egy csomag gyufa a kezében lán­got vetett és az arcán és karján erősen megpör­költe. Két-három hét kell felépüléséhez. Halálozás. Karácsonyi Karolina, dr. Kará­csonyi János váradi kanonok, jeles .történetírónk s városunk kiváló szülöttének testvér nénje szep­tember 25-éu 60 éves korában Nagyváradon meg­halt. A boldogult derék nő, aki különben évti­zedeken keresztül illusztris bátyja háztartását vezette és gondozta a legodaadobb testvén szere­tettel s jóságos modorával s nemesszivüségével mindenki tiszteletét és szeretetét szerezte meg magának, mintegy félév óta betegeskedett és a múlt hetekben fellépett tüdőgyuladása oltotta ki nemes életét. Nagyváradon a káptalannak min­den tagja az ottani előkelő közönség nagy szám­ban jelent meg a beszentelésén. A gyászháznál Grócz Béla nagyprépost végezte az egyházi funk- cziót. A gyászmise után a holttestet Gyulára szállították és itt dr. Lindenberger János apát­lelkész fényes segédlettel újra beszentelte a kopor­sót, melyet a szentháromság temetőben a család­tagok és nagyközönség fájó részvéte mellett helyez­ték családi sírboltba. Áldás és béke hamvaira. Szeptember hó végnapjai, mezőgazdasági szempontból határozottan kedvezők voltak. A nap­palok meleget, sőt a déli órák forrók, az éjszakák pedig enyhék. Ennek kedvező hatása alatt a ké­sői tengerik túlnyomó része is már megérett és a hét folyamán törés alá kerül. Magasabb ■ fek­vésű s laposabb homokos földeken is az őszi szántás és vetés legnagyobb könnyedséggel történt, kötöttebb talajú réti földeken azonban még jó esőre volna szükség, hogy szántani lehessen. Az esőre különben remény van, mert a csütörtöki ujhold óta a légsulymérő fokonként alább száll. Kisebb szabású vasúti baleset történt teg- nak hajnalban a gyulai állomáson. Egy vágányon levő teherkocsiba ütközött az állomásra berobogó katonai vonat; az összeülközés következtében egy katona megsérült, de szerencsére olyan jelenték­telen mérvben, hogy a vonatról le sem kellett szállania. Elragadták a lovai. Vittmann Antal a Hirt Antal eleki lakos gyulai pejréti tanyáján volt béres, a mig katonának be nem vonult. Azóta pedig a felesége helyéttesiti. E hó 17-én Vittmann Antalné a tanyáról bejött a városba Gyulára és midőn délben vissza felé indult, a vágóhíd előtt a lovak valamitől megbokrosodtak s a kocsival elragadták. Vitmanné vagy mert a lovai, vagy ő maga vagy mindahárman nagyon megijedtek, az árkon- bokron keresztül vágtató lovait nem tudta viszszatartani sőt mérsékelni sem, úgy, hogy mi­kor a köves utón Kígyós felé fordultak, a kocsi nagyot zökkent s a ruganyos kocsi ülés kidobta a kocsiból Vittmannét a kit a fején szenvedett sérülésével korházba szállítottak. A volt cseléd dolga. F. Schriftart József gyulai lakos panaszt tett volt cselédje Gy. Szabó János ellen, aki 2 hónapig nála szolgált és ez év junius végén hagyta el szolgálati helyét. E hó 19-én ugyanis megjelent nála ötöd magával és minden szó nélkül elkezdte a volt gazdája ten­gerijét törni és azután a letört tengerit el is vitte magával. F. Schriffert azonban a fiával együtt utánok ment, elvette Gy. Szabótól a ten­gerit, meg a nála volt kést és azután útjára eresztette, de egyúttal rablásért feljelentette Gy. Szabót, aki azzal védekezett, hogy azt a tengerit, amit ő elvitt, a gazdája neki Ígérte, mielőtt el­ment tőle. Zsebtolvajlás. Frank Pálné ujkigyósi föld- mivesnő múlt hó 20-án Gyulára jött sírkő vásár­lás végett. Vásárlása nem sikerült és az esti vo­nattal akart hazautazni. Estefelé betért az Oszuszky- féle vendéglőbe, ahol hosszabb ideig időzött, a vonatra várva. Több utasemberrel szóba ereszke­dett és elbeszélgetett. Mikor az állomáshoz ment, észrevette, hogy 540 koronát tartalmazó pénz­tárcáját ellopták. Sírva tett panaszt a rendőrség­nél, de aligha lesz eredménye a nyomozásnak. Az előre tolt óra szerinti időszámítás, amely- öt hónapon át tartott, az éjjel megszűnt és éjfél óta ismét a középeurópai időszámítás lépett életbe. A szeptember 30-ától október 1-ére terjedő át­meneti éjszakán tehát az éjféli 12 és 1 óra közti idő kétszer szerepelt és pedig egyszer a nyári időszámítás, másodszor az órák visszaigazitása szerint. A jelenlegi vasúti menetrendek egyébként változatlanul érvényben maradnak és a vonatok a középeurópai idöÉámitás szerint továbbra is a menetrendekben kitüntetett időkben fognak köz­lekedni. Az átmeneti éjszakán ' közlekedő vala­mennyi vonat az óraigazitást azon az állomáson várta be, melyen a menetrend szerint, vagy késés esetében tényleges közlekedéséhez mérten éjjeli egy óra előtt utoljára megállt, illetőleg áthaladt. Halálos Végű baleset. Tóth Rozália orosházi lakos férjétől különválva az apjával Tóth Imre földművesnél élt Orosházán. Vagy egy héttel ezelőtt Tóth Imréék elmentek kukoricát törni. Az otthon maradt Tóth Róza pedig azalatt az udvaron levő vizes gödörhöz ment a lábát mosni. Eközben elővette régi szívbaja, elszédült, bele­esett a pocsolyába és belefult. Gyermek baleset. Szeghalmon e hó 19-én Győri Imre 7 éves gyermeket az anyja haza küld­te a kukorica földről ahonnan a letört kukoricát szállították haza. A gyermek hazaindulóban ví­gan mászott fel a kocsira rakott kukoricás zsá­kok tetejére Útközben azonban Győri Imre lefor­dult a kocsi tetejéről, mégpedig olyan szerencsét­lenül, hogy a kocsi keresztül ment a nyakán és vállán, Beszállították a gyulai korházba, Az el­járás megindult, hogy techel-e valakit felelőség a balesetért. Piaci harc. Az orosházi csütörtöki piacon egy asszony a maximális áron felül akarta a tej­nek literjét árusítani. A maximális áron felül, ami most piaci betegség. A termelőnek nincs szive, lelke, hogy a maximális áron vagy azon alól ad­ja a termékét. Csak felül. így az orosházi asz- szony is, kit az egyik rendőr ezen kihágása miatt megakart rendszabályozni. Erélyesen lépett föl. Az asszony nem parírozott. Ellenkezőleg. Fölkapta a teli tejes kannát s ráborította a rendőr fejére, ki prüszkölve kardot rántott s megoklallapozta a harcias asszonyt bekísérte a községházára, ahol megindult ellene a hivatalos eljárás. Baleset a szúntógépnél. A gyulavári urada­lomban Lovász Gábor uradalmi cseléd a szántó­géphez szokott beosztva lenni fűtőnek. E hó 20- án éjjel ’/all órakor amikor a fogast akarta lea­kasztani az ekéről, a sötétben egy nagy göröngyben megbotlott és elesett. Ebben a pilla­natban a gépész a gépet megindította. Lovász Gábor nem tudott hirtelenében jelt adni, a gé­pész pedig öt nem látta és igy történt, hogy a gép megindulva, első kereke a Lovász Gábor balkarján átment s az eltöröttt, Lovászt beszállí­tották a korházba. Meghalt az nra után. Séllei Mihályné szül. Lénárt Róza orosházi lakosnak a férje hadba- vonult. A különben is gyenge egészségű asszony e miatt búskomorságba esett. Roszra még sem gondoltak a hozzátartozói, pedig az asszony mind­inkább szomorú lett és bár nem árulta el, elvi­selhetetlen lett neki az uia távolléte ugyannyira, hogy e hó 23-án egy óvatlan pillanatban búcsú­levelek hátrahagyása után felakasztotta magát. 5

Next

/
Thumbnails
Contents