Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

XLVIII. évfolyam Gyula, 1916. október 1 40. szám. Eloflsetési árak : Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: ItóllY DÁVID. Megjelenik minden vasárnap 3 Megyei közgyűlés előtt i. Október 14-én tartja meg Békésvár­megye törvényhatósági bizottsága őszi ren­des közgyűlését, amelynek előreláthatólag érdekes és gazdag tárgysorozatát a vármegyei hivatalos lap e heti száma fogja közölni. A közgyűlés tárgyainak előkészítését, az előterjesztendő ügyekben a határozati ja­vaslatok megállapítását a múlt szombaton tartott ülésében kezdte meg az állandó választmány, első sorban is a háztartási pénztárnak 1917. évi költségvetését és a jövő évi pótadóra vonatkozó javaslatát álla­pítván meg, a mely javaslatok a vármegyei törvény értelmében a közgyűlést megelőző­leg 15 napon át közszemlére teendők. A háztartási pénztár 1917. évi költség- előirányzatának tervezete az előző évi alapon épült fel és az előirányzott összegekben vál­tozások csupán a tisztviselői állásokban tör­tént személycserék, valamint a különböző anyagok és munkabérekben mutatkozó ár­drágulások következtében állíttattak be. Ez utóbbi körülménynek következménye azután, hogy bár a személyzeti kiadások az 1916. évhez viszonyítva tetemesen csökkennek, az egész költségvetés az 1916. évi 420720 K­val szemben 429671 K — vagyis 8991 K- val több szükségletet mutat. Az egyes rovatoknál az ez évi költség- vetés összegeihez hasonlítva a következő lé­nyegesebb eltérések fordulnak elő: A tisztviselők fizetésére és lakpénzére 6235 K-val, családi pótlékára 1350 K-val kevesebb irányoztatik elő, mint 1916. évre. Ennek a csökkenésnek oka az, hogy több tisztviselői és pedig főleg a magasabb állá­sokban személyváltozások állottak be, a hosszabb szolgálati idejük folytán magasabb fizetési osztályokba és fokozatokba sorozott tisztviselők kiléptek és helyüket alacsonyabb fizetési fokban levő tisztviselők foglalták el. A személyváltozások és az eltartandó család­tagok számának kevesbedése okozták a csa­ládi pótlékokra szükséges összeg csökkené­sét is. Ugyanezen körülmény következtében ke- vesbedik a dijnokok járandósága 223 K-val és az altiszti és szolgaszemélyzet fizetésére és lakáspénzére szükséges összeg 284 K-val. A személyzeti kiadások közül a napi­dijak és utazási költségek cimü rovatnál ellenbon 1078 K-val több irányoztatik elő, a mi az előző 3 év átlagos kiadásánál 20 százalékkal magasabb és azért vétetett fel, mert a háborús viszonyok miatt általános érvényű kormányrendelettel a kiküldetésben eljáró tisztviselők részére napidij és fuvar- költség pótlékok állapíttattak meg, a mely címen többlet kiadás merül fel, a melynek fedezéséről ekkép gondoskodni kellett. A dologi kiadások az elől említett ok­ból, a beállott nagy árdrágulások következ- ményekóp mindenütt emelkedtek, de abhoz mérten, hogy az ezek címén történt előirány­zások az előző években is igen szűkén vol­tak megállapítva és hogy az egyes cikkek árában nagyon nagy az áremelkedés, igen mér­sékelt, csak a legszükségesebb mértékre szo­rítkozó többkiadás vétetett fel a költség­vetésbe. Az altiszti és szolgaszemélyzet ruházata • címén 4768 K-val több kiadásra számit a költségvetés, a mely összeg a téli ruházat­ból a jövő évben esedékes nagyobb mennyi­ség árából, a rubanemüek drágulásából és főleg a csizmafélékre felvett valódi szükségletből állott elő, miután egy pár csizma a múlt évi költségvetés megállapításakor 50 K-val vetetett fel, a mely összeg a tényleges árat meg sem közelíti. Az irodai szükségletek címén 3592 K- val több vétetett előirányzatba mint az előző évben volt. A papír, Írószerek és nyomtat­ványok ára a ‘békés viszonyokhoz képest TÁRCA­(Mutatvány Szabó Jenő, erdélyi költő hasonló cím alatt sajtó alá rendezett verses könyvéből,) I. VERES ÖRDÖG. (Huszár nóta.) Huszár vagyok, deli magyar levente ; Libeg-lobog a vállamon a mente. Rám sóhajtott édes hazám határa, Érte hatni megyek én most Diadalmas csatára! Az ellenség félve fázva emleget . . Veres ördög ! — így tisztel meg engemet! Jobb nevet már nekem nem is találhat: Szilaj kedvvel melegítem A poklot a kozáknak! Szelek szárnyán jár a lovam, a Bátor — Neki vágtat a kozáknak magától! „Te csak vágjad, édes gazdám, halálig, Mig a patak szőke vize Piros vérré nem válik!" Hajnálodik. Szunnyadnak a csillagok — Édes anyám tanulgatja, hol vagyok . . . Édes anyám imádsággal kijárja: A jó öreg Mindenható Vigyázzon a fiára! Fényes az cg a Kárpátok hegyin túl — Szőke, kis lány a templomba elindul. . . Nem bánom, hogy veres ördög mért lettem: Odahaza fehér angyal Imádkozik érettem ! ... n. DEBRECENI HONVÉD DADA.. (Baka nóta.) Ott születtem én a pusztán, A szép Hortobágyon ; Ott van az én szülőföldem, Mindig oda vágyom! Ott jár az én gondolatom Idekünn a fronton, Ahol éles szuronnyal a Muszka sorát rontom! Nincs szeretőm. Szép leánytól Csókot soh’se kértem ; Csak egy szegény öreg asszony Imádkozik érttem. Édes anyám sírva gondol A szegény fiára — Nincs a kerek, nagy világon Nincsen olyan firva! . , . Mi pereg a két orcámról Fekete györöngyre ? Kopár mezőt harmatozza Pi/os vérem gyöngye! Mintha sötét jelleg vetné Árnyékát a napra . . . S odahaza édesanyám A szivéhez kapna! . . . Az Isten alszik. — Irta: Péczely József. — Az öreg János bácsi, ahogy mifelénk pél­dázzák az emberek, már a „rongyina országá­ban“ jár néhány kerek esztedők óta. Négy év, öt év. Leginkább is öt. Pedig még csak amolyan jó 62-ös, 64 es. Ami voltaképen még nem is nagy idő, főként ha a 84-et, a 85-öt vesszük számí­tásba. Vehetjük, mert a faluban hat-hót ember is fölül viszi a nyolcvanon. Ezek az öregek. A vol- taképeni tisztes öregek, akik már 48 ban fungál- tak. Ki egy, ki más. De ma már valamennyien vörös sipkások voltak. — Damjánovics katonái 1 A igenyős Szilágyi már 86. Vagy tán tete­jezi is. De azért nincs az a sudár jegenye ! Mi­kor vasárnap reggelenkint a templom felé halad, utánna fordulnak a népek. Mintegy vérbeli grá- nátéros Hátulról nem rajzol többet ötvennél. Valósággal Ilyen játékai vannak néha az élet­nek ! Meg olyanok is, amilyenné a János bácsi fabrikálta. A dolog úgy történt, hogy egy éjszaka végig simította az öreg jobb oldalát a halál szele. Történnek ilyen esetek ! Eleinte mint egy darab fa Még mozdulni is alig birt. Azonban ma már mégis valamennyire. Úgy, hogy térülhet-fordul­hat. Bottal. Ha nincs időváltozás, szombatonkint Uapvizilc mai szama S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents