Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-30 / 18. szám
XL Vili. évfolyam Gyula, 1916. április 30. IS. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELEL JS SZERKESZTŐ : KÓH\ DÁVID. Bizalom az ország erejében. Most dől el valóban, hogy jobbra-e, vagy balra fordul a sorsunk. Az amerikai dollárkirályok érdekeinek hűséges gondozója jóvoltából egy újabb bonyodalom veszedelme van a közeli láthatáron, amivel aztáu be is telt a mérték, vagyis magyarán mondva a bábomban álló központi hatalmak Amerika hadüzenete után aligha várhatnak újabb hadüzenetet, azonban felfogásunk szerint azok az országok, köztük tehát mi is, amelyek erkölcsi és anyagi erejük tudatában olyan sziklaszilárdau megállották a helyüket annyi ellenség, annyi veszedelem közepette, ha rákerülne a sor, már a tengerentúli újabb ellenségtől sem fognak megijedni. Nem ijedünk meg valóban, mert anyagi és erkölcsi erőnk tényleg van bőségesen. Szinte álomszerüleg tüuik fel az a kicsiny- bitüség, amely a háború előtt élt a lelkekben. Yajjou ki merte akkoriban feltételezni, hogy ez a sok gazdasági bajjal küzdő ország annyi hősiességet, annyi tenger sok milliót tudjon produkálni, még az esetben is, ha saját épségéről, saját létéről van szó.- Hiszen jól ismerhetjük a negyvennyolcas időket, ismerjük Mária Terézia korszakát. Magyarországon az »életünket és vérünket« többször is megismétlődött már. Különösen a szabadságharc idején volt a nemzet áldozatkészsége oly nagyértékü, amely egész világnak bámulatát kivívta. Ha azonban összevetünk minden körülményt, a mostani áldozatkészség sokszorta nagyobb. Most nem millókat, hanem milliárdokat hoz össze a magyar nemzetnek a maga igazában lefektetett rendíthetetlen hite. Éppen ezért a legnagyobb bizalommal nézünk az újonnan kibocsájtandó hadikölcsön jegyzéseinek sikere elé. Hisszük, sőt az eddigi eredmények már is mutatják, hogy a mostani hadikölcsön még az előzőeket is felül fogja múlni nagyságban. Különös reményünk van pedig arra, hogy a gazdaközönség, amely évek hosszú során át bezárta pénzszekrényét minden állami hitelművelet előtt, most tel- jeseu levetkőzi a tartózkodás elavult köntösét. Más művelődésre lett volna szüksége a magyar földmivelőknek, s akkor a múltban is számíthatott volna az állam reájuk, amikor pénzre volt szüksége, ügy látszik, a háború nagyon jó nevelőnek bizonyult. A gazdaközönségnek bárom Ízben igazán nem remélt hadikölcsön jegyzése világosan megmutatta azt, hogy a fölös tőkének praktikus gyümölcsöztetésétől a konzervatívnak csúfolt gazda sem irtózik, s a konzervatizmusnak leginkább a pénzügyi piac nem éppen erkölcsösnek mondható mivoltától való irtózás Megjelenik minden vasárnap a legfőbb szülőanyja. Joggal remélheti tehát a gazdaközönség, hogy ezt a tartózkodást a háború tartama alatt teljesen kiküszöböli, a háború után nem lesz oka visszaállítani. Joggal remélheti, hogy a háború után azok a financiális reformok, amelyeket annyi tengersok gazdagyülés, deputáeió stb. sürgetett illetékes helyeken, jövőben minden újabb kérés nélkül meg fognak valósulni rövidesen. Reméljük, hogy rendezni fogják a mezőgazdasági hitel minden függő kérdését, s maga az állam fogja a most megszokott vaskézzel rendezui. Reméljük, hogy ezúttal a gazda is hitelképesebb lesz, igy kívánja a kölcsönösség, hiszen a legkritikusabb időkben a gazdaközönség sem vonta meg az államtól a hitelt. Hogy mennyire nem, azt az újabb hadikölcsön fogja megmutatni. Tanügy. Érettségi vizsgalati kormányképviselők. A vallás és közoktatásügyi miniszter a folyó évi rendes érettségi vizsgálatokhoz, vármegyénk pro- tenstáns főgimnáziumaihoz a következő kormány- képviselőket küldte ki: A békési református főgimnáziumhoz Eilend József sárospataki ref. főgimnáziumi igazgatót, a békéscsabai ág. h. ev. főgimnáziumhoz dr. Révay József késmárki ág. h. ev. főgimnáziumi tanárt, tudom, egyetemi magántanárt, a szarvasi ág. h. ev. főgimnáziumhoz dr. Sárkány Lóránd dési áll. főgimnáziumi tanárt. TÁRCA. .A szelíd pap első miséje napján. Ma rózsa illik a kezedbe és pálma, Mert szépség, jóság volt mindig a lelked alma . . . Hólelkedé, mely az égig felér. Mely, mint ruhád ma: arany és fehér. Isten érted néz le ma reánk S mi éried küldjük ma hozzá imánk: Mindenki szeressen, ki ma szeret, És mindenki úgy szeressen, mint ma szeret. Maradjon szépség, jóság a lelked álma . . . Rózsa illik ma kezedbe és pálma. Polcorny M. Gulyás János. 1892—1915. Ismét megapadt egygyel azoknak a száma, akiket arra neveltünk, hogy idővel az ő erős vállaikra helyezzünk, mint biztos alapokra, az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtára gyűjteményeiben képviselt tudományszakok gondját. Szeptember hó 8 án kelt a cs. és kir. 3/4. sz. tábori kórház főorvosának, Dr. Galgóczinak értesítése, mely szerint: »Gulyás János ioi. gyalogezredbeli hadapród, a harctéren szerzett betegségében a hazáért meghalt«. Gulyás János intézetünknek segédarchaeolo- gusa volt, aki a praehistorikára és a néprajzra érzett — nem alaptalanul — hivatást. Már gimnáziumi tanuló korában jobb keze volt a gyulai múzeum vezetőjének. Minden idejét a múzeumban töltötte; résztvett az anyaggyűjtésben, annak leltározásában és kiállításának munkájában. Szolgálatára állott a Gyermektanulmányi Múzeumnak s általában minden olyan ügynek, mely múzeummal volt kapcsolatos. A gyulai múzeumban ébredt benne tudatra hajlandósága az ősrégészet iránt, mig a néprajz iránt való szeretet vele született a kálvinista pap- fiuval. De épen ezen kezdő múzeumi foglalkozásai közben jutott tudatára annak is, hogy rendszeres iskola, a tudatos megfontolással választott tárgykörben való alaposabb elmélyedés, főképen a tudományos módszernek lehetőleg tökéletes megszerzése nélkül eredményes munkát lehetetlenség végeznie. Meglepően éles szemmel figyelte meg azt a végtelen sok kárt, melyet a legjobb szándéktól vezetett dilettántizmus is, épen hazai ősrégészetünk és néprajzunk területén okozott. Valóban megható volt hallgatni megelőző lelki vergődéseinek elbeszélését, amelyeken aránylag nagyon fiatalon keresztül kellett mennie, látván, hogy mennyire önkényesen váltogatódnak a szempontok és irányelvek, amelyek e két szakkörbe tartozó emlékek megítélésénél érvényesültek. Sokáig nem nyílt meg ebben a tekintetben a lelke. Az egyetemre is épen az a vágyakozás hozta, hogy ott fegyverzetet szedjen magára, ____\ ........—----------------------------------------------mely neki megadja a határozott és módszeres működés lehetőségének előfeltételeit. Szorgalmasabb hallgató és szemináriumi munkás aligha akadt nála ; de egyúttal alig volt nála — eleinte — bizalmatlanabb, visszahuzódóbb, szótlanabb ember. Csak a harmadik szemeszterben olvadt fel bizalmatlansága és szótlansága, mikor az első előkészítéseken már túl volt és — legalább nagyjában — már maga is látta az irányt, amelyen haladnia kell. Ekkor a lelke is megnyílt. Elmondotta, hogy mennyire nem értette meg eleinte sok munkáról, hogy miért kellett azt szemináriumban elvégeznie ? És elmondotta, hogy lassanként hogyan erősödött meg tájékozódása, miként látta maga előtt feltárulni az utakat, melyeken járnia és az eszközöket, melyeket használnia kell, hogy a tévedéseket lehetőleg elkerülje és az ingadozások esetén újra a helyes ösvényre találjon. Ekkor már irodalmi készsége is szépen fejlett volt. Szinte látta az ember, hogy gyönyörű arányokban fejlődő, erős tehetsége milyen nagy szolgáltatásokra lesz képes. 1913. szeptember elsejétől kezdve intézetünk tisztviselője lett. Itt nyilt alkalma megmutatni, hogy a rendes iskola mire képesítette ?! Tanúságot tenni róla, hogy a praehistoria módszerének szigorú alkalmazása milyen munkára és milyen eredményekre képesít ?! Persze azokra a széles alapokra helyezve, amelyek a két legmagasabb és legkorábbi művelődési középpontnak tökéletesült intézményeibén jól értékelhető tükörképet adnak a kezdetleges viszonyok isméIjapunls mai száma, S oldLa,l.
