Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-30 / 18. szám
3 Békés 1916. április 30. Előlépés. A vallás- és közokt. miniszter Szacsvay Tibor gyulai külter. áll. el. iskolai tanitót a III. fizetési osztály 3 fokozatából ugyanazon fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő. A vármegyei közművelődési bizottság f. hó 26-án délután 3 órakor dr. Daimel Sándor vm. főjegyző elnöklete alatt ülést tartott. Ezen az ülésen kellett a bizottságnak határozni atekintet- ben, hogy a tanítók és óvónők jutalmazására rendelkezésére álló összegeket, kiadja és ha igen mely iskolák lennének azok, amelyek a jutalom kiadása előtt megvizsgálandók lennének. Tavaly a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, - hogy miután a tanítók közül sokan a harctéren vannak továbbá és hogy a tavalyi iskolai év csonka volt, a tanítók részére járó jutalmakat nem adja ki. A bizottság többsége a tanfelügyelő előterjesztésére ezúttal azt határozta, hogy mivel az itthon levő tanítók közül is vannak a jutalomra érdemesek, amely érdem még azáltal is fokozódott, hogy az itthon levő tanítók a távollévők helyettesítésével rendkívüli munkásságot fejtettek ki továbbá, hogy az idén az iskolai év tovább tart, az idén a tanítóknak is nemcsak az óvónőknek kiadja a jutalmat. A tanfelügyelő javaslatára a következő tanítók és óvónők iskolái és óvodái jelöltettek ki megvizsgálásra. Kaisz Gyula kétegy- házi állami, Bekker Endre gyulai róm. kath. és Mázán János békéscsabai ágost. evangélikus tanító iskolái, továbbá Király Dávidné békési és Konkoly Jolán kétegyházi óvónők óvodái. A tanítói jutalmak közül egy 300, kettő 200—200, és az óvónők jutalmai 100—100 koronásak. A közművelődési bizottság a vizsgálatok eredménye alapján fog határozni a jutalmak odaítélése tekintetében. Hírek. A vármegye törvényhatósági bizottsága legközelebbi — rendes tavaszi — közgyűlését a vármegye főispánja május hó 23. napjára tűzte ki és az ily értelmű meghívó a jövő hét első napjaiban meg is küldetik a törvényhatósági bizottság tagjainak. A tárgysorozat a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg fog szétküldetni. Az alispáni és a többi tisztviselői állások is ezen a közgyűlésen töltetnek be. A közgyűlési ügyek előkészítése céljából két állandó választmány tartatik. Az első már május 1-re van összehiva. Ezen az ülésen tárgyaltaik a rétéhez és visszakövetkeztetés segítségével pon tos rekonstrukciót tesznek lehetségessé. Az Erdélyi Nemzeti Muzeum néprajz gyűjteményének két csoportját rendezte. A rendezés közben szigorúan megállapította azokat a szempontokat, amelyek felderítésre várnak és amelyek felderítése egyrészt az általános emberi művelődés történetére a legnagyobb fontossággal bir, másrészt sehol gyümölcsözőbben és szükségszerűbben el nem végezhető, mint épen hazánk területén. A Magyar Alföld néprajzában kivánta legelőbb érvényesíteni ezeket a szempontokat. De érezte, hogy tudományos fegyverzete — bár határozott volt az irányok tisztán látásában — a részletekben még kiegészítésre szorul. Ebben a serény munkában találta őt a a világháború. 1914. augusztus 1-én őt is elparancsolta tőlünk a király hivó szava, Mint egyévi önkéntes vonult be Békéscsabára a 101. gyalogezredhez, hol katonai kiképzését nyerte. A folyó év tavaszán, május elején került ki az északi harctérre mint hadapród. Annyi derék magyar fiúhoz hasonlóan, ő is szívesen ment az ellenséggel harcolni. Jó kedvű soraiból mindig felcsillant az az egészséges magyar kedély, mely a nehéz helyzeteket, nélkülözéseket könnyen elviselhetővé teszi. Csak két hónap múlva, julius első felében, kezd panaszkodni. „Kezdek nagyon gyöngülni“ irja egy julius eleji levelező lapon ; nehány nap múlva — a tábori kórházból — csak ennyit tud már Írni, kusza vonásokkal : vármegye múlt évi háztartási és pótadópénztári zárszámadása, melyekre vonatkozó állandó választmányi határozati javaslat a közgyűlés előtt 15 napig közszemlére lesz kitéve, hogy az esetleges észrevételek a közgyűlést 5 nappal megelőzőleg azokra nézve benyújthatók legyenek. A másik állandó választmány közvetlenül a közgyűlést megelőző napon tehát május 22-én tartatik. A vármegye f. évi háztartási költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálván, annak eredménye szerint a miniszter abból mintegy 10,000 koronát törölt és az állami javadalmazás összegét a kért 390,000 korona helyett, 380,000 koronában állapította meg. A költségvetésbe uj szükségletek a háborús állapotra tekintettel nem voltak felvéve, csupán az egyes tételeknél lettek magasabb összegek a drágaságra való tekintettel beállítva, így a fűtésnél és világításnál 5,000 koronával, mig az útiköltségek rovatánál 2,000 koronával több, mint az előző évben. A miniszter azonban a fűtésnél csupán 2,000 korona többletet engedélyezett, az útazási költségek rovatán felvett magasabb összeget azonban az előző évinek megfelelő összegére szállította le, dacára annak, hogy a minisztertanács nemrégen adott ki egy rendeletet, amely az állami tisztviselőknek a nagy drágaságra tekintettel magasabb napidijat és fuvarpénzt engedélyezett, amely rendelet a vármegyei tisztviselőkre is ki lesz terjesztve. A miniszter elhatározását azzal indokolja, hogy nem áll több állami javadalom rendelkezésre, mint az előző évben, tehát a vármegye is a legszigorúbb takarékosságot tartsa háztartásában szem előtt. A vármegyei épületek javítására szintén 600 koronával kisebb összeget engedélyezett a miniszter mint tavaly, illetőleg a vármegye is ennyit kért, azonban tudva van, hogy mindennek az ára annyira felment, hogy ebből az összegből távolról sem lehet a jelenlegi viszonyok között fedezni a tényleges kiadásokat, annál kevésbé, mert a tisztviselői karban beálló személyi változások következtében a dolog természete szerint az illető épületeken a rendesnél jóval nagyobb és költségesebb javítás és tatarozás szükséges. A kétségtelenül előálló sokkal nagyobb szükséglet fedezésére a vármegye alispán helyettes oly irányú előterjesztést tesz a közgyűlésnek, hogy a háztartási pénztárnak múlt évi maradványából rendelkezésre álló összeget fordíthassa a kérdéses s elodázhatatlanul szükséges költségek fedezésére. „Nagyon beteg vagyok!« Ez volt az utolsó értesítés, amit tőle, a kórházi főorvosé, amit róla kaptunk. Gulyás János elvesztése súlyosan érinti intézetünket : mint tisztviselőben és mint emberben egyaránt értékeset vesztettünk benne. Tárgyainak megértő szeretete és munkakedve, -általában : hivatásáért való lelkesedése, az intézet értékes tagjává tették a fiatal tanárjelöltet, ki szigorú iskolával indult a valóban gyönyörű útra. Hogy mit vesztett benne a tudományosság?! Ki tudná azt kiszámítani ? í Ki tudná viruló tavaszon megmondani, hogy milyen termést ad a nyár vége ?! Csak azt tudjuk, hogy a mag nemes volt; hogy a fejlődés kezdetén gyönyörű reményekre jogosított a kikelt és fejlődésnek indult vetés is. Intézetünk vesztesége mindenesetre hihetetlenül nagy; annál nagyobb, mert — fájdalom — ilyen veszteségben a világháború már elébb is részesitett bennünket. Mint ember, bírta mindnyájunknak osztatlan szeretetét, ismerőinek becsülését. Mert a — ma már olyan ritka — igazi szerénység megtestesülése is volt a megboldogult. Szerető kegyelettel őrizzük meg emlékét! Utolsó levelét, mely szinte élénk világításba helyezi egyéniségét, örök emlékezetéül, a kegyelet legmelegebb érzésével iktatjuk ide : Méltóságos Uram ! A magyar baka tudja, hogy ok nélkül nem történik semmi. És bármi történik, mig A vármegyei közigazgatási bizottság Ambrus Sándor főispán elnöklete alatt f. hó 26-án délelőtt rendkívüli ülést tartott. Az ülésen a tisztviselő tagokon kívül hat választott tag, valamint a katonai hatóság részéről egy százados hadbiztos és egy főhadnagy vették részt. Az ülésen kizárólag az 1914. év végén és az 1915. év elején igénybe vett hadiszolgáltatásokból kifolyólag egyesek által támasztott kárigények vétettek tárgyalás alá, illetőleg a községi bizottságok által e részben hozott határozatok hivatalból vizsgáltattak felül. Előadó dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző volt. Felülvizsgáltatott 284 térítési felszólamlás. Ezekből 170 a gyomai, 80 a békéscsabai, a többi a békési és a szarvasi járásból nyujtattak be. A bizottság a felszólamlások túlnyomó részében elfogadta a községi bizottság határozatait, azoktól eitérőleg mintegy 30 ügyben — a felszólamlók javára — döntött; a katonaság képviselői egyes ügyeknél külön véleményt jelentettek be a köz- igazgatási bizottság hozott határozatai ellen. Nevezetesen az 1914 év végén, valamint az 1915. év elején a katonaság által hadicélokra lefoglalt gabona ára tekintetében a bizottság az akkori forgalmi árakat vette tekintetbe, ellenben a katonai képviselők csak azt az árat voltak hajlandók megállapítani, amelyek akkor a búzára, árpára, rozsra s tengerire felsőbb hatóságilag megszabva voltak. A mezőgazdasági kettős fogatok becsárának megállapítása tekintetében a bizottság elég méltányos álláspontra helyezkedett és sok esetben a becsárnál magasabb összeg kifizetését tartotta méltányosnak. Három esetben érdemleges határozat előtt pótlást rendelt el a bizottság és visszaküldte az iratokat a községnek. A közigazgatási bizottság az összes ügyek letárgyalását délután fél 1 órakor fejezte be. A közigazgatási bizottság jövő havi rendes ülését május 8-án fogja tartani. A vármegye központi választmánya folyó hó 26 án d. u. 3 órakor dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elsősorban azok a bizottsági tagok tették le az esküt, akiktől eddig az nem volt kivehető. Az ülésen tárgyalás alá került 9 összeíró küldöttség által elkészített s az 1917. évre érvénynyel bírandó kiigazított névjegyzék tervezet, amelyeket a bizottság felülvizsgálván, azokat részben észrevétel nélkül, részben némi változtatással elánnak az okát nem tudja — még ha nem is az az oka — nem nyugszik. Folytonos elő- haladásunk okául bakáink azt állítják, hogy : „aratásra otthon akar lenni a ruszi“. Az orosz azt hitte, hogy mindig itt lesz. Minden valamire való városban volt katonai raktár. Ezeket üritgeti most, azért tart fel bennünket néha-néha. Nem tud mindent elszállítani ; sok minden marad itt megsemmisitetle- nül. Az itt hagyott dolgok aztán gyakran becsapják a bakát. Legutóbb egyik magtárban találtak a bakák vagy 50 zsák „fehér muszka lisztet“. — „Nem ért rá a ruszi — mondták — megsemmisíteni.“ . . . Mikor főzni akartak vele, műtrágyává változott át a „liszt“. Ahol elhaladt az orosz, csak az maradt meg épen, amit nem ér rá elpusztítani. A hátunk mögött van egy falu ; nagyjából úgy néz ki a visszafoglalt terület. A falu — ha haza megyek megmondom a nevét — körülbelül 50 háza körül 3 maradt leégetlenül. — A házak itt fából készülnek s mennyezet nélkül vannak vastagon zsúppal tetejezve. Az oldalfákon a tapasz vékonyan van, úgy, hogy ha a tetőt meggyujtják, a ház földig ég. Földig égett a falu. A lakosság egy része elmenekült az oroszszal, más része itt maradt. Akik elmentek, féltek tőlünk ; az orosz azt mondta nekik, hogy mi megöljük őket. Akik itt maradtak, mint mi, a föld alatt laknak a hátunk mögött. Nem is jól Írtam, mint mi, mert mi a
