Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-21 / 12. szám

4

Békés

1915 március 21.

Az országgyűlési képviselőválasztóknak az uj törvény alapján összeállított névjegyzékei tekintetében a törvény többek között aképen rendelkezik. hogy a már összeállított névjegyzékből törlendők hivatalból azon egyének, akikre január 25-ig oly körülmények állanak amelyek alapján nem lehetnek választók. A vármegyei központi választmány ez év febr. 9-én tartott ülésében ezen az alapon a névjegyzékekből 7 egyént törölt. Lip- ták Galó Pál és János békéscsabai lakosok azonban a központi választmánynak kérdéses határozata ellen panasszal éltek a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panasznak helyt adott és az említett egyéneknek a névjegyzékből történt törlésére vonatkozó központi választmányi határozatot megsemmisítette azzal az indokolással, hogy a törvénynek említett rendelkezése aképen értendő, hogy a törlés legkésőbb január 25-ig foganatosítandó a központi választmány által; mivel azonban a központi választmány a törlést csak február 9-én tartott ülésében mondotta ki, ennélfogva a törlésre már nem volt jogosítva, miért is a hozott határozat megsemmisittetett. Természetesen a többi öt egyénre vonatkozó törlés, akik nem éltek az ellen jogorvoslattal érvényben marad. Ezek szerint az uj törvény alapján elsőizben összeállított név jegyzékek ellen beadható jogorvoslatok kimerítve lévén, a névjegyzékek jogerősek és igy a központi választmány legközelebb tartandó ülésében a jogerős névjegyzékek záradékolása és a törvényben megjelölt helyekre leendő szétküldése iránt fog intézkedni.

Öngyilkosság. Vágó Ferenc csabai kereskedő szorgalmas, munkás ember volt. Kora ifjúságától kezdve mindig dolgozott, hogy öreg napjaira bé- bességes pihenést biztosíthasson magának. De hiába. Szorgalmas munkájának nem lett gyümölcse. De nemcsak, hogy nem holdogult, hanem öregségére semmije sem maradt s igy a gyermekeire szorult, ami végtelenül elkeserítette. Lassankén megérlelődött benne az a sötét gondolat, hogy nem érdemes élni. Folyó hó 17-én este végzett is az életével. Az udvaron lévő kútba beleugrott. Mire hozzátartozói észrevették és kihúzták, már nem volt benne élet. A szerencsétlen véget ért embert, ki 55 évet élt, csütörtökön temették el nagy részvét mellett.

Szarvas uj plébánosa. Szirmay L. Árpád nagyváradi kanonokká történt kinevezésével megüresedett szarvasi plébániára, a Bolza grófok, a kegyúri jog erejénél fogva, Fetzer József nagyváradi semináriumi igazgatót praesentálták plébánosul az illetékes egyházi főhatóságnak, aki nem ismeretlen Szarvason : két évig káplánként működött ott, mely idő alatt nemcsak a kath. hívek, de a társadalom más köreiben is megkedveltette magát, gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök Fetzer Józsefet ki is nevezte szarvasi plébánosnak.

Eljegyzés. Dr. Éles Béla aradi ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, f. hó 13-án tartotta eljegyzését Budapesten Haraszty Sándor csabai malomtulajdonos és földbirtokos leányával, Rózsikéval.

Nagy bajok vannak most mindenfelé a kékkővel, mert a készletek kicsinyek és ami kapható, az rendkívül drága. A kékgálicot szőlőpermetezésnél nem lehet helyettesíteni, ellenben a tavaszi vetésnél a mag csávázására igen jól helyettesíthető Corbin magvédő szerrel, mely a mai viszonyok között olcsóbb, mint a kékgálic és alkalmazásának egyszerűsége, valamint az üszők elleni megbízhatósága miatt, a legnagyobb figyelmet érdemli. A gazdaközönség jól teszi, ha már idejekorán ellátja magát Corbin magcsávázó szerrel, mert a vasúti szállítás nehézségei úgyis meglassítják a szállítást. Tudomásunk szerint a Corbin használható tavaszi és őszi vetésnél, búza, árpa, rozs, zab és kukorica csávázásához. A Corbin nemcsak üszők ellen védi a magot, hanem egyszersmind megóvja a gazdát varjuk, galambok,

egerek kártevésétől is az elvetett magnál, mert a Corbinnal csávázott magot ezek az állatok utálják. Ezen kiváló szert már Magyarországon is gyártják, még pedig Újpesten Dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyárában. Nevezett gyár már eddigi cikkeivel is pl. a lysoformmal országos hírre tett szert. 58 3—2

A titokzatos gyászruhás nők. December közepén egy 5 tagú talpig feketébe, gyászba öltözött finom vonásu, úri külsejű női társaság ütötte fel tanyáját Gyulán. Különösen a köztük legfiatalabb, egy Madonna arcú feltűnően csinos leány keltette fel a kávéházi közönség érdeklődését, miután idejük nagy részét a Komlóban töltötték. Eleinte sokan bukovinai menekülteknek tartották őket, mig egy-két nap múlva egy magyar és egy német nyelvű versezettel házaló körútra indultak a városban. A magyar címerrel ékes papírlapon : »1914. A magyar zászló viharban ! Őfelsége Magyarország apostoli királyának legalázatosabban felajánlva» címmel egy gyöngécske versezet ékeskedik kettős nemzetiszínü irkavonalzásu keretben. Akit netán nőm lelkesített föl a «vészfellegek ormán» lengő zászló, az megkaphatta németül átdolgozva is a magyar lobogó dicsőítését. A versekkel rendesen három elegáns, mélységes fekete gyászba burkolt hölgy kopogtatott be a lakásokba és előadták, hogy a hódoló költeményt jótékony célra árusítják és a jótékony célra való tekintettel minden összeget szívesen elfogadnak. Ha valaki nem érte be a mai körülmények közt sokat jelentő gyásszal és a hazafias költemény buzgó fohászával, hanem érdeklődni bátorkodott, hogy mi is az a jótékony cél, amelyre az illusztris hölgyek gyűjtenek, akkor a gyászos nők egyike vagy másika megható történetet mondott el ilyenformán : Kérem mi a bobdai Gyertyánffy család tagjai vagyunk. Évek óta óriási pörünk folyik a Csávossy családdal. Most sem ért még véget a per, amely nekünk vagyont jelent. De most az ügyvédeink bevonultak katonának, nem folytathatják, nem sürgethetik a pert. így a háború miatt nem juthatunk pénzünkhöz. A háború áldozatai vagyunk. És ha a kiváncsi adakozó még tovább is érdeklődött és fölvetette egészen egyenesen a kérdést: — Szóval önök a maguk javára gyűjtenek f Ilyenkor az előkelő kéregetők — az egyikük Schmettov grófnő közöttük — szemérmesen vallották be : — Igen, a verseket saját javunkra árusítjuk. Gyulán nagyon jól érezhették magukat, mert több mint két bónapig itt rendezték be a főhadiszállást és innen rándultak ki a kisvasutmenti és vármegyebeli más községekbe is. Hogy a kéregetés jól jövedelmezett bizonyítéka, hogy a gyu'ai Vöröskeresztnek is két Ízben mintegy 100 koronát adományoztak feleslegükből. A különös «jótékony» akció művelői ebéd után és a késő éjjeli órákig a Komló kávéházban voltak láthatók, meglehetős vidám hangulatban. Előttük mindig friss virág bokréta, a szék karján sivitozó papagály. Az is megtörtént, hogy mulató társaságba keveredtek — a Madonna arcú szép leány pezsgő mellett, táncra is kerekedett. Különös viselkedésük miatt később általános ellenszenvet ébresztettek maguk iránt annál is inkább, mert a háború szűkös napjaiban a hadi jótékonyságot kárositották meg, ^imikor tudvalevőleg a háborúval járó anyagi bajok enyhítése, amelyre ma adakozni valóságos kötelesség, fokozottabb mértében veszi igénybe az itthon élők jótékonyságát. Minden fillér, amit a magyar lobogó gyászos eleganciáju dicsőítői saját jótékonycéljukra összeszedtek, végeredményben igazán jótékonyságra érdemes intézményeket rövidítette meg. Az ál jótékony társaság a hó elején Aradra tette át működése szinterét s bár ajánló leveleik alapján, mint nálunk, ott is megkapták a házalási engedélyt, a társadalom megtudván milyen jótékony cél szolgálatában állanak, ajtót mutat az úri kéregetőknek.

Közgazdaság.

A kukoricaliszt kötelező használata. A m.

kir. kormánynak múlt hó 16-án kelt 649. M. E. számú rendelete szerint kenyér, kenyérnemüek, vagy más sütemények előállításával ipar- vagy keresetszerüen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek vagy egyének ezen cikkek előállításához búza- vagy rozslisztet, vagy ezek árpaliszttel való keverékét csak úgy használhatják, továbbá a már elkészített tésztát megsütésre csak akkor fogadhatják el, ha a fölhasznált lísztmennyiségnek legalább 50% ka tengeriliszt. Más kenyérnemü vagy sütemény forgalomba hozása tilos, azonfelül oly konyérnemü, vagy sütemény, amelynek súlya öt dekánál nagyobb, csak a sütés bejejezése után el lelt huszonnégy óra mán hozható forgalomba. Úgy az előállítás, mint a forgalomba való hozás szempontjából kivételt képez : a) az a cukrászsütemény, amelyben az elkészítéséhez fölhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 50%-át: b) a búza-, rozs-, vagy árpaliszt nélkül előállított mindennemű sütemény, :

c) a pékiparban előállítani szokott vizeszsemlye ;

d) az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermekeket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott minőségben és mennyiségben megrendelnek ; e) a katonai parancsnokságok által megrendelt sütemény. Ennek a rendeletnek eredetileg március hó első napján kellett volna hatályba lépnie. Miután ez időpontig a megfelelő készletek tengerilisztből rendelkezésre nem állottak, a m. kir. kormány 761. M. E. számú rendeletével az életbeléptetést elhalasztotta, azzal, hogy a belügyminiszter fogja meghatározni az időpontot az ország egész területére, vagy egyes részeire, a melytől fogva a búza- és rozsliszt kímélését célzó rendelet tényleg érvényes. A Budapesti Közlöny keddi száma pedig hozza Sándor János m. kir. belügyminiszter folyó hó 15-én kelt 31002/III. számú hirdetményét, amely szerint az ismertetett 649. számú rendelet tegnap, szombaton életbe lépett, még pedig 36 vármegye, köztük Békésvármegye területén. Vagyis az ország nagyobbik felében március hó 20-tól fogva kötelező a kenyérmagvak kímélését célzó rendelet, amelyet fokozatosan a többi vidékre is ki fognak terjeszteni, tekintettel arra, hogy — amint a belügyminiszter rendelete mondja — a kukoricalisztről való gondoskodás már lehetővé vált. Sándor János felhívja a törvényhatóságokat arra, hogy a megfelelő közzététel iránt azonnal intézkedjenek és a rendelet közérdekű és hazafias intenciójának megvalósulása érdekében minden lehetőt megtegyenek. Az uj rend értelmében a pékeknek tilos kiflit és egyéb apró süteményt készíteni, csupán vizes zsemlyét árusíthatnak, a kenyeret pedig mindenütt csak a sütés után 24 óra múlva sza- bag forgalomba hozni.

Kataszteri mukálatok elhalasztása. Említettük, hogy a pénzügyminiszter rende kezéso folytán a vármegyében a f. év folyamán a gyulai és orosházi járásban, továbbá Gyulán vannak kataszteri munkálatok tervbe véve. Figyelemmel azonban a jelenlegi háború viszonyokra, melyek következtében a birtokosok nagyrésze hadba- vonult, vagy hadiszolgáltatásra rendeltetett ki, továbbá a birtokosok távolléte miatt a birtok határok kijelölése is nehézségekbe ütköznék, végre tekintettel arra, hogy a munkálatok a jelen viszonyok között legalább háromszor annyiba kerülnének, mint rendes viszonyok között, a vármegye alispánja a kérdéses munkálatoknak elhalasztását kérte a minisztertől. A miniszter a felterjesztésre még nem adott végleges választ, azonban már az eddigi leiratából is kivehető, hogy az elhalasztásba, azokban a vármegyékben, amelyek a háború veszélye által közvetlenül fenyegetve nincsenek, nem igen hajlandó belemenni, a vármegye alispánja azonban ragaszko-