Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-21 / 12. szám
1915. március 21. Békés 5 dik ahhoz, hogy a kérdéses munkálatok a háború befejeztéig felfüggesztessenek. Állatorvosi szakértők kirendelése a marharakodókhoz. A földművelésügyi minister rendeleté szerint, minthogy a vármegyei kir. állatorvosok közül Tóth Antal, és Sál Gyula, továbbá a községi állatorvosok közül Grexa Mihály, Balassa Gyula és Huberth Károly hadba vonultak, ennélfogva a békési állomáshoz kirendelte Jan- tyik József békési k. állatorvost, a békéscsabai, állomáshoz és az ottani sertéshizlaló telepnél levő rakódó állomáshoz a törvényhatósági kir. főállatorvost, végül a mezöberényi állomáshoz a gyomai kir. állatorvost. A Sebeskörözs partvédő munkálatai. Többször irtunk már arról, hogy tekintettel a koleraveszélyre, az alispán csak bizonyos kikötésekkel engedte meg a sebeskörözsi ármentesitő társulatnak a Szeghalom és Vésztő községek határaiban szükségessé vált partvédő munkálatokat. A társulat az alispán feltételeit súlyosaknak találván, a belügyminiszteri kiküldött részvétele mellett a vármegyeházán tartott értekezleten vi- tattatott meg a szóban levő kérdés. Annak eredményéhez képest az alispán által kiadott rendel kezéseken a belügyminiszter azon enyhítéseket tette, hogy a társulat barakkok helyett csupán egy barakkot tartozik építeni, mely 100 egyén befogadására legyen alkalmas. Ezt a barakkot nem kell négy részre osztani, mert a fűtés ily beosztás mellett nehézségekbe ütközik, hanem elegendő, ha a társulat ennek az egy barakknak egyik végén egy rekesztéket létesít, amely 10 egyén elkülönítésére legyen elegendő. A beteg munkások részére építendő barakkot csupán 10 ágyra kell berendezni és ez is két részre osztandó, a férfi és nő betegek részére. Megengedte a miniszter azt is, hogy mivel a barakkok helyét folyton változtatni kell, azok oly módon építtessenek, hogy könnyen szétszedhetők újra összeállíthatók legyenek. A békéscsabai vámkedvezmények. Megírtuk már, hogy a békéscsabai képviselőtestület a békéscsabai malmok által vasúton feladott és részükre ugyanott érkező őrlemények után az engedélyokiratban megszabott 100 krgkénti vámdijat 6 fillér helyett 4 fillérre szállította le. A képviselőtestületnek ezen határozatát több békéscsabai lakos megfelebbazte azért, mert ezt a vám- dijkedvezményt indokolatlannak tartja, mig a malmok egyrésze azért élt a határozat ellen jogorvoslattal, mert még a 4 filléres vámdijat is az engedélyokirattal ellentétben állónak tartja és a vámdijat a kérdéses szállítmányok után csak 2 filléres vámdijtétellel véli megröhatónak. A vármegye alispánja a jogorvoslatokat a kereskedelmi ministerhez terjesztette fel döntés végett. A kereskedelmi minister azonban kimondotta, hogy mivel a képviselőtestület említett kedvezménye folytán a vámjövedelemben csökkenés áll be, ennélfogva a határozat vagyonfelügyeleti szempontból még akkor is felülbírálandó lenne a törvényhatóság által, ha az ellen nem adatott volna be felebbezés. A malmok által a vámdijtétel törvényessége szempontjából beadott jogorvoslat pedig mivel csak általánosságban állittatik, hogy a 6 illetőleg 4 filléres vámdijtétel engedélyokirat ellenes, felül nem bírálható, hanem csak akkor lenne elsőfokon a főszolgabíró és végső fokon a közigazgatási bíróság által eldönthető, ha a már beszedett vámdijtételek visszautalása kéretnék azon az az alapon, hogy magasabb vámdijak szedettek, mint amennyi az engedélyokirat alapján szedhető lett volna. A Bosenthal malomnak időközben történt leégése folytán azonban ez az egész kérdés, a képviselőtestület újabb elbírálása alá kerül. A gyomai villanyvilágítás ügyében a képviselőtestület nemrégen aképpen határozott, hogy azt a község középületeibe bevezeti és a munkálatokat Kovács Lajos ottani vállalkozónak adta ki 1945 korona vállalati összeg mellett. A község kimondotta, hogy a lámpatesteket az illető községi bérlők és községi alkalmazottak, akik természetbeni lakást kannak a községtől, tartoznak beszerezni, kötelesek továbbá fizetni a bevezetési költségeknek 5°/0-os kamatát a concessio idő tartamára, végre az óradijak, valamint a fogyasztó tt áram költsége is az illetőknek terhe. A hármaskörözsi halászati társulat, amelynek székhelye Szarvason van, már két év óta nem működik azért, mert a tisztviselői mind lemondottak. Ezidő alatt a halászati jogot a parti birtokosok adták bérbe, részben ők gyakorolták. Minthogy a társulatot mindezideig nem lehetett lábraállitani, illetőleg müködésképessé tenni, ennélfogva a törvény rendelkezéséhez képest a vázmegye alispánja bízatott meg a szükséges intézkedések megtételével. A vármegye alispánja ezen törvényes jogánál fogva most elsősorban akképen intézkedett, hogy a szóban levő halászati társulatot megillető halászati jogot nyilvános árverésen hat évre bérbeadta. A megtartott árverésen négy részletben kiadott halászati jogért 700, 1200, 2000 és 3000, összesen 6900 korona haszonbér éretett el. Amint az árverés eredménye jóváhagyatik, az alispán intézkedni fog, hogy a társulat érdekelt tagjai gyűlésre összehivassanak, hogy azon megválasztván a tisztikart, a társulatot müködésképessé tegyék. A társulatnak van körülbelül 3000 korona adóssága, elsősorban tehát a befolyó bérösszegekből ez a teher fog kiegyen- littetni és azután a társulat szabályszerűen fog határozni afelett, hogy a halászati jövedelem miképpen használtassák fel, illetőleg az érdekelt parti birtokosok között mily arányban osztassák fel. CD CO I CD lO Meghívó. A gyulavári-i takarék- és önsegélyzőegylet mint szövetkezet 1915. évi március hó 28-án délelőtt 10 órakor, a felekezeti iskola tantermében közgyűlést tart, melyre a szövetkezet tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai : 1) Két jegyzőkönyvhitelesitő kiküldése. 2) Az igazgatóság számadási jelentése a vagyon állásáról. 3. A felügyelő bizottság jelentése az 1914-ik év számadásairól s a megejtett vizsgálat után az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentésének megadása. 4) A zárómérleg megállapítása a 13-ik §-ban foglalt elvek szerint. 5) 3 felügyelő-bizottsági tag választása az 1915-ik évre. Gyulavári, 1915. március 18. 63 í-x Az igazgatóság. )®Í|r Kön Horgony-thymol-kenöcs. Könnyebb sérüléseknél, nyitott és égési sebeknél. Adag: kor. —.80. ^ Horgony-Liniment. Capsici compos. a Horgony-Pain-Expeller pótléka. K ,.'Ai4alonunentes bedürzsölés hiiléseknél, rlieumímftl. köszvónynól stb. Á Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. Horgony-vas-albuminat-festvény. Vérszegénységnél és sápkórniil. Üvegje: kor. 1.40. Kapható a legtöbb gyógyszertárban vagy közvet- , lenül beszerezhető* A 3r. Siebter „Iz arat; oreszlíniicz", címed, szertárából, Prága I, Ellsabetlistrasse S. Törvényszéki csarnok. Erőszakoskodások. Mióta kitört a háború és a férjek elmentek a csatatérre, sok ember fölhasználja az alkalmat, hogy az egyedül otthon maradt asz- szonnyal szemben jogtalan előnyöket erőszakoljanak ki. Előkerülnek régi rozsdás követelések amelyekről már mindenki megfeledkezett. Persze ezek leginkább csak olyan ürügyek arra, hogy valaki elérje azt, amit épen akar. így például Sápszki János kondorosi gépész a múlt év október havának egy szép napján megjelent Melis Jánosné nagyszénás! lakosnál, kinek férje szintén hadbavonult és kölcsönkérte a Melis János vadászfegyverét. Az asszony vonakodott a fegyvert kölcsön adni, mert hát ez a férfiak dolga és ő nem tudja, hogy helyesen cselekednék-e, ha a fegyvert kiadná a házból. Ekkor Sápszki előállott vele, hogy ő neki követelése van Melis Jánoson, amelyet épen most akar behajtani. Ez az állítólagos követelés ugyan majdnem egy esztendős már és hát ő büszke hitelező, akkor követel amikor akar, akár van háború, akár nincs. De az asszony nem állott kötélnek a puskát csak nem adta. Menjen Sápszki keresse meg az urát ahol van, válogathat a harcterekben. Ámde Sápszki Jánosnak nem pászolt a természete a goromba Mannlicherekhez, majd csak inkább jó lesz neki a vadászpuska is, meg aztán csak jobb itthon harciasnak lenni, kijelentette tehát, hogy ő a puskát erőszakkal is elviszi. Fogott egy unatkozó fejszét az udvaron, odament vele a kamara ajtóhoz, és azt befeszi- tette. És itt kezdődik a Sápszki János tragikuma, mert megjelentek a szomszédok és nem csak hogy a puskát el nem vihette, hanem azonkívül a törvényszék rá is húzott 15 napot magánlaksértésért. A kényelmes lévélhordó. Szeghalmon a múlt év nyarán Marti Károly szeghalmi legény elhatározta, hogy hi ratalt vállal, Soká törte a fejét rajta, hogy mi volna a legjobb, legszebb és legtekintélyesebb hivatal, ami neki való volna, Persze a hivatal csak hivatal legyen csak disz legyen, de avval a fránya sok munkával meg ne erőltesse az embert. Hirtelenében nem kínálkozott más, mint a megüresedett levélhordóság, elég szép is, elég kényelmes is. Az ember sétál egész nap, ismerkedik, beszélget, jaj igaz közbe még egypár rissz- rossz levelet itt-ott markába nyom az embereknek. Hát el is foglalta a hivatalát a derék ember és ekkor meglepetve látta, hogy még Szeghalomra is milyen csuda sok levél érkezik. Ugyancsak kellett volna igyekezni, hogy mindet elkézbesitse. Marti Károly azonban, mint fenn- tebb láttuk nem akarta megölni magát a munkával unalmasnak is találta a sok kézbesítést, de azért a hivatalt sem akarta elhagyni, hát úgy oldotta meg a kérdést, hogy egyszer hallott valamit a rövid sommás eljárásról, ő meg kitalálta és alkalmazta a rövid utu sommás kézbesítést, ami úgy történt, hogy amint elhaladt egy általa kiszemelt hid mellett, fogta a fülit 20-30 darab levélnek és egy csomóban mind oda kézbesítette a hid alá. Egy mozdulatba került az egész és a levelek csakúgy eltűntek mintha elkoptatta volna érettük a lábát. Megtörtént azután, hogy a levelek még rosszab helyre kerültek. Persze erre a sommás kézbesítésre rájöttek és az eset a törvényszék előtt avval végződött, hogy a sommás kézbesítés feltalálója 25 napi fogházat kapott és egyúttal a „hivatal“ elvesztésére Ítéltetett. Tasnyik. Ez a név már fogalom a sokszor büntetett és mégis mindig enyveskezü emberek gyűjtő fogalma. Tasnyik György sokat lopott és sokat ült és ezért nics rajta mit csodálkozni, hoöy a múlt év október havában Nagyszénáson Wolfin- ger Alajostól, P. Tóth Mátyás és Fehér Péterrel együtt 15 zsák kukoricát elemeit. Tasnyik uram most valami egy év börtönbüntetését üli, ehhez kapott most ezért a lopásért különös szerencséjére mindössze csak 15 napot.
