Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-21 / 12. szám

1915. március 21. Békés honvéd 3. század Gyula, Takács Péter közhonvéd 7. század Gyula, Tóth János törzsőrmester 4 század Békéssámson, Yarga Gábor tizedes 3. szá­zad Gyula, Veres Mihály közhonvéd 3, század Gyula, Vigyikán Péter közhonvéd 3. század Kétegyháza, Werner István közhouvéd 7. század Gyula, Zelenyánszki János közhonvéd 6. század Békéscsaba. Megsebesültek a j. honvéd menetez­redből: Bally János főhadnagy, Deckner Imre tart. hadnagy, Farkasinczki Lajos tizedes 3. szá­zad Kondoros, Král István őrvezető 3. század Tótkomlós, Pörneki István szakaszvezető 5. szá­zad Gádoros, Purzsa Demeter tizedes 11. század Gyula, Seres Béni őrvezető 11. század Gyula. Megsebesültek továbbá : Kreisz István közhonvéd 7. ezred 3. század Orosháza, Nagy Lajos közhon­véd 5. ezred 4. menetzászlóalj Pusztaföldvár. Meghaltak: Benyoda András közhonvéd 5. ezred 4. század Békéssámson, Tóth L. György őrvezető 3. honvéd menetezred 7. század Orosháza. Uj zászlósok. A honvédelmi miniszter a honvéd hadapród iskolák III. évfolyamát végzett növendékek közül Oláh Lajos, Ginzery András, Baksy Ernő és Serbán Sándort a gyulai 2 hon­véd gyalogezredhez zászlósokká nevezte ki. Adomány a megvakult katonáknak. Egy Kom­lóbeli kártyázó társaság a háborúban megvakult katonák részére lapunkhoz 7 korona adományt küldött. Rendeltetési helyére juttatjuk. A Vöröskereszt egylet kabaréja, amely a mai napra volt tervezve, közbejött akadályok miatt f. hó 25-én csütörtök este lesz megtartva a Komló helyiségeiben. Az érdekesnek Ígérkező est iránt előre is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Halálozás. A vármegye egyik munkás és szorgalmas irodasegédtisztje Névery József f. hó 15-én hosszas, súlyos betegség után 47 éves ko­rában meghalt. A boldogult derék ember halá­lát agg szülein kívül, akiknek egyetlen gyermeke volt, neje, bárom árvája s kiterjedt rokonság fájlalja. Végtisztessége, melyen a vármegyei tiszti­kar testületileg jelent meg és díszes koszorút helyezett ravatalára, kedden délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szentháromság temetőben. Béke hamvaira. Tavasz. Naptár szerint ma kezdődik a hi­vatalos tavasz. De nemcsak a naptár, hanem az időjárás szerint is, mely azonban rendszerint meg szokta előzni a hivatalos terminust. Most azon­ban, mint sok mindenben, ebben is kivételt tett az idő. Oly szigorúan fogta a hónap első felében, hogy a tél derekán sem különben s igy a nagy természet nyilatkozása ez évben csakugyan a ta­vasz kezdetével esik össze. — A nagy világese­ményeknek is lesz tavasza. Ezek zimankói bár­milyen erőltetettek is, bármilyen hosszasan tarta­nak is, épp úgy elfognak múlni és tűnni, mint ahogy a tél dermesztő fagyát megtöri a tavaszi napsugár, mert dicsőségesen küzdő katonáik fegy­vere pozdorjává töri az európai mumus jégpán­célját s igy a nemzeteknek is elkövetkezik az új­raéledés, a megújhodás tavasza. Ha ennek nincs is megirott kalendáriuma, hivatalos tavasza, de van hite, mely minden magyar ember szive-mé- lyébe lángbetükkel van beleírva. Időjárásunk nemcsak hogy kedvezőbbre nem fordult, hanem napról-napra fokozódó aggoda­lomra ad, fájdalom nagyon is alapos okot. Az ujholdhoz fűződő reménységünk egyáltalában nem valósult meg, sőt azóta még esősebb nap­jaink vannak, mint addig voltak. Péntek este óta pedig folyton esik az eső, a légsúlymérő e mel­lett állandóan hanyatlik, és csupán lapzártakor mutat némi emelkedést, de egyáltalában nem annyit, ami az időjárás szárazabbra fordultát ki­látásba helyezné. A március hónap tehát a me­zei munkára teljesen elveszett, ami a fennforgó viszonyok között sokkal nagyobb kár és vesze­delem, semmint a legpesszimistább képzelet is mérlegelni tudná — annak súlyos következmé­nyeit. — A Körözsök áradása. A hónapokra terjedő abnormálisán bő nedvességű időjárás, mint hetek óta figyeltük, a Fehér- és Feketekörözs-menti területek termését erősen veszélyezteti, egyelőre nem annyira az árvíz, mint az a körülmény, hogy a sok esőzést követő havazás roppantul megszaporitotta a föld nedvességét. Tapasztalhat­juk lakásainkban is, hogy olyan pincékben is felfakadt a viz, ahol két évtized óta ez nem tör­tént meg. Most sem a Körözs folyók áradása okozza a bajt, mert az ezek kezelésére hivatott ármentesitő társulatokat a hóolvadás nem találta készületlenül. A külvizek elleni védekezés tekin­tetében — bár a vízállás elég magas midenütt — az állapotok még e sorok Írásáig normálisak. Hanem a belvizek eddig még sohasem tapasztalt módon megáradtak, ellepték a gyulai, csabai és békési járások területének lapos részeit és félő, hogy egyéb károk mellett a vármegye e termé­keny területén ebben az évben az őszi vetésnek kevés lesz az eredménye. Az árvíz elleni véde­kezés az ármentesitő társulatokat már eddig is a legkomolyabb intézkedések megtételére ösztö­nözte. A veszély a hatóságokat is kötelezte, hogy a fontosabb műtárgyak őrizetéről gondoskodjanak nehogy azok bűnös szándékkal megrongáltassanak. Az őrizet a csendőrség feladata, mely célból az alispán megkereste a csendőrparancsnokságot, hogy a szarvasi, békési, szeghalmi és gyomai csendőrörsök létszámát azonnal emelje fel oly mértékben, hogy a szükségelt járőrök kirendel­hetek legyenek, egyben intézkedett az alispán, hogy egyes műtárgyak csendörségileg felügyel- tessenek. A parti védelem tulajdonképpen a tár­sulatok feladata, amelyeket azok fogadott mun­kásokkal kötelesek végeztetni. Ezt a munkát a csendőrség már azért sem végezheti, mert a mostani viszonyok között megfelelő számú csendőr nem is áll rendelkezésre. Ismételjük,. hogy az áradás még most nem oly mérvű, hogy közvet­len veszedelemtől kellene tartani, bár egyes he­lyeken a társulatok már harmadik védő őrség kirendelése iránt is intézkedtek. A Feketekörözsi társulat hosszufoki csatornájában legmagasabb fokú szivattyúzás mellett a belvíz folytonosan emelkedik és a telepet elöntéssel fenyegeti. Az árvédelmi munkálatokat már napok óta nagy apparátussal folytatják az ottani társulatok. Mi­után az egyetlen békési szivattyútelep nem győzi az óriási víztömegek átemelését, a mellékcsator­nák eltorlaszolásával igyekeznek a katasztrofális következményeket elhárítani. Künzl Ernő főmér­nök, Palasovszky Sándor, a folyammérnöki hiva­tal főnöke és Pongrác Sándor kir. mérnök állandóan a veszélyeztetett helyen tartózkodnak és irányítják a védelmi munkálatokat. Sajnálatos baleset folytán az Élővizcsatorna-menti gyulai kisgazdák is nagy károkat szenvednek a viz- áradástól. Ez a különben ártatlan csatorna most szintén rakoncátlankodik. F. hó 16án ugyanis, mikor a hóié megduzzasztotta vizét, a vészéi szifon zsilipjét az őr fel akarta nyitni, hogy a felesleges víztömeget keresztülbocsássa. E közben a fogaskerék eltört és a tiz métermázsás kapu lezuhant és eltorlaszolta a zsilipet. Ennek követ­keztében a viz kicsapott medréből és a Siórét környékén több száz holdat kitevő területet elárasztott és megrongálta a tanyaépületeket. Pénteken Budapestről egy búvár érkezett le, akinek segélyével a kapu kiemeléséhez fogtak. Ha ez sikerül, a viz hamarosan visszatér medrébe. Mindenesetre már eddig is óriási kárjuk van a kisgazdáknak, akiknek a mai háborús viszonyok mellett fokozottan szükségük lett volna kielégítő termésre. A szombat reggeli vízállások különben a következők: Fehérkörözs Gyulán 480 cm., Feketekörözs Remetén 6 02 méter, Kettőskörözs Békésen 690 cm. Hármas kőrös Gyomán 706 és végül a Sebes kőrös körösladányban 550 cm. Felülről mindenuünnen esőt és áradást jelentenek. Lopás az iparos szállóban. F. hó 12-én a Kossúth-téri iparos szállóban megszállott Pádi János 27 éves vándorló szabósegé«*. Délután a S városban bolyongott, csak későn este tért vissza. Reggelre kelve visszakövetelte Abaházy Péterné szállótulajdonosnőtől iratait, holott az asszony emlékezete szerint okmányait nem is adta át megőrzés végett. Abaháziné mégis egy pillanatra kiment az udvarra, hogy fiától érdeklődjék, nem-e neki adta át azokat ? Ez idő alatt Pádi János besurrant a benyíló szobába és a szekrény fiók­jából 120 koronát elemeit. Félóra múlva észre­vették a lopást s a vándor legényt a rendőrség a vasútnál letartóztatta. Megmotozásakor a pénzt nem találták meg nála. A rendőrség csavargásért öt napi elzárásra ítélte, melynek letöltése után átkisérték az ügyészséghez. Marólúgot ivott. Mundruczó Ilona, Mund- ruczó Péter gyulai földmives 14 éves leánya szerdán délután meglátogatta a tejszövetkezet alkalmazásában álló nénjét. Valamije volt a ro­váson, amiért nénje alaposan megdorgálta. Ezt ő maga előre érezte, mert erre az eshetőségre ma­gával vitt egy üveg marólúg oldatot, amelyet a helyszínén észrevétlenül megivott Beszállították a vármegyei közkórházba. Bezárt patika. A vármegye t. főorvosa ez évi patikavizsgálatait befejezvén, bejelentette, hogy a nagyszénási patika be van zárva, mert a tulaj­donosa hadbavonult, gondnokot pedig egyáltalában nem lehet kapni. A Körözs-viz ivásának megakadályozása céljából Köröstarcsa község előterjesztést tett az alispánhoz, hogy a Körözs-viz ivásának eltiltása céljából vármegyei szabályrendelet lenne alko­tandó, mert másképpen a lakosságot lehetetlen leszoktatni a Körözs-viz ivásáról és használatáról, aminek következése azután a különböző fertőző betegségek fellépte. Tudva van, hogy a legutóbbi kolera járvány alkalmával azokban a községek­ben, amelyek a Körözs mellett fekszenek, nagy mértékben fellépett a kolera azért, mert a Kö­rözsök vize fertőzött volt. A bajt csak úgy lehe­tett lokalizálni, hogy a partok csendőrökkel őriztettek, nehogy a lakosság a Körözs vizét használhassa. Midőn azonban az őrség eltávozott, a lakosság azonnal visszatért a régi rossz szoká­sához és újra issza és használja a Körözs vizét, dacára annak, hogy a legtöbb községben van ártézikut. Az alispán felfogása szerint azonban a szabályrendelet alkotása célra nem vezet, hanem az a feladata a hatóságnak, hogy a Körözs vizé­nek fertőzését minden eszközzel megakadályozza és a lakosságot tanítás és felvilágosítás utján meggyőzze arról, mennyire veszélyes közegész­ségügyi szempontból a fertőzésektől alig mente­síthető Körözsviz ivása és használata. A Békéscsabán leégett Rosenthal-féle gőz­malom r. társaság a malmot újra fel akarván építeni, beadványt intézett Békéscsaba község képviselőtestületéhez, amelyben azt jelentette ki, hogy csak abban az esetben fogja Békéscsabán a malmot felépíteni, — ellenkező esetben pedig Szolnokon — ha a község az általa kért több rendbeli kedvezményt részére biztosítja. A kép­viselőtestület a beadványt f. hó 18-án tartott ülésében vette tárgyalás alá és élénk megvitatás után kimondotta, hogy a részvény társaság által kért hat hold ingyen telket egyáltalában nem szavazza meg, a 20 évre kért fél községi pótadó­mentesség helyett 10 évre ad fél pótadómen­tességet, a vámdijtótelek mérvét 100 kgrként 2 fillérben állapítja meg, az engedély okirat ér­telmében szedhető 6 fillér helyett. Elvileg hoz­zájárult ahhoz a kérelemhez is, hogy a malom ipartelepére a vasúttól vasúti vágány legyen be­vezethető, amelyen a szállítás eszközöltetik. A végérvényes határozatot erészben akkor fogja a képviselőtestület meghozni, ha majd a kérelem konkretebb formában kellőképen felszerelve nyuj- tatik be hozzá. Ezt a határozatot a képviselő- testület 25 szavazattal 22 ellenében hozta meg. A kisebbség a fél pótadómentesség helyett csu­pán egy harmadot akart engedélyezni és a vám- dijtételeket három fillérben kívánta megállapítani:

Next

/
Thumbnails
Contents