Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-14 / 11. szám
XLVII. évfolyam ftyula, 12115 március 14 11. szám. Előfizetési árak: Egész évre ........ 10 K — f Fé l évre ............... 5 K — f Év negyedre_ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendő^. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Március 15. A történelem menetét nagy küzdelmek véres nyomai jelzik. Itt-ott egymásba folyik a tusakodás hosszúra nyúló, meg-megujuló heve, mint a tüzes láuguyelv, mely elaludni látszott, hogy egy kicsiny zsarátnokban lappangva, egyszerre csak újra fellobogjon. — Voltak hét, harminc és százéves háborúk. S a történelem egyik vihar-látogatta helye: hazánk talán a legtöbbet szenvedett a háborús szélvészek miatt. A népek küzdelmének e megütköző csatatere sokszor és hosszan ázott a kiontott vértől, népünk ereje sokszor és hosszan forgácsolódon el nyugat és keletnek rajta keresztül viharzott tusakodása közben. A nagy mindenség egyensúlyát kettős küzdelem szabályozza-. A harc kifelé és befelé. Ugyanaz a mi földünk pályájábau a vonzó és taszitó erő, ami a népek életében az önmagával és az ellenséggel való küzdelem. Minden nemzetnek ki kell forrnia, hogy a tartós nemzeti életre képes legyen. S bizonyára az ellenséggel való szembeszállás; az erőkifejtés, mely erre szükséges, edzi, élteti a nemzet benső erejét, mely különben el sorvadna. Hiába való volna kutatnunk, miért kell olyan gyakran a belső erőnek a külső ellenséggel való küzdelem által felfrissülnie. Ezeu változtatni úgy sem lehet. Adjon megnyugvást nekünk a sokat szenvedett magyar nemzetnek, hogy minden belső-külső küzdelmünket derekasan megvívtuk, s élüuk, mert erényeink s jövőnkért, fiainkért hozott határtalan áldozatkészségünk minden viharok között fentartott bennünket. Világrészünk népeinek leghatalmasabb forrongása, átalakulása a francia forradalommal vette kezdetét. Ez a szinte féktelen kitörés látszólag alkotmányjogi küzdelem volt, de alapjában véve a későbbi civilizatorikus fejlődés elementáris előkészítésére és arra szolgált, hogy a fejlődés korszelleme minden bilincset levessen magáról. Még ezután sok akadály és küzdelem állta útját a XIX. század bámulatos civilizációjának, de a megindult folyamat feltartóztathatlanul minden népet megilletett. Át kellett a kiforráson esnie nemzetünknek is. Széchenyi békés, de hatalmas riadója melengette életre a dermesztő álomba merült nemzetünket. E nagy apostol meghalt, mint a Megváltó, de előbb nemzeti életünk minden részét ő vizsgálta végig, az ő szelleme, munkája, energiája keltett eleven mozgékonyságot tehetetlenné vált tagjainkban, öntött erőt elernyedt izmainkba. És hogy minő nagy tárháza az életnek szunnyadt nemzetünk halódó testében, megmutatta akkor, midőn a varázstól megszabadulva, talpra állt s megvívta előbb a békés, utóbb véres szabadságharcát. Ötvenhét éve, hogy e napon először zúgott végig közmüvelődésüuk egyik palotájának, a múzeumnak lépcsőiről a szabadság, egyenlőség, testvériség igéje. Ma élni nem tudui.k nélküle, de akkor a kimondott igét vérünkkel kellett megpecsételnünk. Ez a kiöntött vér megtermékenyítette a haza szent földjét és népének nemes őserejét. A békés hazaszeretetnek aranykora következett. A munka, a szorgalom, a jólét, a békés nyugalom, a megelégedett biztonság, a fejlődés, az emberi ősz és humanizmus korszaka. Pár hónap óta dúl a háború s mégis mintha mindez már a régmúlté volna. Hisszük, hogy az elveszett kincsek nemcsak a régmúltnak tetsző közelmúlté, de a közel-jövőé is. Hisszük, hogy a hazaszeretetnek az a végtelen ereje, amely 1848. március 15-én békés, utána pedig véres harcát diadalmasan vivta meg, ötvenhét év múltán ezerszeres veszélylyel szemben ezerszeres erővel védi meg azt a boldogságot, melyet csak a hazai föld nyújthat. Ne kérdezzük, melyik március 15. a hatalmasabb, nagyobb. Áldozatot az uj a TÁRCA. A. huszártiszt. Kicsiny szoba fehér falán egy huszártiszt képe, Felesége, fiacskája beszélgetnek véle . . . Szól a fiú a szótalan falon függő képhez: „Gyere haza sok kozákkal, meglásd milyen [szép lesz, Meglásd milyen szép lesz“ „Ki rakom mind egysorjába, te meg ügyelsz [rájok, Hogy magukat úgy viseljék, mint a szép huszárok“ Könnyes szemmel szól az anya: „Lelkem [megígérted, Hozz fiadnak sok kozákot, imádkozunk érted, Imádkozunk érted.“ Mikor pedig elfő az est, álmos lesz a gyermek, A kép előtt anya s fia imára térdelnek, Mig ők itthon a kép előtt ketten imádkoznak, Túl a bércen a hős apa rohan az orosznak, Rohan az orosznak. És amikor anya s fia lenyugo 'znak csendesen, A huszártiszt a lováról lehunyatlik véresen!. . . S elhalóan azt suttogj a: „Kicsi fiam, feleségem, [édesein* „Kicsifiam, feleségem, édesem“ ... Major Simon. Hadi emlékérem orosz ágyúból. Az oroszokkal vívott heroikus küzdelmünk első nagy diadalát a krasniki csatában arattuk. Legendás hirü huszárjainkat itt nevezték el ellenségeink vörös ördögöknek, itt esett birtokunkba először nagyobb mennyiségű hadizsákmány, itt kezdtük meg a hatalmas túlerővel szemben győzelmes csatáink egész sorát A kraszniki csatát a világtörténelem nagy és örök emlékezetű csatái közé sorozzák majd a historikusok és mig a történelem fóliánsain arany betűkkel ragyog a magyar dicsőség, a jövő kor népei emléket is kapnak belőle. Emléket, amelyet a vas elpusztíthatatlan-- ságával, a bronz örökkévalóságával őriz meg uj koroknak évezredekig. A krasniki diadal trofeumából egy orosz ágyút Őfelsége a király az Auguszta-alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle *Hadi em- lékérmeketi. Az elzsákmányolt orosz ágyút azóta a zólyombrezói magy. kir. állami vasművek öntödéje érmek verésére alkalmas formában feldolgozta, lemezelte, bronz alkatrészeiből pedig a körmöcbányai magy. kir pénzverő hivatal# már veri, a vaslemezekből is nemsokára elkészül az első nagy győzelmi érem. Pheigon Argos királya verette az első érmet, még Krisztus előtt 700 évvel és azóta a törté- nelemirás legbecsesebb segitő forrása lett az érem. Piramisok mélyén, görög és római temetkező helyeken eltemetett világok romjai között talált érmek vezették a történelemirót helyes nyomra és a nagy éremgyüjtemények még ma is élőszóval hirdetik rég múlt idők nagy eseményeit. A krasniki diadal érme is méltó helyet követel ebben a gyűjteményben, hogy majd akkor, amikor utódaink előtt az idő ködéből a mai nagy élet-halálharcnak csak kontúrjai látszanak, ott legyen az emlékeit felidéző vasba, bronzba öntött irás : „A krasniki diadalmas csatában az oroszoktól elvett ágyúból verette az Auguszta-alap, 1914—1915.“ Az érem egyik oldalának ugyanis ez a felírása, fölötte a megrendithetetlen erő félelmetes szimbóluma, az oroszlánfej. Az érem másik oldala gyönyörű művészi relief, mely Murányi Gyula, hirneves szobrászművészünk ihletett alkotása, csatajelenetet ábrázol. Egy orosz ágyút honvédek, huszárok, hősi rohammal elfoglalnak, miután elűzték az ellenséget Szemléltető, plasztikus a művészi kivitel, meggyőző, örökbecsű a művészi elgondolás, mert történelmi eseményt hirdet, bizonyító erejű, mert az el'enség halált osztó szörnyetegéből készült, nekünk magyaroknak pedig dicsőséges, mert kizárólag magyar hősök ragyogó haditettét, kizárólag magyar érem alakjában őrzi meg a jövő nemzedéknek. Az Auguszta-alap bronzból és vasból kétféle érmet veretett. A nagy érem egy forintos nagyságú, a kicsi olyan, mint a húsz koronás aranypénz. Azért választotta ezeket a kis formákat, hogy az orosz ágyúból lehetőleg minél több érem kerüljön ki és minél többen megI_ia.p-u.nls: mai ©zárna, S old.a.1.
