Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-14 / 11. szám
U e fc e s 1915 március 14. mostani március 15. uem hasonlitható nagyságban követel áldozatot, mint a milyet a régi követelt. De nem tudjuk minő veszélyektől mentenek meg bennünkat ez áldozatok. A nagy ellenség falánk zsarnoksága, fanatismusa, börtönei, korbácsa lehet csupán fenyegetés, hogy harcba szálljunk, mert békénket talán még nagyobb veszedelmek fenyegetnék. Az ellenség adta sebeket^ki lehet he- verui, de ha férgek lassan megölik a nemzet éltetadó erőit, ha idegen szellem, erkölcstelenség megfertőzi vérkeringésünket, nem tudni nem betegség támadott-e reánk, mely menthetetlenül halált jelent. A mai március 15. nagy küzdelme talán tűz, melyben megtisztul fajunk acélja a salaktól, hogy abból kikerülve annál erősebben, fényesebben ragyogjon a fénye. Megujhodva, felfrissülve, megerősödve fog magára találni a magyar nemzet, amikor ellenét leverte, mert küzdelmével nemzeti életét is megtisztította minden belső nyavalya csirájától. A közigazgatási bizottság ülése. — Március 8. — Békésvármegye közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését f. hó 8-án tartotta Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülésen a tisztviselők mindannyian jelenvoltak a kir. ügyész kivételével, sőt jelenvolt a gyulai katonai állomás-parancsnokság két kiküldöttje um. : Ruff Ferenc alezredes és dr. Szekér Mihály hadnagy is. A választott bizottsági tagok közül jelenvoltak hatan, hiányoztak négyen. A bizottsági ülés lefolyása igen élénk volt. Mindjárt az alispáni jelentés kapcsán majdnem egy óráig tartó vita támadt Behczey Géza bizottsági tag indítványa kapcsán, aki észrevételezte, hogy az alispáni jelentés nem emlékszik meg bővebben a mezőgazdasági munkásviszonyokról ; reflektált egyben Beliczey arra is, hogy az alispán által e tárgyban a legutóbbi megyei köz3 szerezhessék Bizottság ellenőrzi, hogy csak annyi érmet verjenek, amennyit az ágyú anyaga szolgáltat. A bronzból való nagy érem ára 10 K, a kicsié 5 K. A vasból való nagy érem 2 K, a kicsi 1 K Úgy értesülünk, hogy az érmeket már ebben a hónapban forgalomba hozzák és városunkban is vásárolható lesz az Auguszta-alap megbízottjainál, akiket annak idején meg is nevezünk. Aki a győzelmi érmet, melyet az Auguszta- alap iHadi emlékérem",-nek nevez, megszerzi, ritka becsű történelmi emlékhez jut. De ezenkívül részt vesz a nagy nemzeti küzdelemben itthon. Elősegiti azoknak a munkáját, akik az ország belső nyugalmát segítenek fenntartani, filléreivel enyhíti a nyomort értünk küzdő, értünk vérző, értünk hősi halálba rohanó testvéreink itthon hagyott hozzátartozóikról gondoskodik. Az ágyukból készült győzelmi érmek teljes jövedelme ugyanis a harctéren küzdő hőseink családjaié, a háború következtében itthon ínséggel küzdő asszonyoké, gyermekeké. A jövedelem 15%-át helyi hadi jótékony bizottságunk kapja meg kizárólagosan hadísegély céljaira, a többit az Auguszta-alap országos segély akciójában használja fel, az eddig már oly sok elismerést érdemlő hazafias formában. így megy át egy nemes metamorfózison az orosz ágyú. Az az ágyú. amely eddig annyi nyomort, szenvedést okozott, most expiálja szörnyű bűnét, mert úgy lesz rendjén, hogy ugyanannyi életet mentsen meg, könnyet törüljön, fájdalmat enyhítsen gyűlésen előadottak bizonyos tekintetben helyesbítést igényelnek és végül hosszú felszólalása végén oda konkludált, hogy az alispán utasit- tassék arra, hogy a munkabérek maximumát állapítsa meg. Az alispán az indítványra hosszasabban válaszolt ; ismételte azt, amit a közgyűlésen e tárgyban részletesen előadott és mindazt, amit akkor előadott, most is fenntartotta. A maximális munkabérek megállapítására egyrészt nem ö illetékes, hanem a vármegyei gazdasági bizottság felterjesztésére a földművelésügyi minister, másrészt arra utalt rá nyomatékosan, hogy a munka bérek megállapítása két élű fegyver, amelyre még a helyzet nem érett meg és amely nézete szerint nem fog a gazdákra oly előnyös lenni, mint azt felszólaló hiszi. Kívánatosnak tartja tehát, hogy ez a kérdés kölcsönös egyetértéssel és ne kényszereszközökkel oldassák meg. Hozzászóltak a kérdéshez dr. Ladies László, aki a munkabérek maximális árának ezidőszerint való megállapítása ellen van, ugyanilyen értelemben szólalt fel gr. Wenckheim Dénes, aki általános helyeslés mellett azt emelte ki, hogy a maximális munkabérek mellett dolgozó munkások munkája nem lesz megfelelő, mert a kényszer megállapítás ellenszenves lesz a munkás előtt és mivel a maximális munkabér sem fog valami nagyon alacsonyan megállapittatni, ezért drága pénzen rósz munkát kapnak a gazdák. Miután indítványozó és az alispán még többször szóltak a kérdéshez, a vita azzal vég ződött, hogy a bizottság Beliczey indítványát nem fogadta el. Dr. Berthóty Károly bizottsági tag felhozta azokat az anomáliákat, amelyek a katonai hatóságok által foganatosított gabonafoglalások során történnek és amelyek abban állanak, hogy a katonai hatóságok nincsenek kellő figyelemmel a foglalásnál arra, vájjon az illető gazdának marad-e vetőmagja és általában gazdasági érdekei megóvatnak-e ? Indítványára felirt a közigazgatási bizottság a honvédelmi ministerhez, utasítsa megfelelően a katonai hatóságokat és kéri a mi- nistert arra is, hogy a hozzá intézett felszólamlásokat figyelemmel a fennforgó rendkívül fontos közérdekekre, gyorsan intézze el. Az alispáni jelentésen kívül még egy érdekesebb tárgya volt az ülésnek . Nevezetesen két békési bérlő kifogásolta a tőlük hadiszolgáltatásképen átvett lovak, szerszámok és kocsik becsértékét, a békési uradalom pedig keveselte a tőle lefoglalt árpa, zab és tengerinek a lefoglalás idejében ministerileg megállapított maximális árát. A törvény értelmében ezen igényeket első sorban a községben alakított bizottság bírálja felül, ennek vélemény jellegével biró határozatát a közigazgatási bizottságnak két katonai taggal kibővített ülése bírálja felül. A közigazgatási bizottság a szóban levő igények tekintetében élénk tárgyalás után, egyhangú megállapodásra jutott és. végleges határozathozatal végett felterjesztette az iratokat a honvédelmi ministerhez. A közigazgatási bizottság tárgysorozatába felvett többi — különben is kevés számú tárgy — ezután gyors egymásutánban hozzászólás nélkül az előadói javaslatok értelmében emeltettek határozattá. Az ülésen jelenvoltak : Kéry Gyula főispán elnöklete alatt Ambrus Sándor alispán, dr. Daí- mel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elftök, dr. Z'óldy Géza főügyész, dr, Z'öldy János főorvos, Zádor Mór kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla kir. államépitészeti hivatali hivatali főnök műszaki tanácsos, Holló György gazdasági felügyelő. A választott bizottsági tagok közül: Behczey Géza, dr. Berthóty Károly, dr. Ladies László, Morvay Mihály, dr. lövök Gábor, gróf Wenckheim Dénes. Elnöklő főispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván, üdvözölte a megjelent tagokat, köztük a bizottságnak két katonai tagját. Első tárgyként az alispáni jelentés terjesztetett elő, amelynek kapcsán a fent ismertetett vita támadt. Az alispáni jelentés szerint a köz- biztonságunk még a rendesnél is zavartalanabb volt. Főleg észlelhető ez a személybiztonságnál, amely egyes járásokban a legkifogástalanabbnak mutatkozott. A személybiztonság 16 esetben lett megtámadva, történt 4 könnyű éa 1 súlyos testisértés, 3 könnyű, 1 súlyos és 1 halálos kimenetelű baleset, öngyilkosság két esetben, öngyilkossági kísérlet szintén 2 esetben fordult elő. Ezen kívül Gyulán egy kettős gyilkosság történt rablással kapcsolatban, a tettes kiuyo- moztatott és elfogatott. A vagyonbiztonság 38 esetben zavartatott meg, még pedig 25 lopás, I rablás, 2 csalás, 1 jogtalan elsajátítás által, tűz 9 esetben fordult elő. A közbiztonság ellen irányuló cselekményeknél a hatóságok, azok elkövetői ellen a szükséges intézkedéseket nyomban folyamatba tették. A tüzesetekben a kár legnagyobb része biztosítás utján megtérül. Az uradalmakban és gazdaságokban szántással tavaszi búza és árpa vetéssel foglalkoztak, azonban a beállott nagy esőzések és havazások miatt a tavasziak vetését be kellett szüntetni. Nagyon kívánatos lenne a száraz időjárás, hogy a tavasziak vetését újra megkezdhessék. A földmivelésügyi minister által engedélyezett s a katonai kórházakból kikerült 30 drb gyógyult hadi ló Békéscsabán lett kiosztva 120 — 70 korona darabonkinti árban. Napszámbérek közepesek, férfi napszámbér átlag 2 K 20 fillér, női napszámbér átlag 1 K 20 fillér. Békésszentandráson a betegsége miatt lemondott tórvénybiró helyébe Szilágyi Sándor lett megválasztva. Dr. Zóldy János vármegyei főorvos február hó közegészségügyi viszonyairól szóló jelentését az alábbiakban terjesztette elő : A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak s az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a hevenyfertőzö bajokban történt megbetegedések száma 110-el volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek huru- tos báutalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult megbetegedéssel halálozással diphtheria 24 7 vörheny 115 28 kanyaró 26 — hasihagymáz 32 10 szamárköhögés 10 2 bárányhimlő 10 — összesen: 217 47 (21%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, mert valamennyi megbetegedésnek több mint felét tette. Tömegesen Békéscsabán, Békéssámsomban, Mezőberényben, Orosházán és Öcsödön fordult elő. Lefolyása középsúlyos, mert a halálozási százalék 24-et tett ki. A difteriások s kanyarósok száma jeletékenyen csökkent. A hadi állapot folytán egy uj fertőző baj jelentkezett. László Mihály, aki a harctérről hetekkel ezelőtt érkezett haza, március 2-án nyakszirt merevedésben elhalt. E hó 7-én egy újabb gyanús eset mutatkozott. — Kellő óvintézkedések megtétettek. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 274, hullán 8 esetben, orvos törvényszékit pedig 8 és 3 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltattak 18 egyént, akik közül meggyógyult 15, meghalt 3. A halva születtek száma 21, elvetélteké 6. Bakos József törvényhatósági főállatorvos
