Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-21 / 8. szám

XX.VII. éviolyain 8. szám. Előfizetés] árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre_ ... _ 5 K — f Évnegyedre . .. _ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1915 február 81. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyei közgyűlés előtt. ii. Békósvármegye törvényhatósági bizottsága által e hó 25-én megtar­tandó rendes közgyűlésnek már szét küldött tárgysorozatából megállapít­ható, hogy a főtárgysorozatban oly kevés számú ügy van, amennyi em­ber emlékezet óta nem fordult elő. Ez a körülmény természetesen a há­borús állapotokkal van összefüggés­ben, mert az alkotó munkásság majd­nem teljesen szünetel és úgy a vár­megye, valamint a községek nagy részben a háborús viszonyok kívánta teendőkkel vannak elfoglalva. A közgyűlésnek a múlt heti szá­munkban ismertetett alispáni jelen­tésen kívül az alábbi fontosabb tár­gyai lesznek: Abauj-Torna vármegye Békés­vármegyének is megküldte azt a köriratát, amelyben felirattal élt a kormányhoz, hogy találja meg és alkalmazza hatékonyan annak mód­ját, hogy a nemzeti és állami létéért folyó fegyveres küzdelem terén a magyar nemzet önálló államisága, hadseregének páratlan hősiessége háttérbe ne szorittassék és ne szen­vedjen csorbát a jogi és erkölcsi alap, amelyen önálló állami és nem­zeti léte tovább fejleszthető. Kassa város törvényhatósága pe­dig annak a köriratának támogatását kéri, amelyben kormányzati intézke­dést kér az irányban, hogy a hadba vonultakat érintő egyes adózási kér­dések a rendkívüli viszonyoknak megfelelően rendeztessenek. Kétség­telen, hogy mindkét köriratot hasonló felirattal fogja a törvényhatóság tá­mogatni. Budapest székes főváros nagyon meleg hangú átirata kapcsán a tör­vényhatósági bizottság határozni fog, hogy a nemes emberbaráti célokat szolgáló Vörösfélhold részére mily összegű adományt szavazzon meg. Tekintettel arra, hogy hazánknak élethalál harcában az ottomán nemzet együtt küzd a központi hatalmakkal, ennélfogva ez a körülmény még in­kább kötelességévé teszi a törvény- hatóságnak, hogy a jelzett célra na­gyobb összeget szavazzon meg. A hadifogságba jutott és hazá­juktól és övéiktől távol idegenben sinylődő honfitársaink fel segélyezé­sére, a Darányi Ignác volt minister elnöklete alatt működő bizottság kér a törvényhatóságtól adományt. Az öcsödi hid vámszedési joga a törvényhatóságnak, bérbeadás utján értékesíttetik. Tekintettel a háborús állapotok következtében előállott jö­vedelem csökkenésre, a bérlő bér­leengedést, esetleg azt kéri, hogy a bérlet alól felmentessék. Minthogy a vámbárcák alapján módjában áll a vármegyének megállapítani, vájjon az állított jövedelemcsökkenés tény­leg fennáll-e és mily mérvben, en­nélfogva a törvényhatósági bizott­ság bizonyára nem fog elzárkózni az elől, hogy a bérlő kérelmét, ha az megfelel a valóságnak, méltányo­san intézze el. Gyula városában a képviselő- testületi tagok megbízatása ez óv junius havában lejár és junius hó­ban uj választások lesznek. Minthogy a választás vezetésére a törvényha­tóság jelöl ki megbízottat, ennélfogva a közgyűlésen ez a kérdés is elin­tézendő lesz. Az eddigi választáso­kat dr. Zöldy Géza vármegyei t. fő­ügyész vezette közmegelégedésre, ennélfogva a törvényhatósági bizott­ság bizonyára őt fogja újból az em­lített tagságra megválasztani. Novák Árpád elhalálozásával a kórházi bizottságban megüresedett helyre kell egy tagot választani a törvényhatósági bizottságnak. A hadsegélyezésre szolgáló jö­vedelmi adónak kivetése ellen be­adandó felszólamlások elintézésére hivatott és csupán az 1915. évre meg­T Á R C A. Egy 1849-iki visszaemlékezés. — Az 1849-iki felsömagyarországi hadsereg. — A Kapivár alatti síkság. — Irta: Saiaethus. Amióta az oroszok északi határainkat ve­szélyeztetik, a Kárpátokon, illetőleg a duklai szoroson át az országba betörni igyekeznek, minden gondunk odairányul, miként lehetne ezt a veszedelmet megakadályozni És ezzel elő­térbe lép a Kapivár alatti síkság nagy stratégiai jelentősége 1 Erről és a 49-iki felsőmagyar­országi hadseregről óhajtok megemékezni Mert bármennyire különös, a 49-iki szabadság- harcunk irói erről a felsőmagyarországi hadse­regről alig emlékeznek meg, sőt többen elcse­rélik, vagy eltévesztik a „felsődunai hadsereggel“ amellyel Görgey Arthur hires visszavonulását a bányavárosokba végrehajtotta A kapivári sikság a Dukla—Bártfa—Eper­jes—Miskolcz fővona on Eperjes és Kapi köz­ség között terül el és legfontosabb védelmi vo­nalunkat képezi egy Dukla felől betörő ellen­séggel szemben. Ennek jelentőségét gróf Dem­binszky Szaniszló tábornok ismerte fel, — aki emlékirataiban a kapii sikság stratégiai je­lentőségét a catalauni mezőséghez hasonlította Itt megemlítem hogy Dembinszky száműzetés­ben 1873-ban Párisban halt meg. Hátrahagyott emlékiratait — és ez elég jellemző r— Danzer hires osztrák katonairó szerezte meg és adta ki a Wehr Zeitungban. Az 1849. év tavaszán többé titkolni nem lehetett, hogy Miklós cár bevonulni készül had­seregével Magyarországba, jóllehet ezen rossz hirnek ellensúlyozására a közönség megnyug­tatására azzal hitegették a magyart, — hogy az angolok és franciák segítségünkre fognak jönni, ami nagyon is hiú ábránd volt a muszka-invázió szomorú valóságával szemben. A magyar kor­mány ekkor gondoskodni kezdett a veszély el- hárilásáról és e végből egy hadsereget, a felső­magyarországi hadseregei állította fel a muszkák ellen. Ezen hadsereg fővezérévé gróf Dembinszky Szaniszló, hires lengyel tábornok neveztetett ki. Ezen hadsereg létszáma azonban 17000-en felül nem emelkedett. Ezen csekély létszámú hadse­reggel a betörő 200000 orosz hadsereget feltar- tpztatni, illetve visszaverni, sisifusi feladat volt. Dembinszky először is keresztülvitte, hogy á kapii sikság megerősittessék, ott sáncok emeltessenek. Sajnos a muszkák kikerülték a kapii megerősítéseket és más irányban vonultak be, csak Dembinszky visszavoulása után érintet­ték azt, de akkor már késő volt. Dembinszky alparancsnokai voltak: Des- sewffy Arisztid tábornok, aki október ö-án-----------------------------------------­--------------------------­Ara don kivégeztetett, Lázár ezredes, később tá­bornok, szintén aradi vértanú. Továbbá Wysoczki és Bulhatin lengyel tábornokok. Ezen hadseregben még következő nevezetesebb főtisztekkel találko­zunk : Egressy Gábor, a hires tragikus szinész, va­lamint Egressy Béni a zeneszerző, gróf Andrássy Aladár, Freiseisen Gyula beregi alispán, Szalay Lajos huszárezredes, Kozehinszky (lengyel) uhlanus ezredes és mások. A hadsereg összeállítása a következő volt: Kilenc honvédzászlóalj, egy vadászzászlóalj és egy zászlóalj gyalogos lengyel légió, végül több guerilla csapat. Lovassággal valamivel jobban volt ellátva ez a hadsereg: egy divizió Radeczky huszár, egy divizió lengyel uhlánus, egy csikós csapat, amelynek egyik fegyvere karikásostor volt ólomgolyóval a végiben, amelyet az ellenség feje fölött, mint pányvát használtak és ehhez a hadsereghez volt beosztva a Bocskay huszárez­red. Az újonnan felállított honvédhuszárezredek kö­zül az egyedüli, amelynek teljes létszáma és teljes keretei voltak. Hát bizony ezzel a csekély számú hadsereggel — ha lehetett volna őket becsalni a kapii síkságra, —• talán lehetett volna egy ideig feltartóztatni, de véglegesen aligha. Ez a hadse­reg a Szekcső völgyében a Raszlavica és De- méte között táborba szállott, itt várta az oroszo­kat, de hasztalanul, mert az oroszok Bártfától jobbra a hegyek közé fordultak és onnan vonul­tak be az Eperjes—miskolci útvonalra. Előbb Lapunk mai száma © olcLa.1.

Next

/
Thumbnails
Contents