Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-21 / 8. szám
B r k M udö február 21. 3 alakítandó adófelszólamlási bizottságba a vármegyének 3 rendes és 3 póttagot kell választani. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékei — tudvalevőleg — az uj törvény alapján már elkészültek. Ennek az első Ízben összeállított névjegyzéknek hatálya azonban nem egy évre, hanem az 1916. év végéig tart. Tehát ebben az évben nem kell a központi választmánynak a névjegyzékek kiigazítása iránt intézkedni, hanem csak a jövő év tavaszán teendő folyamatba a most elkészült névjegyzékek kiigazítása iránt az eljárás. Ugyancsak a törvény rendelkezése szerint az első- izben alakított központi választmánynak hatásköre megszűnik, mihelyt az uj törvény alapján az első névjegyzéket elkészítette. Miért is a törvényhatósági bizottságnak uj központi választmányt kell alakítani. Galli Gyula békéscsabai községi adóügyi jegyző előrehaladott korára tekintettel nyugdíjazását kérvén, a törvényhatósági bizottságnak a kérelem felett határozni és nyugdíjazás esetén a nyugdíj összegét meg kell állapítani. Győri Imre nyugdíjazott öcsödi jegyzőnek kérelme nyugdijának felemelése iránt, tekintettel arra, hogy a törvényes alap hiányzik és hogy a község jegyzői nyugdíj alap helyzete sem engedi meg újabb terhek vállalását, aligha lesz teljesíthető. A mostani háborús viszonyok közepette, midőn egyáltalában nem lehet tudni, mikor lesz annak vége, mindent meg kell tenni, hogy az ország közélelmezése biztosítva legyen. Ezért igen fontos dolog, hogy a vármegye területén egy talpalattnyi föld előőrsi csátározásai voltak Roskoványnál, Hét- hársnál, Vereshalmánál, ahol a magyar hősiesség annyira kitűnt, hogy erről Grigoroff orosz tábornok emlékirataiban külön megemlékezik Dembinszky ekkor hadseregével Miskolc felé vonult vissza Innen Szeged felé tartott, Szőreg- nél csatát állott ki. azután pedig Temesvár alá vonult, ahol Bemmel egyesülve, be nem várva Görgeyt, felvették a harcot Haynau, Kudelka és Lichtenstein hadseregeivel. Sajnos, a csatát elvesztettük Ami bizonyára nem következik be. ha Görgeyt is bevárják, hogy vele egyesüljenek. Kikerültük volna Világost és mindenesetre a temesvári vereséget. A Dembinszky hadsereg egy része a Bem hadsereg egy részével a temesvári csata elvesztése után Lúgoson és Orso- ván át Törökországba menekült, török szolgálatba léptek Bem, Kmetty, Bulharin, Wysoczky, Kozelinszky. Kutasi (Kohlman) és így mégis harcoltak a felsőmagyarországi hadsereg tisztjei a muszka ellen, mert mindnyájan résztvettek pár év múlva a krimi hadjáratban. Reméljük, hogy ezúttal már a duklai szorosban megverjük a muszkát, de ha mégis sikerülne előnyomulnia, reméljük, hogy mint a hunnokra a catalauni mezőség, úgy a kapi síkság a muszkákra nézve katasztrófát fog jelenteni. Quod Deus det. se legyen bevetetlen. Ebből kiindulva, a megalakult vármegyei gazdasági bizottság idevonatkozó feladatát támogatandó, a vármegye alispánja előterjesztést tesz az iránt, hogy a törvényhatóság hatalmazza fel, hogy azoknak a községeknek, amelyeknek nincsen pénzük arra, hogy a szegény lakosságot vetőmaggal ellássák, a vármegye alapjaiból öt és fél százalék mellett kölcsönt nyújthasson. Nagygerendás puszta lakóinak egy része még most sem állott el attól a szándékától, hogy önnálló községgé alakuljon. Az idevonatkozó kérvényt személyesen nyújtották át a belügyininisternek, aki azt a törvény értelmében való véleményezés végett, leküldte a törvényhatósági bizottságnak'. A kérvény folytán a szükséges adatok beszereztetvén, annak alapján a közgyűlésnek kell nyilatkozni, vájjon ezúttal fennforogni látja-e azon előfeltételeket, amelyek figyelembevételével a kérelem teljesíthető lesz. Úgy tudjuk, hogy az önnálló községgé való alakulás ezúttal sem lesz javaslatba hozva, mert bár a törvényben kívánt több előfeltétel fennforgása igazolva is van, mégis nagyobb számban vannak azok a körülmények, amelyek ellene szólnak az önnálló községgé való alakulásnak. A vármegyei munkásházak a tör- vénv értelmében adómentesek. Mikor Kj a munkásházak készültek, a költségvetések és a haszonbérlők által fizetendő évi bérösszegek annak az alapul vétele mellett lettek megállapítva, hogy a munkásházak után semmiféle adó nem jár. Időközben azonban kitűnt, hogy a munkásházakhoz ta"tozó telekrészek, amelyeket az illetők kert gyanánt használnak, nem élveznek adómentességet, mert a vonatkozó törvényes rendelkezések a munkásházakról szóló törvény alkotásakor, lehet hogy szándékosan, de nincs kizárva, hogy elnézésből nem lettek módosítva. Ily körülmények között több községben a munkásházakhoz tartozó és kert gyanánt használt telkek után kivettetik a földadó, ami a különféle járulékos adókkal elég sokra rug. A munkásházak a vármegye nevére lévén telekkönyvezve, ezért a kérdéses adókat több helyen a vármegye terhére vetették ki. Az adózási kötelezettség kérdésének, valamint annak a körülménynek tisztázása, hogy a szóban levő adók a vármej gyét vagy a haszonbérlőket terhelik e, már évek óta folyamatban van. Végre az az álláspont jutott érvényre, hogy a munkásházak után kivetett adók igazságosan csakis az érdekelt haszonbérlőket terhelhetik s ezeket az adókat legtöbb helyen a munkások fizetik is, mert hisz az adó alapját az a körülmény képezi, hogy a kertet az illetők használják és ők élvezik annak jövedelmét. Tekintettel azonban arra, hogy három községben a vármegyére az 1909—1914. években kivetett adóknak a haszonbérlőktől visszamenőleg leendő követelése az illetőkre nagy terhet róna, másrészt visszatetszést keltene, ezért az alispán azt javasolja a törvényhatóságnak, hogy a három községben a vármegye terhén álló munkásházi adókat — ami körülbelül 800 koronát tesz ki — méltányosságból fizesse ki a vármegye, jövőben pedig a haszonbérlők tartozzanak viselni az adókat. A főtárgysorozatba hét feleb be- zett ügy van felvéve. Ezek között közérdekű az orosházi pénztári ellenőr választása ellen beadott feleb- bezés, valamint a szarvasi második kerületi bábái állásnak a belterületen történt betöltése ellen a községi orvos által beadott telebbezés. A többi felebbezett ügyek részben magántermészetű kérelmekre hozott, részben fizetés felemelés, segély stb. megtagadását kimondó községi határozatok ellen nyujtattak be. Tárgyalás alá kerül Csorvás községnek az a határozata is, amely szerint a hadba vonult községi segédjegyző és aljegyző valamint a községi állatorvos fizetését beszüntette és az előbbiek családja részére járó államsegély és a volt fizetésük közti különbözeiét ajándékképen szavazta meg. Csorvás községnek a községi jegyzők fizetésének beszüntetésére vonatkozó része, — eltekintve annak méltánytalanságától, törvénytelen is és igy előre láthatólag meg fog sem- misittetni. Több községnek hadi kölcsön megszavazása tárgyában hozott határozata szintén törvényhatósági jóváhagyás alá kerül. Gyoma község a községi mérnök hivatalos teendőiről és a magánszolgálatokról, továbbá Öcsöd község a marhalevél kezeléséről, valamint Szarvas község a piaci rendtartásról alkotott községi szabályrendeletet, Mindhárom szabályzat törvényhatósági megerősítést kíván. A tárgysorozatba felvett többi ügyek kevésbé fontos községi ügyekre vonatkoznak. Nagy számmal szerepelnek a tárgysorozaton a községi költségvetések, számadások és egyéb a költségvetésekkel és számadásokkal kapcsolatos törlési ügyek. Gyula várost érdeklőleg csupán a néh. Léderer Lajos által tett alapítvány alapítványi oklevelének a ministeri rendelet értelmében kívánt módosítása van a tárgysorozatba felvéve.
