Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-14 / 7. szám
4 Békés 1915 február 14. nekülő emberben felismerte a csavargók egyikét. — A csavargók ellen más oldalról is gyűlnek az adatok, amelyek őket mind gyanusabbá teszik. Most várja a rendőrség Budapestről az ujjnyomatok vizsgálatának eredményét, amely ha positiv véleményt ad, eldönti a tettes személyének kérdését. — Újból felkéri a rendőrség mindazokat, akik tudnak valamit, bármi csekélységet, azonnal jelentkezzenek a rendőrségen. Akinek a vallomása hozzájárul a nyomozás sikeréhez, az jutalmat is kap. A kalendárium szerint farsang vasárnapjára virradtunk, de ezt épen, hogy csak a kalendáriumból tudjuk meg, mert az idén farsangnak, farsangi hangulatnak hire hamva se volt. Karnevál hivatalos nyitánya Vizkereszt óta, sőt azt megelőzőleg is teljes hat hónap óta benne vagyunk ugyanis a nagybőjti hangulatban. Hanem a böjti szelek mintha tegnap reggel hamvazó szerdát megelőzve, már beköszöntöttek volna A tavasznak eme hirnőkét vegyes érzelmekkel fogadjuk. Sok körülmény rendkivül ajánlatossá tette volna ugyanis, hogy a gyertyaszentelőkor beköszöntött hideg és fagy tartósabb, legalább e hó végéig kiterjedő lett volna. De ha már nem igy történt, most az közgazdasági érdek, hogy az enyhére vált idő meg is maradjon. Különösen nagy szükség volna arra, hogy az idő március végéig száraz maradjon. A szántóföldeknek régóta volt téli nedvességben olyan bő osztályrészük, mint ezúttal; sőt a laposabb földeken kissé sok is volt a jóból, mert nagyrészüket még most is viz borítja. Enyhe száraz idő mellett hátasabb földeken a tavaszi szántás már e hét folyamán megkezdhető és az árpából tekintélyes mennyiség még február hóban elvethető lenne. És ez annyival kívánatosabb és üdvösebb, mert a szántásra felhasználható jószágállomány nagyrésze a harc mezőkre szállíttatott. Ugyanott van a mezei munkával foglalkozók nagyobb része is, minélfogva a munkaerőben, igában érezhető nagy megfogyatkozás csakis úgy enyhülhet, ha a munkanapok száma tetemesen megszaporodnék. Az a közóhaj s egyben hatósági rendelkezés végrehajtása is, hogy talpalatnyi föld se maradjon bevetetlen, sok tekintetben csakis akkor érhető el, ha mostantól kezdve 6 hétig enyhe és száraz idő lesz. Halálozás. Danszky Károly, Geiszt Gyula görbedi gazdaságának évtizedek óta gazdai alkalmazottja, január 29-én meghalt. A boldogult derék ember városunk szölötte volt, ide fűzték rokoni s baráti kötelékek, minélfogva elhunyta hírét bizonyára sokan fájdalmas részvéttel fogják fogadni. Temetése Tenkegörbeden jan. 30-án volt a róm. kath. egyház szertartása szerint. Nyugodjék békében. Halálozás. Idős Jepliczky János, ki Szarvas községének egyik tekintélyes, előkelő polgára volt, január hó 26-án 80 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 28-án délelőtt ment végbe általános részvét mellett. Tepliczky János fiatalabb éveiben tevékeny részt vett Szarvas nagyközség közéletében. Polgártársai bizalma három Ízben is a bírói székbe ültette. Egyike volt azon embereknek, kire mindenki szeretettel és tisztelettel gondol. Béke hamvaira ! Orosháza község általános jövedelmi pótadója. Orosháza községére a kir. Pénzügyigazgatóság az 1907—12 évekre visszamenőleg 14000 korona általános jövedelmi pótadót vetett ki azért, mert később kiderült, hogy Orosháza községnek adósságai telekkönyvileg bekebelezve nem lévén, a pénzügyigazgatóság felfogása szerint jogtalanul élvezte a község azt az előnyt, hogy az általános jövedelmi pótadóból a kamatterhek 10 százaléka levonatott, mert amint a pénzügyigazgatóság állította, a község a pénzügyi hatóságot a bevallásai alkalmával félre vezette. A község megfelebbezte a pénzügyigazgatóság határozatát. A közigazgatási bizottság evvel a felebbe- zéssel több ülésben foglalkozott és amint annak idején megírtuk a hosszú vitatkozások után az adóügyi albizottság úgy döntött, hogy a község nem tartozik a kivetett 14000 koronát megfizetni. A pénzügyigazgatóság a kincstár érdekeinek védelmében panasszal élt a közigazgatási bíróság' hoz i bíróság döntését most hozta meg és a panasz elutasításával a község javára intézte el a kérdést, illetőleg a közigazgatási adóügyi albizottság határozatát hagyta helyben. A bíróság igen érdekes indokolásából a következőket hozzuk fel: A panasznak nem lehetett helyt adni, mert az 1907—12 évekre kivetett általános jövedelmi pótadó kivetés jogerőre emelkedett, illetőleg abból a kamatteher 10 százaléka jogerősen levonatott és igy az adó újólagos előírásának helye nem lehet azon a címen, hogy a község adósságai sem a múltban sem a jelenben nincsenek jelzálogilag biztosítva. Kimondja a bíróság azt is, hogy a község nem ejtette tévedésbe az adókivetö közegeket, mert bevallásában mindannyiszor hivatkozott a közigazgatási bíróság egyik elvi határozatára, amivel egyenesen felhívta a figyelmét arra, hogy a község adóságai nincsenek telekkönyvileg bekebelezve. Ha tehát ily körülmények között az adóssági kamatok 10 százaléka az általános jövedelmi pótadóból levonatott, ez épen nem a község hibája, sőt még ha félrevezetés tényleg fennforogna, az utólagos kivetés a jogerős kivetéssel szemben az előadottak alapján akkor sem volna helyt álló. Vizbefult fiú. Békésen folyó hó 6-án Ben- dán Sádor 12 éves iskolástiu a Fehér Körözsre ment csúszkálni. A jég a szivattyúzás és az idő miatt nagyon meglazult, úgy hogy a fiú mikor már a főtéren levő hid felé közeledni próbált, hirtelen nagy robajjal beszakadt alatta a jég s a a fiút elnyelte. Keresésére indultak s még az näp megtalálták holttestét. Halálozás. Gyomáról gyászlapot kaptunk, amelyből mély megilletődéssel veszünk hirt dr. Konkoly Tihamér járási főszolgabíró, lapunknak több esztendőn keresztül kedves belmun- katársa s neje Torkos Sarolta: litike fiának elhunytáról. Az élte ö-ik évében az égbe visszarepült kedves kis fiúcska huzamosabb idő óta volt súlyos beteg s az egyedüli vigasztalás és megnyugvás, amit a porig sújtott szülők bánatukban és gyászukban érezhetnek, az, hogy a halál ezúttal nemcsak kegyetlen, de egyúttal irgalmas is volt, mert megváltotta gyermeküket a további betegség kínjaitól. Yégtisztessége tegnap délelőtt történt a ref. egyház szertartása szerint a gyomai sirkertben. — Áldás és béke hamvaira. A Király Mozgószinházban ma vasárnap két előadás, d. u. fél 5 és esti 8 órai kezdettel, mely alkalommal vászonra kerül fényes műsor keretében egy amerikai filmszenzáció 3 felvonásban. A darabban kiváló amerikai színészek alakítják a főszerepeket, a filmek rendezése és fotográfiája nagyszerű Csütörtökön febr. 18 án a „Próbaházasság“ vígjáték 3 felvonásban. Szombaton febr. 20 án »Menydörög az ágyú, csattog a kard« nagyszabású háborús aktuálitásu film. Hősi halál. Egy iztől-vérig bátor katona, egy legendabeli vakmerő hős, a világhíres hon- védhuszárság disze-virága hajlott a sírba Vidovszky János honvédhuszár főhadnaggyal, ki az első harci riadóra lelkesült örömmel sietett le a szerb határra. Az első puskaszótól kezdve lenn küzdött ezredével egész a múlt év végéig, amikor egy éjjel a Szávába zuhant lovával együtt. Ekkor meghűlt, tífuszt kapott, mely gyilkos kór a bátor katonát, a bálványozásig szeretett bajtársi megölte. Nem fogta az ádáz ellenség semmiféle fegyvere, pedig mindig közöttük járt, ott ahol legjobban osztogatják a halált. Megtörtént, hogy komitácsik két Ízben elfogták, de nem lehetett a zsákmányuk, mert miudkét Ízben megszökött tőlük. A korán elhunyt hős egyetlen fia volt a dobozi gróf Wenckheim uradalom főintézőjének, Yidovszky Lászlónak, ki a megrendítő csapásról a kővetkező gyászjelentést adta ki: »Vidovszky László és neje Wagner Mária a maguk és az összes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel, de hazafias lelki erővel és áldozattól ihlet- ten tudatják, hogy nagy reményekre jogosító egyetlen fiuk : Vidovszky János, a 10-ik honvédhuszárezred főhadnagya a déli harctéren 6 hónapi szakadatlan, önfeláldozó, hősies harcban szerzett súlyos baj következtében — a hazáért és szeretteiért — folyó évi január hó 27-én Bumán (Szerémmegyében), ifjúsága teljében — 29 éves korában hősi halált szenvedett. A gyászistentisztelet hült tetemeinek — ideiglenes nyugvó helyéről — hőn szeretett magyar anyaföldjébe visszahozatala után fog megtartatni. Doboz, 1915 február hó. Nincs több ! — Mindenünket odaáldoztuk a haza oltárára, a hon védelmére — s Ő méltó volt a vitéz huszár honvéd névre! Áldás, kegyelet legyen a hős jutalma! Ima és drága emléke — a mi vigaszunk !« A békésraegyei Gazdasági Egyesület választmányi ülése. Rég volt oly érdekes, nagy fontosságú ülése a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnek, mint hétfőn, február 8-án. Egyetlen tárgya volt csupán : a pénzügyigazgatóság azon leirata, melyben a megye összes községeinek határában megállapított föld bér összegek bejelentését kéri, amelyek alapján az 1914: XLVI. t.-c. szerinti módosításokkal életbe lépő 1909: X. t.-c. értelmében a tiszta nyereség utáni jövedelmi adókivetés történik. Sólyomy Lipót titkár felolvasta azt a véle- ményes jelentést, amelyet az egyesület 1013-ban a pénzügyigazgatósággal közölt, hogy t. i. 100 holdon alul, 100—1000 holdig és 1000 holdon felül mennyi volt akkor a haszonbéri összeg, amire az elnöklő Beliczey Géza kijelentette, hogy az ma nem állhat meg, mert az 1914 éri termés olyan silány volt, hogy ugyanazon bérösszeget semmikép nem lehet ma beállítani. Serly Kálmán azt ajánlotta, hogy olyan formában kell a véleményt a pénzügyigazgatósággal közölni, mint volt 1913-baD, azonban a bérösszeg 40% levonásával. Sólyomy Lipót felhívja a figyelmet, hogy szólnának hozzá községenként a jelenlevők, ne az egyesület maga állapítsa meg a bérösszegeket. Sokkal könnyebben s a valóságot inkább meg- kőzelitően informálhatják a pénzügyigazgatóságot, ha azt az egyes községek gazdái maguk mondják és állapítják meg. Takács Dénes, Benedicty Kálmán, Neumann Manó, Serly Kálmán, Morvay Mihály és még többen az adóvallomások alapján értelmezték a kérdés feltevését, mire Wolfinger Miksa helyesen azt fejtegette, hogy külön kell választani a bérlők- és tulajdonosok adó-, illetve bérösszegét, Dr. Láng Frigyes felvilágosítja a tagokat, hogy a bérbe kiadott földek hasznát kell a pénzügyigazgatósággal közölni s értesíteni, hogy mi a haszna ma a gazdának ? Erre való tekintettel a jelenlevők soraiban elhangzott azon kívánságokkal szemben, hogy az 1914. évi jövedelem 40%-al maradt volna alatta az 1913. évinek, Sólyom Lipót figyelmeztette a gazdákat, hogy azt igy kimondani nem lehet, hanem kóz- ségenkint kell felsorolni, hogy tényleg mi lehetett a haszna a gazdának I9i4-ben. Ennek alapján fogják a készülő hadi adót kivetni a gazdákra. Többek kívánságára felolvasta a régi jegyzőkönyvek alapján, minő bérösszegeket kaptak a gazdák az egyes községekben a bérlőktől s — mint mondotta — azon az alapon adtak véleményt a pénzügyigazgatóságnak. Berczy Gábor felemlíti, hogy az 1913—14. évben 28 K-t fizettek a bérletért a békési Wenckheim uradalomnak, amiből az uradalom az októberi negyedet egyáltalán nem fogadta el, hanem a bérlőknek ajándékozta, ez évi január 1-én pedig a megmaradt 3/4 bérösszegből V4
