Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-14 / 7. szám
1915. február 14 Békés 5 részt ismét elengedett az uradalom, amivel bizonyítani kiváüja, hogy minő rossz termés volt tavaly. Morvay Mihály szintén a békési és dobozi földek rossz termését emliti fel. Kovács Márton a kigyósi uradalom ügyeit ecsetelte, aki épen jelen volt, amikor a folyó évi bérletekre vonatkozó szerződéseket kötötték meg a bérlőkkel. Megállapítja, hogy ma árban jóval alul adnak haszonbérbe birtokrészeket, mint más években, tekintettel nemcsak a háborúra, hanem a múlt évi rossz termésekre. Épen azért ő is kéri, hogy a pénzügyigazgatósággal közlendő bérösszegeket legalább 30%-kai kisebbre tegyék, mint 1913-ban. Takács Dénes és Wollinger Miksa illuzóri- usnak tartják ilyenképen a vitát, ha — az elnökségtől kapott felvilágosítások után — ez csak a 20000 korona jövedelemmel bírókra vonatkozik. Serly Kálmán, Neumann Manó, Benedicty Kálmán, id. Kocziszky Mihály és Kovács L. Mihály azon nézetben voltak, hogy most csak a 20000, de később esetleg a kisebb jövedelmekre is kivetik a hadiadót, épen azért jónak látják már most helyesen informálni a pénzügyigazgatóságot annyival inkább, mert a kisebb jövedelműekre később kivetendő adónál az alapul szolgálható bevallások már kezében lesznek a pénzügyigazgatóságnak. Ebben aztán megállapodtak és Sólyomi titkár járás-, illetve községenként olvasta fel az egyes községekben 1913-ban bevallott bérösszegeket, átlag 25% levonással, amihez minden egyes község jelenlévő gazdája külön szólott hozzá akkor, amikor az ő községének bérösszegét tárgyalták. Megállapították eszerint, hogy 100 holdig 100-1000 1000 holdig holdon felül Békéscsaba 30—25 35-30 20-25 Újkígyós 20—25 20—25 15-20 Békés 20—30 20—26 14—20 Mezőberény 20—35 20—26 16—20 Köröstarcsa 20-32 16—24 14—20 Gyoma 16-20 16—20 14-20 Endrőd 14-30 14—22 14-20 Szarvas 22—32 20—30 16-22 Kondoros 30-35 25—30 10—25 Öcsöd 20-30 20—25 16—24 Bszentandrás 22—32 20—24 16—24 Orosháza 30—35 25—30 20—25 Nagyszénás 20—30 20—25 16-24 Gádoros 22—30 20-24 16—22 Pusztaföldvár 30-35 25—30 20—25 Tótkomlós 30—35 25—30 20—25 Sámson 22—30 16—22 14-22 Szentetornya 30-34 25—30 20—25 Csorvás 30—35 25—30 20—25 Gyula 20—25 16-24 14—20 Gyulavári 20—25 16-23 14—20 Kétegyháza 20—30 16-22 14-20 Doboz 14—25 14=22 14—20 Szeghalom 14—20 14 — 20 12—16 Vésztő 15-26 14—20 12-16 Kőrösladány 14—20 14—20 12—16 Fgyarmat 14—20 14-20 12-16 kát. holdanként. Erdöbérletekért kát. holdanként 4 K. hoz javaslatba az egyesület. E megállapítások után BeliceyGéza elnök a tárgysorozatot letárgyaltnak mondotta, azonban kérte a jelen voltakat fontos megbeszélések miatt még a gyűlésen maradni. Tudomására hozza a jelen voltaknak, hogy a földmivelésügyi minister leiratot intézett a vármegye alispánjához, hogy az egész országban, igy nálunk is, vármegyei gazdasági intéző bizottságok alakíttassanak, melyek a mezőgazdaságra irányítással fognak szolgálni. Hogy milyen irányban kell annak a bizottságnak működni, direktívákkal a jelenlevő Kiss László főszolgabíró lesz szives szolgálni, akit egyben üdvözölt a gazdák nevében. Kiss László aztán minden, a rendkívüli időkre elrendelt s a hatóságok kezébe adott ügyeket oly alapossággal fejtegette, hogy a jelenlevők nagy tetszésüknek adtak kifejezést, jóllehet, a gazdákra nézve cseppet sem tetszetösek a gazdabizottság teendő rendelkezései. Kiss László az alispántól érkezett rendeletekből a minister kívánságait adja elő. ' Első teendője a bizottságnak gondoskodni arról, hogy az ősziekben mutatkozókat tavaszi gabonával vessék be, hogy emberi és állati eledeleknek elegendő legyen mindenből. A főszolgabirákra lesz bízva ezekben a- gazdasági bizottságban elöljárni, akik a községi elöljárókkal, lelkészekkel, tanítókkal, mint a helyi viszonyokkal ismerősökkel egészíti ki magát. A gazda bizottság a minister kiván- kivánságához képest felkéri a gazdaközönséget, úgy azokat, akik már idősebbek s nyugalomba vonultak, mint akik hadbavonult vejeik vagy fiaikkal szoktak dolgoztatni, hogy most ők és azonkívül az asszouyok és gyerekek is fogjanak a dologhoz. Nálunk 4—5 év óta vannak jobban elterjedve az aratógépek, melyekből ma már sok van működésben Csahán és a megyében is, amikhez ha nem volna elég ló, vagy ökör, be kell fogni a teheneket is; igásfogat tulajdonosok segítsenek a többieknek, akiknek semmilyen igájuk nincsen. A gazdasági munkáknál — tekintet nélkül azok minőségére — nem az a fontos, hogy az az eddigi szokások szerint történjék, hanem egymás megsegítésével kell ezidén végezni mindent. Az alispántól érkezett rendeletnek egyébb fontos részen is vannak : a hadbavonult cselédek, akik államsegélyben részesülnek, szintén kötelesek dolgozni, amit ha nem tennének. azoktól részbeá vagy egészben az államsegély meg lesz vonva. A gazdasági egyletek feladatai, hogy mindazokon a gazdákon segítsenek, akiknek igái, gépei nincsenek, illetőleg elvárják tőlük, hogy a hatóságok felhívására önkéntesen odaadnak a másik gazdának igát, gépet, hogy mindenkin segítve legyen. A gazdabizottság belátására bizatik, hogy dűlőnként vagy másként lesznek a gazdasági munkálatok mindenütt elvégezve. Tárcája terhére vállalja a minister, hogy akik az elront igáért pénzt kaptak, a gazdasági felügyelők utján álljanak rendelkezésére a birtokosoknak. Szükség esetén — ez a hatóság legfontosabb kötelessége — személyes szolgálat a is közerő felett rendelkezik, mig a nagyobb uradalmaknak hadifoglyok lesznek rendelkezésükre bocsátva. A munkások, akik elszerződve nincsenek s megfelelő bérért dolgozni nem akarnának, a haditörvény alapján a hatóság maga rendeli ki őket munkára, s bizonyára kisebb díjazás mellett mint egyébként. A vetőmagvakra nézve ugyanazt adta elő a főszolgabíró, amit a gazdasági egyesület már novemberben tárgyalt, hogy a gazdasági egyesületek jótállása mellett a községek előlegeznék a vetőmag beszerzésére fordítandó összeget. Neumann Manó és Morvay Mihály még azt panaszolták, hogy munkáshiány azért van, mert a csabai munkást idegen helyeken szerződtetik le s igy ők — például ma még — egyetlen munkást sem bírtak szerződtetni. Erre nézve Kiss László nyomban felvilágosítást adott: Csaba körülbelül 1500 munkást küldött el barakkok s más hasonló munkák elvégzésére, mely bizonytalan ideig tart ugyan, de mire aratásra kerül a dolog, mind itthon lesznek, igy legfeljebb arról lehet szó, hogy azokkal később szerződnek gazdáink. Ezután még a rekvilásokról volt szó, amiből igen érdekes adatokat tudtunk meg a gyűlésen. Morvay Mihály kezdte feszegetni a kérdést s azon panaszkodott, hogy a rekviráló közigazgatási hatóság semmire nem volt tekintettel, annyira, hogy konvencióra fogadott cselédségének járandóságát is elvitték tőle, dacára minden tiltakozásának. Hasonló panasza volt B Szabó Sándor és Bérezi Gábornak is, nagy ellentétben pl. Serly Kálmánnal, akinél és a Geiszt uradalomnál katonák rekviráltak : ott az ilyen kívánságokat nagyon figyelembe vették és meg is hagyták a cselédségnek járó konvencióra szükséges mennyiséget mindenféle terményekből. Kiss László főszolgabíró azt a tanácsot adta a méltánytalan rekvirálásért a panaszkodóknak, hogy azokat az eseteket 3 nap alatt be kell jelenteni az alispánnak, aki intézkedik nyomban az illetékes hatóságnál ez irányban. Beliözev Géza pedig utalt arra, hogy azért lesz jó a gazdasági bizottság megalakítása, mert az ilyen és hasonló eseteken segíteni minden pillanatban módjábau fog állani. Úgy Beliczey Géza, mint Kiss László a hozzájuk intézett kérdésekre a legalaposabb felvilágosítást adták az őrleményekre és őrlésre vonatkozólag. Kiss László még azt is jelentette, hogy épen ma, 8-án délelőtt értekezett a malom tulajdonosokkal, akiknek a szükséges felvilágosításokat megadták. Erről az őrlető gazdákat, példákkal illusztrálva világosította fel, amiért és az egész előadásért nagy ovációban részesítették. A gyűlésen jelen voltak: Beliczey Géza, Kiss László, dr. Láng Frigyes, Fekete Kálmán, Kovács Márton, Takáts Dénes, Méhes Gáspár, Benedicty Kálmán, Blascsok Gyula, Wolfinger Miksa, Ondrus Cyrill, Neumann Manó, Dusbaba Vilmos, Kállay Ödön, Fejér Imre, Serly Kálmán, Morvay Mihály, id. Kocziszky Mihály, Zsíros András, Bérezi Gabor, B. Szabó Sándor, id, Vi- dovszky Károly, Kovács L. Mihály és Sólyomy Lipót titkár. ____ Me galakult a gyulai gazdasági bizottság. Ghillány Imre báró földmivelésügyi miniszter a gazdasági munkák elvégzése ügyében Békésvármegye alispánjához és Gyula város polgármesteréhez leiratot intézett, amelyben utal arra, hogy mivel a hadkötelezettek és a hadiszolgáltatások igénybevétele következtében mezőgazdaságunkban nagyon sok munkaerő hiányzik, a legelső és legfontosabb feladat most az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel mégis biztosítsuk, hogy pgy talpalatnyi termőföld se ma- rapjon megmivelés, termelés nélkül. Ezt a nagy, nehéz és a hadviselés szempontjából is elsőrangú fontosságú feladatot a közigazgatási hatóságok és az értelmiség vezetésével és támogatásával a gazdaközönségnek a maga erejéből kell megoldania. E végből vármegyei gazdasági intézőbizottság alakítandó, amely az alispán elnöklésével a központi vezetés és irányítás feladatait látja el, a járási főszolgabirák pedig utasitandók, hogy a legsürgősebben személyesen járjanak el minden községben s a helyi viszonyoknak megfelelően az elöljáróság, a lelkészek és tanítók s a közérdekű munkára hajlandó más személyek felkérésével alakítsanak községi gazdasági bizottságot (városokban a polgármester városi gazdasági bizottságot), amelynek feladata lesz a főszolgabíróval (polgármesterrel) való állandó összeköttetésben az egész helyi szervezkedést megvalósítani s igy a gazdasági munkák végzését biztosítani. A kapálásra, a kaszálásra és az aratásra vonatkozóan ott, ahol erre a lehetőség meg van, célszerű lesz megfelelő gépek megszerzéséről gondoskodni. A földmivelésügyi minisztérium, továbbá az Országos Gazdasági Egyesület és a Magyar Gazdaszövetség a gépek rendelése körül is szívesen lesz a közönség támogatására. A nagyobb uradalmak aratómunkás-szükségletére igénybevehetők lesznek a hadifoglyok is. Ezen mi nszteri leirat következtében dr. Lovich Ödön polgármester f. hó 5-én délután tekintélyesebb gazdáink közül többeket értekezletre hivott össze és a város gazdasági tisztviselőinek bevonásával a következőkből alakította meg a helyi gazdasági bizottságot: A polgármester elnöklésével tagok : Szikes György gazdasági tanácsnok előadó, Alcser Antal főszámvevő, Pettner József varosgazda, Árgyelán György tanácsos, Holló Gyógy m. kir. gazdasági felügyelő, K. ochriffert József, F. Schriffert Mihály, Murvai István, Toldi András, Dávid János, Csőké István, ifj. Miskucza illés, Csomós István és Kimpian Páter. A bizottság nyomban megállapította, mik azok a legsürgősebb tennivalók, amelyek a további intézkedések alapjául fognak szolgálni. A városi mezőőrök és lovasrendőrök utasittattak, hogy rövid határidő alatt Írják össze, kinek mennyi földje vár tavaszi vetésre és kinek mennyi iga. vonásra alkalmas jószágja vau. A legszélesebb körben közhírré teendő, hogy akinek tavaszi árpavetőmagra szüksége van, városnázán jelentse be a kívánt mennyiséget. A város a magyar mezőgazdák szövetkezete utján beszerzi a vetőmagot és azt készpénz ellenében a jelentkezők közt szétosztja, Kukoricáról nem szükséges gondoskodni, mert az helyben is beszerezhető. Elhatároztatott, hogy a város törzsvagyonát képező azon földek, amelyek rendszerint nyári használatra kapás növények termelésére, szoktak bérbeadva lenni, az idén feles munkálásra fognak kiadatni, esetleg házilag müveltetni, de csak szálas takarmány termelésre. A hadbavonultak után
