Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

XLTII. évfolyam Oyula, 1915 február 14. 1. szám. Előfizetési árak: Egész évre ........ 10 K — f Fé l évre............. 5 K — f Évnegyed re ... _ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. r.,- . . ' ■- 1 ~ —~ Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyei közgyűlés előtt. i. A I. hó 25-én megtartandó ren­des közgyűlésnek mint rendesen — első tárgya az alispán jelentése lesz a vármegye közállapotáról és a decemberi közgyűlés óta történt ne­vezetesebb változásokról. A rendkívüli terjedelmes jelen­tés szerint a közegészségügyi viszo­nyok általában kielégítők voltak. A jelentést magában foglaló idő alatt 428 heveny fertőző betegségi eset fordult elő, a halálozás 109-et, tehát az összes megbetegedések -25 száza­lékát tette ki. A betegségek között a vörheny volt az uralkodó, amely egymagában az összes megbetege­déseknek a felét képezte. Tekintettel az ország egyes helyein fellépett hó­lyagos himlőre, az alispán elrendelte, hogy a kórházi ápolók, valamint az elmebajosok a vármegyei közkór­házakban és kisegítő kórházakban védhimlővel újra betiltassanak. Pre­ventív intézkedések tétettek a ta­vasszal előreláthatólag fellépő ragá­lyos betegségek ellen is. Részletesen emlékezik meg ezu­tán a jelentés a vármegyei közkór­ház állapotáról és azokról a rendkí­vüli nehézségekről, amelyekkel a kórháznak a háborús állapotok miatt küzdeni kell. A vonatkozó adatokat az egyes kórházi bizottsági ülésekről szóló cikkeinkben annak idején már közöltük. A közbiztonsági állapot kielégítő volt, különösen a kisebb lopási ese­tek száma mutat lényeges csökke­nést. Polgárőrség csupán Békéscsa­bán működik, a többi községekben a rendőrség tevékenysége — dacára a nagyszámú bevonulásoknak — elegendőnek látszik. Az állategészségügy az első idő­szakban nagyon kedvezőtlen volt a ragadós állati betegségeknek járvá­nyosán történt fellépése miatt, a je­lentés második időszakában azonban a helyzet nagyot javult, sőt utóbbi időben az állategészségügy állása jónak mondható. Az alispáni jelentésnek közleke­désügyi része azonkívül, amik a köz- igazgatási bizottság elé terjesztett jelentésekből már ismeretesek, fel- emlitésre méltót nem tartalmaz. A közgazdasági részben előadja a jelentés, hogy az ipar és kereske­delem abban a részében, amely a hadsereg szükségleteinek előállitásá- sával és közvetítésével foglalkozik, erős fellendülést mutat és bőséges keresetet nyújt; azok az iparágak ellenben, amelyeknek a béke a létfel­tétele, természetesen panganak. A mezőgazdaság küzd ugyan azon ne­hézségekkel, amelyek a munkás kéz és az igavonó állatok egyrészének elvonása folytán előállottak, azonban még leküzdhetetlen nehézségek nem észlelhetők. Az őszi vetések minde­nütt befejeztettek és azok állása jó. A jelentés további-részében megem­lékezik az alispán a vármegyei me­zőgazdasági bizottság feladatáról és tevékenységéről, amelyről lapunk közgazdasági rovatában nyújtunk tájékoztatást. Vetőmag és igavonó jószág szükséglet aligha fog mutat­kozni a vármegyében, jólehet a vár­megyei lóállományból nagy meny- nyiségii kiemelés történt. Különösen alsóbb minőségű ló van még bősé­ges mennyiségben. A jelentésnek „Vegyesekről“ szóló rovatában előadja az alispán, hogy a közigazgatás menete, dacára a hivatali személyzet létszám erős megfogyatkozásának, általában kie­légítő, dacára annak, hogy a hábo­rús állapotokkal kapcsolatos igen sok és nagy fontosságú, gyors intéz­kedést igénylő teendők egész hal­maza veszi igénybe a tisztviselők állandó munkásságát. Kiemeli a jelentés azt a munkát, amit az állami segélyek elintézése az elöljáróságokra ró, amit általában jól végeznek; az utalványozások terén eddig tapasztalt késedelem, munkaerő szaporítás folytán szintén meg fog szűnni. Végül bejelenti az alispán a tör­vényhatóságnak, hogy a vármegyei tisztikar önmegadóztatása folytán be­gyült : 1209 K. 50 i, a törvényható­ság rendelkezésére bocsátja a hadban elesettek vagyontalan árváinak segé­lyezésére. ___ A közigazgatási bizottság ülése. (Február 8.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága legutóbbi rendes ülését f. hó 8-án tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésen a tisztviselők — Holló György gazdasági felügyelőn kívül, aki beteg — mind­nyájan jelen voltak, ellenben a 10 választott bizottsági tag közül csupán 4 vett részt az ülé­sen, ezek közül is kettő gyulai tag volt, a vi­dékről tehát csupán ketten jelentek meg. Az ülés lefolyása valamivel élénkebb volt a szokottnál, mert egyes ügyeknél voltak hozzá­szólások, amelyek az ülések unalmas hangula­tába egyszer-egyszer egy kis változatosságot vittek bele. Általánosabb jellegű felszólalás dr. Török Gábor részéről történt, aki a pénzügyigazgató­helyettes jelentése kapcsán az iránt intézett kér­dést, mi történik azoknak a harmadikosztályu adójával, akik hadbavonulván üzletüket, iparukat, foglalkozásukat abbanhagyni voltak kénytelenek, jóllehet a törvény értelmében a harmadik osz­tályú kereseti adó három évre vettetvén ki, ezen idő alatt abban változás nem történhetik. A pénzügyigazgató-helyettes megnyugtató választ adott, amelynek értelmében az ilyen és egyéb adók miatt az árverés fel van függesztve és az adók törlése iránti eljárások folyamatba tétetnek. Ambrus Sándor alispán az ülést — tekin­tettel a vonatkésésre — jóval 9 óra után nyi­totta meg és elsősorban bejelentette, bogy a vármegye főispánja az elnöklésben távolléte miatt akadályozva van. Ezután első tárgyként az alispán jelentése terjesztetett elő, amely a törvényhatósági fő­állatorvos jelentésével együtt észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő: A közbiztonság — úgy a vagyon, mint a személybiztonság állapota — a rendesnél is jobb, sőt több járásban teljesen kifogástalan volt. Azok ellen, kik azt megtámadták, a meg­torló eljárás mindenütt folyamatba tétetett. Ipar, kereskedelem és földmivelésügy terén fontosabb mozzanat nem történt. A háború okozta hadiszolgáltatásokból a vármegye is kivette részét, fogatok, lovak, ko­csisok, munkások vétettek igénybe s újabban a búza requirálása is folyamatban van. A kiemelt fogatok és munkások száma éppen elég nagy arra, hogy a mezőgazdasági munkák elvégzése tekintetében aggályok támadjanak. A földmive- lésügyi miniszter kiadott rendelete értelmében megtörténtek a rendelkezések arra nézve, hogy a gazdáknak ezen munkák végzésében a hatóságok mindenütt támogatására legyenek. A közigazgatás menete, dacára a bevonul­tak nagy számának, mindenütt kielégítő, munka- torlódás, fennakadás sehol elő nem fordult. Mint közérdekű eseményt megemlítene hogy Békésszentandráson Kertész András tör- vénybiró helyébe Szilágyi Sándor választatott meg, hogy Gáspár Károly ugyanottani anya­könyvvezető az állásáról lemondott; Szarvason fővégrehajtóvá Szrnka János, végrehajtókká pe­dig Hegedűs Ferenc és Ublyár János lettek megválasztva. Békéscsabán a lemondás folytán megüre­sedett községi bírói állásra Achim Lászlót vá­lasztották meg. Endrődön közpénztárnokká Yarju Imre, esküdtté pedig Tímár János választattak meg. Gyoma községben a villamos közvilágítás részlegesen üzembe helyeztetett s kifejlesztése örvendetesen halad. A pénzügyminiszter értesítette a közigazga­XjapvLrils mai száma, S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents