Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-14 / 7. szám
3 Békés 1915 február 14. tási bizottságot, hogy felterjesztése folytán az államsegélyi ügyek gyorsabb elintéztetése végett a kir. pénzügyigazgatóságnak felhatalmazást adott arra, hogy két dijnokot három hónapra felfogadhasson, valamint hogy a gyulai járási számvevőt is szolgálattételre berendelhesse. Dr. Z'óldy János tette meg ezután jelentését a közegészségügy múlt havi állásáról. A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak és az előbbi hónapokhoz viszonyitva annyiban rosszabbak, hogy a ragadós bajokban történt megbetegedések száma 116-al volt több, mint a m. é. december hóban. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek huru- tos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt A heveny ragadós betegségek közül előfordult: ír íegbetegedés halálozás 1. diphteria 27 10 2. vörheny 147 39 3. kanyaró 19 3 4. hasihagymáz 26 9 5. szamárköhögés 6 — 6. gyermekágyi láz 2 1 összeg 227 62 (28%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó, amely majdnem több mint felét tette ki az összes fertőző megbetegedéseknek. Lefolyása közép súlyos volt; tömegesen Békéscsaba, Békéssámson, Mezőberény, Öcsöd, Orosháza és Tótkomlós községekben fordult elő. Tetemesen kevesbedett a difteriások száma. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 312, hullán 7 esetben, orvostörvényszékit pedig 8 könnyű és 3 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 17 egyént, akik közül meggyógyult 13, meghalt 4. A halvaszülettek száma 20, elvetélteké 18. Bakos József th. főállatorvos jelentése szerint az állategészségügy múlt havi állása általában jónak mondható, mert a vármegye területén járványszerüen uralkodott száj- és kö- rámfájás teljesen megszűnt, a felmerült betegségek csak szórványos jelleggel fordultak elő. A kir. pénzügigazgatóság múlt havi jelentését Botka István h. pénzügyigazgató terjesztette elő. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő előadta, hogy a múlt hóban az iskolalátogatás a rossz vasúti közlekedés miatt csak minimális volt. A múlt hóban csupán a szarvasi belterületi evangélikus, valamint a tótkomlósi állami róm. kath. és evangélikus elemi iskolákat látogatta meg, amely látogatások 10 napot vettek igénybe. A taneredmény csupán a rendkívüli viszonyoknak felel meg, mivel az elvégzett tananyag sok tanítónak hadbavonulása miatt csak kivonatosan dolgoztatott fel és igy is csak osztály összevonással lehetett az elért eredményt biztosítani. Lengyel Lipót füzesgyarmati tanítónak szolgálati idejének helyesbítésére vonatkozó kérelmét a bizottság elutasította, illetőleg a miniszterhez elutasító javaslatot tett. A szarvasi járás tb. föszolgabirájának Melis Istvánnak azt a kérelmét, hogy egy ottani igazgató tanítónő ellen elrendelt fegyelmi ügyben a vizsgálat megtartása alól mentessék fel, a bizottság nem teljesítette, azonban tekintettel azon felhozott indokra, hogy a hivatali dolgok a háborús állapotok miatt nagyon felszaporodtak és azok soronkivüli elintézést igényelnek s igv nem ér rá a vizsgálat foganatosítására, a vizsgálat befejezésére a bizottság április 15-ig haladékot adott a nevezett tb. főszolgabírónak. Má- nyoki Béla dobozi ref. tanító azzal a pályázati kikötéssel választatott meg, hogy az elődje által a tanítói lakásban és kertben eszközölt befektetések egy részét összesen 185 korona értékben tartozik a volt tanító özvegyének megtéríteni. Ez meg is történt. Most azonban nevezett tanító ezen összegnek visszatérítését kéri az egyháztól. A közigazgatási bizottság a kérelmet dr. Török Gábor és Dombi Lajos felszólalása után visszautasította és kijelentette, hogy ez a kérdés az egyházhatóságok döntésével végérvényes befejezést nyert. A tanfelügyelő által előadott többi ügyek, számadások jóváhagyására államsegélyek kieszközlésére és tanítói dijlevél megerősítésére vonatkoztak. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök jelentése szerint az utak fedanyaga legnagyobb részt beágyaztatott és csak egy kis rész maradt fenn a tavaszi útjavításokra. Janecskó György szarvasi lakos, mint a sirató-benzini hegyközség elnöke, gyalog átjáró létesítését kéri a szarvas—mezőhegyesi vasúton át. Mivel a vasút az engedély megadásának kérdésében csak helyszíni bejárás . megtartása alapján akar nyilatkozni, ennélfogva a bizottság a bejárást elrendelte és annak vezetésével a vármegye főjegyzőjét bízta meg. Dr. Z'óldy Géza főügyész által előadott ügyek közül az alábbiakat említjük fel : A mezőtúri népbank azt kérte, hogy a terhére kirótt 1075 korona községi pótadó végrehajtása, amely egy parcellázásból kifolyólag vettetett ki, függesztessék fel, mert a felektől, akiket az adó a szerződés szerint terhel, a mostani há borús világban nem hajható be. A közigazgatási bizottság a kérelmet nem teljesítette, mert eltekintve attól, hogy az nem igazoltatott, hogy az érdekeltektől az adó nem lenne behajtható, a községgel szemben a népbank felelős az adóért, mert az reá lett kivetve és az adó tekintélyes része már a hádiállapot beállta előtt esedékessé vált, az pedig egyáltalában nem mondható, hogy a bank a jelzett összeg befizetésére képtelen lenne. Nagy László a szarvasi hitelbank elnökét a főszolgabíró kihagyta a községi képviselőtestület a legtöbb adót fizetők közül, az alispán a főszolgabíró intézkedését helybenhagyta. Az alispáni határozat megfelebbeztetvén nevezett fe- lebbezéshez csatolta a pénzintézetnek azt a levelét, mely szerint az intézet helyette oly ősz szegü adót fizet, amelynek alapján Nagy László bejuthat a képviselőtestület tagjai közé. A köz- igazgatási bizottság a felebbezést Dombi Lajos és dr. Török Gábor ellenző és Botka István pártoló felszólalása után nem vette tekintetbe mert a bank levele nem közokirat, de nem lett az sem igazolva, hogy Nagy László helyett a bank által fizetett adók nevezett nevére lettek volna előírva, enélkül pedig a pénzintézet által a tagjai helyett fizetett adók az illetőknek nem számíthatók be. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszéknél említésre méltó körülmény a múlt hóban sem merült fel, a hátralékok száma, tekintettel arra, hogy az előadói személyzetnek fele hadba vonult, némileg emelkedett. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész jelentette ezután, hogy a gyulai kir. törvényszéki fogházban a múlt hó folyamán sem történt olyan dolog, ami a közigazgatási bizottság részéről intézkedést igényelne. A múlt hó végén letartóztatásban volt 64 férfi és 4 nő, akik közül 56 jogerősen már elitéit, vizsgálati fogoly mindössze kettő. A foglyok a múlt hóban is foglalkoztattak a kosárfonási iparágban. Az élelmezés terén panasz nem merült felt. Fegyelmi büntetést négy esetben kellett alkalmazni, egy-egy napi böjttel. A közigazgatási bizottság teljes ülése 11 óra után ért véget, azután az árvaügyi felebb- viteli küldöttség ülésezett és Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadása alapján 6 felebbezett ügyet intézett el. Ugyanceak még délelőtt tartotta ülését az adóügyi bizottság is és Botka István h. pénzügyigazgató alapján 6 felebbezett ügyben határozott másodfokulag. Egyéb albizottsági ülés nem volt. Hírek. Kanonoki kinevezések a hivatalos lapban. A hivatalos lap február 9-iki száma közli, hogy Őfelsége a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a nagyváradi latin szertartásu székeskáptalanban Grocz Béla őrkananoknak a nagyprépostságra, dr. Bundala Mihály székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra, dr. Karácsonyi János középszolnoki főesperesnek a székes- egyházi főesperességre, Gróh Ferenc a legidősb mesterkanonoknak a békési főesperességre és dr. Lányi József tinnini püspök, mester-kanonoknak a középszolnoki főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyja s az ekként megüresedő utolsóelőtti mester-kanonokságot dr. Székely István latin szertartásu egyházmegyei áldozópap, m. kir. udvari tanácsos, budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak, az utolsó mester-kanonokságot pedig Szirmay László Árpád nagyváradi latin szertartásu székeskáptalani tiszteletbeli kanonok, szarvasi esperes-plébánosnak adományozta, Imrik Zoltán Sándor várad-olaszi esperes-plébánost pedig a nagyváradi latin szertartásu székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. Közgyűlés a vármegyén. A törvényhatósági bizottság februári közgyűlésének határnapja folyó hó 25-ikére tűzetett ki. A tárgysorozat ösz- szeállitása most van munkában ; a közgyűlési meghívó, valamint a tárgysorozat a jövő hét első napjaiban fog szétküldetni. Á közgyűlésről egy- beállitott főtárgysorozat szerint az elintézendő ügyek száma lényegesen kevesebb mint más alkalommal, azonban a tárgysorozaton több érdekes tárgy szerepel, amelyek valószínűvé teszik, hogy a közgyűlés élénkebb lefolyású lesz. A közgyűlés első tárgyát : az alispáni jelentést a mai számunkban ismertetjük, a tárgysorozat többi tárgyairól következő számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Rendes közgyűlésről lévén szó, póttárgysorozat is fog kiadatni. A közgyűlési ügyek előkészítése céljából az állandó választmány február 24-ikén délelőtt 9 órakor tart ülést, ugyanakkor ülésezik a számonkérőszék is. A vármegye központi választmánya február 9-én d. u. 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt teljes ülést tartott. A vármegye 39 szavazatkörének ideiglenes névjegyzéke közül 31-et a központi választmány végérvényesnek mondott ki, a többi 8 szavazókor ideiglenes névjegyzékeiből azonban egyeseket törölt, mert a törvény rendelkezése értelmében, a január 25-ig felmerült kizárási okok, például elmebetegség, a politikai jogvesztés kimondása, nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt történt jogerős elítélés stb hivatalból figyelembe veendők és az illetők a névjegyzékből törlendők. Szarvason három egyén két kerületben volt felvéve ; a választmány az illető választókat csupán az egyik és pedig a lakóhely szerint illetékes névjegyzékbe hagyta meg s a másik névjegyzékből törölte. Az ideiglenes névjegyzékek ellen beadott felszólamlásokra hozott központi választmányi határozatok ellen csupán két békésszentandrási lakos adott be panaszt a közigazgatási bírósághoz, azonban azokat a központi választmány hivatalból visszautasította, mert elkésetten adattak be. Érdekes kérdésben határozott még a központi választmány. Gyulaváros névjegyzéktervezetében az ösz- szeiró küldöttség által felvett választók közül 73 egyén még a városnál a leiró hibájából kimaradt és névjegyzék tervezet ily hiányosan terjesztett fel a központi választmányhoz az ideiglenes névjegyzék megállapítása végett, amelyből természetesen szintén kimaradtak. Most midőn már a névjegyzékek összeállításának eljárása a végére jutott, derült ki az említett hiba, aminek a reparálása annál nehezebbnek látszott, mert az il
