Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-07 / 6. szám

1915. február 7. Békés 5 felebbezés folytán megváltoztatta a bizottság ha­tározatát s az alispánnak az eljárás beszüntetését elrendelő elsőfokú határozatát hagyta helyben, azzal az indokolással, hogy a kérdés a közigaz­gatási bíróság döntésével már elintézést nyert. Azonban elrendelte a miniszter azt, hogy Gá­doros község kérelme mint vizrendőri panasz te­kintessék s annak érdekében elsőfokulag az alis­pán döntsön. Baleset a kórházban. Biri Istvánná, a vár­megyei közkorháznál alkalmazott mosónő, a kór­házi telep egyik síkos járdáján elesett és lábát törte. A kórházi orvosok gipszkötésbe tették. A Király mozgószinház jövőheti műsora csupa szenzációs slágerekből áll. Ma vasárnap, február 7-én, úgy a délutáni, mint az esti előadáson színre kerül »Saramos“ regényes színmű 5 felvonásban, mely rendkívül érdekes cselek­mény keretében egészen uj világot tár elénk. Szemtanúi lévén egy égő oceánhajó páratlanul érdekes viszontagságainak és a kétségbeesett utasok izgalmas menekülésének, majd eljutva a természet legbujább virágos kertjébe, Indiába, szemeink előtt folynak le a legérdekesebb orosz­lán-, tigris- és párducvadászatok. Csütörtökön febr. hó 11-én bemutatásra kerül a legjobb magyar bohózat a »Suszter herceg« tragikomédia 4 felvonásban. Irta Haáz István. E darabban a varieté közönség kedvelt komikusa Rótt Sándor mutatkozik be filmen. És amilyen sikere van a varietében, ugyanolyan tetszés mellett szerepel a vásznon is. A közönség éppen úgy végig kacagja játékát a filmen, mint ahogy mulatni szokott kedves, groteszk előadásán, amikor a színpadon játszik. A »Suszter herceg« című pompás cím­szerepében igazán ragyogó moziszinésznek bizo­nyult Rótt. Oda vitte a filmre minden kacagtató bohóságát, jókedvét és óriási technikai készült­ségét. Rótt partnerei is kitünően játszanak. Türk Berta, Geröfi József és Gerőfi Aranka. Ezen kiváló darabnak a bemutatását a budapesti első­rendű mozgószinházak mar hetek óta ismétlik és a közelmúlt napokban a sajtó is a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg róla. Szombaton, febr. 13-án »A láthatatlan tanú« nagyszabású 3 fel- vonásos bűnügyi dráma kerül vetítésre, a cím­szerepben a legkiválóbb moziszinészekkel. Adomány az orosházi vörös keresztnek. Weisz Mór, a Gyulai Kötött és Szövött Iparáru- gyár Részvénytársaság vezérigazgatója az oros­házi vörös kereszt kórház sebesültjel részére 120 pár meleg harisnyát ajándékozott, amiért ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. Egy világos fej gyorsan feltalálja magát a megváltozott liszt körülményeiben s minden tész­tához és süteményhez Dr. Oetker-féle sütőport használ. A háborús lisztkeverék mint az árpa, zab kenyérliszt stb. könnyű és jól emészthető tésztákat adnak, ha ezekhez az orvosilag ajánlott élesztőszert a Dr. Oetker-féle sütőport használ­juk. Speciális recepteket szívesen szolgál a lap olvasóinak ingyen és bérmentve Dr. A Oetker konyha vegyészeti intézete Bideu, Wien mellett. Háborús tésztáknak különösen ajánlhatók a Dr. Oetker-féle pudding és a vörös dara, amelyek Dr. A. Oetker-féle sütőporral bárhol kaphatók s minden világos fej által igen előnyösen ismertek. Vasúti karambol Gyomán. Szombaton január 30-án sem reggel sem délután nem érkezett meg Gyulára a budapesti posta. Csak másnap tudtuk meg, hogy a késedelmet a gyomai vasúti állomá­son szombaton reggel történt karambol okozta A nagyváradi vicinális tolató mozdonya hibás váltóállítás következtében beleszaladt a berobogó budapesti tehervonatba. A mozdonyvezetők észre­vették a bajt és még idejében leugrottak a mozdonyaikról, de az ellengőz dacára sem sike­rült elháritanok az összeütközést. Iszonyú csö­römpölés, dörrenés reszkettette meg a levegőt, a hivatali és raktári helyiségekből eszeveszetten futottak össze az emberek, de már késő volt : a karambol megtörtént. Beleszaladt a vicinális a pesti tehervonatba, azután felborult a teher von at mozdonya néhány teherkocsival, jórésze pedig lesiklott a vágányokról. A szerencsétlenség he­lyén természetesen özön nép sereglett össze, akikből sokan segítségére siettek a vasúti mun­kásoknak. Közben segítséget kértek a csabai és szolnoki állomásokról, ahova külön mozdonyok­kal, munkásokkal megérkeztek a vizsgálat eszköz­lésére is, megállapítani, kit terhel a karambolért a felelősség. Az egész napot igénybe vette' a ro­mok eltakarítása, a károk megállapítása, azonban legelső volt a pálya szabaddátétele, hogy a sze­mély- és teherforgalom biztosíttassák. Emberélet­ben, szerencsére, kár nem történt, azonban a szállított árukban és a pozdorjává zúzott mozdo­nyok és kocsik elég nagy kárára vannak a vasútnak. A személyforgalom szombaton és va­sárnap átszálással bonyolittatott le, ami természete­sen nagy vouatkéséseket okozott. Hétfőn azonban a pályát rendbe hozták. Közgazdaság. Hadifoglyok a mezőgazdaságban. A belügy­minisztérium egyrészt az esetleges munkahiány megszüntetése, másrészt a hadifoglyok foglalkoz­tatása céljából, mezőgazdasági és földmunkák végzésére, az arra igényt tartó munkaadóknak szerződés mellett, hadifoglyokat bocsát rendelke­zésre. A hadifoglyok alkalmazásának föltételei a következők: A hadifoglyok kizárólag esak a szer­ződésben kikötött mezőgazdasági vagy földmun­kák végzésére alkalmazhatók. Helyszínre szállítá­suk előtt orvosilag megvizsgálják őket és csak a teljesen egészséges foglyokat rendelik ki a mun­kához. Az orvosi vizsgálat, munkábaállittatásuk első két hetében, öt naponkint a munkaadó költ­ségére megismétlendő. A foglyok, valamint az őrzésükre kirendelt őrszemélyzet elhelyezéséről és élelmezéséről a munkaadó saját költségén kö­teles gondoskodni. A hadügyminisztérium a fog­lyok élelmezését is pontosan meghatározza. Reg­gelire fejenként egy tányér rántottlevest, ebédre legalább 100 gramm húst és főzeléket, vacsorára pedig ugyancsak főzeléket kapnak, ezenkívül fe­jenként és étkezésekként legalább 400 gramm kenyér is jár. A hadifoglyok részére továbbá na­ponkint két-báromszor rumnélküli tea is kiszol­gáltatandó. Szeszes italokat adni tilos. A Hadi­foglyok munkájáért a munkaadó minden fogoly részére fejenkint és naponkint 50 fillért fizet. A hadifoglyok munkaideje, a szokásos pihenőket beleértve, 12 óra, a vasárnap pihenőnap. A mun­kabér szombatou fizetendő. A tavaszi haszonállat vizsgálatokat az ál­latorvosok jelentékeny számának hadbavonulása következtében mindenütt nem lehet az előirt módon végrehajtaui. Ennélfogva a földmivelés- ügyi minister elrendelte, hogy a tavaszi haszon­állatvizsgálatokat az előirt módon csak az oly községekben kell végrehajtani, amely községek állatorvosát hadiszolgalatra nem hívták be, to­vábbá amelyek járási kir. állatorvosok lakóhe­lyéül szolgálnak és ezen helyen községi állator­vos nincsen. A többi községekben a vizsgálatok az idén elmaradnak. Azon községekben, ahol el­marad a vizsgálat, az állatállományt a közösle­geltetésre való kihajtás előtt, a községi elöljáró­ság egyik tagja köteles egészségügyi szempont­ból megvizsgálni. Az állatbirtokosoknak köteles­ségévé van téve, hogy állataik egészségi állapo­tát a leggondosabban figyeljék meg és a beteg­ségekről és az elhullásokról az elöljáróságnak azonnal tegyenek jelentést. A bejelentések foly­tán folyamatba teendő eljárás költségmentes a felekre nézve. A vármegyében legközelebb meg­tartandó lóosztályozások alkalmával elővezetendő lovak egészségügyi szempontból a legalaposabb vizsgálatnak lesznek alá vetve a kiküldendő bi­zottság részéről. A vámőrlés szabályozása. A kormány 412—1915. M. E. szám alatt rendeletet adott ki a búza és rozs őrlésének szabályozásáról a vám­őrlő malmok tekintetében, mely igy szól: „Aki búzát vagy rozsot oly malomba visz őrlés végett, mely lisztet vagy egyéb őrleményt bérért, vagy az őrlés végett behozott gabonanemü bizonyos hányadáért kizárólag az őröltető félnek házi szükségletére állít elő és lisztet vagy egyéb őrle­ményt eladásra vagy a behozott gabonanemüvel való kicserélés céljára (csuvározásra) egyáltalában nem őröl (vámőrlő malom) köteles az őrölte- tésre vitt búzán vagy rozson felül egyidejűleg legalább ugyanannyi árpát vagy tengerit, vagy e kétféle gabonanemüt együtt őrlés végett ma­gával hozni. Ehhez képest az előbbi bekezdésben említett vámörlő malomvállalatok ezentúl a fe­lektől búzát vagy rozsot őrlésre csak úgy vál­lalhatnak el, ha a fél egyidejűleg az előbbi be­kezdésnek megfelelő mennyiségű árpát, vagy tengerit hoz magával. 2. §. A vámőrlő malom­vállalat az ily módon őröltetésre hozott búzából és rozsból a fél részére ennek kívánságához képest a korpán felül legfeljebb 15% finomabb buza- vagy rozslisztet kivonhat; a többi búza és rozs­lisztet keverés nélkül, de csak az egyidejűleg őrlésre hozott árpából vagy tengeriből nyert liszttel együtt szolgáltathatja át az őröltető fél­nek. 3. § A jelen rendelet rendelkezései meg­felelően azokra az őrlésekre is irányadók, ame­lyeket akár a vámőrlő malom tulajdonosa vagy birtokosa, akár bármely olyan harmadik személy, akinek a tulajdonos vagy a birtokos a malmot őrlés végett átengedte, saját házi szükségletének céljára végez. 4. §. Az őröltető fél valamint a vámőrlő malomvállalat tulajdonosa vagy birtokosa vagy használója, aki e rendelet rendelkezését megszegi, kihágást követ el és az 19L4:L. t.-c 9. §-a értelmében bét hónapig terjedhető elzá­rással s hatszáz koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. 5. §. Ez a rendelet kihirdeté­sének napján (1915. jan. 27.) lép életbe és ha­tálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Apaállatok beszerzése. A földmirelésügyi minister az apaállatok beszerzését az idén is hajlandó támogatni, azonban figyelemmel a há­borús állapotokra — az eddiginél szükebb kere­tekben. A bika, kan és kos szükségletnek állami támogatással való beszerzése iránti kérelmek a gazdasági felügyelőségnél nyújtandók be. Kije­lenti egyben a minister, hogy apaállatokat nem fog ajándékozni, továbbá az állam kezessége mel- ett elvállalt fizetési kötelezettségeket sem egész­ben. sem részben nem enged el, határidő meg- hosszubbitásokat nem engedélyez, miért is az ily természetű kérvények hozzá fel nem terjesz- tendők. A vármegyében levő közutak hossza a leg­utóbbi kimutatás szerint a következő : Állami ut 194 kilométer, amely 1*8 kilométer kivételével egészben Ki van építve. A törvényhatósági utak hossza 359 kilométer, amelyből ki vau építve 231-2 kilométer. Községi közlekedési (vicinális ut) 640 5 kilométer, amelyből mindössze 9’6 ki­lométer van kiépítve. A községi közlekedő utak hossza 899 kilométer és ebből semmi sincs kié­pítve. Lóosztályozás. A honvédelmi miniszter ren­deleté folytán a vármegyében újabban végrehaj­tandó lóosztályozások határideje! a vármegye alispánja a katonai hatósággal egyetértőleg meg­állítván, az egyes községekben az osztályozás az alábbi napokon fog megtartatni. Tótkomlóson március 3, Békéssámsonban március 4, Oroshá­zán március 4—6, Szentetornyán március 7, Gádoroson március 8, Nagyszénáson március 9 és 10, Csorváson március 11 és 12, Pusztaföld­váron március 13, Vésztőn márc. 8, Körösladány- ban márc. 9 és 10, szeghalmon ti—13 és Fü­zesgyarmaton marc. 14—17-ig. Április hóban Öcsödön 7 és 8, Békésszentandráson 9, Szarvason

Next

/
Thumbnails
Contents