Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-07 / 6. szám

6 Békés 1915 február 7. 10—13, Csabacsüdön 14, Kondoroson 15, Gyo­mén 16—19, Endrődön 20—22, Köröstarcsán 23 és 24, Hezőberényben 25—28, Békésen ápri­lis 29-től május 3-ig terjedő napokon, Békéscsa­bán május 4—7, Újkígyóson május 8, Dobozon május 9 és 10, Kétegyházán május 12, Gyula­váriban május 11, végül Gyula városában május 13—15. A vármegyei árlejtező bizottság a várme­gyei szolgaruhák biztosítása céljából f. hó 1-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tar­tott. Megírtuk annak idején, hogy a múlt alka­lommal ugyanebben az ügyben megtartott árlej­tés eredménye felett az árlejtező bizottság nem döntött, hanem uj árlejtés megtartását rendelte el. Az árlejtésen két ajánlat adatott be és pedig Spitz Bernát budapesti cég és ifjú Jeszenszky Béla gyulai iparos által. A bizottság a Spitz Bernát 3315 koronás ajánlatát fogadta el, Je­szenszky Béla 4229 koronás ajánlatával szemben, mert nemcsak a beadott mintát találta megfele­lőbbnek, hanem azért is, mert Spitz Bernát a ru­hák kiállítására és szállítási módjára nézve is kötelezte magát a kívánalmak teljesítésére. A benedeki legelő eladás. Gyula városa már évekkel ezelőtt azt kérte a földmivelésügyi minisztertől engedné meg neki, miképen a par­cellázási célokra megvett szentbenedeki birtokból, a régi városi legelő kiegészítéséhez felhasznált területen felül meg fenmaradt legelőjét eladhassa. A földmivelésügyi miniszter a kérelem tárgyában ezúttal sem határozott érdemileg, hanem vissza­küldte az iratokat a tekintetben való jelentéstétel végett, vájjon a változott viszonyok között nem tekinthető e ez a kérelem most már tárgytalan­nak. Egyben felsorolja a miniszter azon feltétele­ket, amelyek fennforgása esetén, ha az eladás 'szükségességének és hasznosságának körülményei még fennállanának — az eladást engedélyezni hajlandó lesz. A városnak az 1909. évben módo­sított legeltetési szabályzatát a miniszter nem vette tárgyalás alá, illetőleg azt jóváhagyás nél­kül visszaküldte azzal az indokolással, hogy 1913. évi X. t,-c. értelmében a városnak uj szabályren­deletet kell alkotni, illetőleg a régi legeltetési szabályrendeletét, az uj törvény rendelkezéseivel összhangba kell hozma. A Bókesvarmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya február hó 8-án, hétfőn délután 3 órakor az egyesület székházában sür­gős rendkívüli gyűlést tart, melynek tárgysoro­zatát a pénzügyigazgatóság azon leirata képezi, melyben a megye összes községeinek határában megállapított földbér összegek bejelentését kéri, amelyek alapján az 1914. évi XLVI. t.-c. szerinti módosításokkal életbe lépő 1909. évi X. t.-c. ér­telmében a tiszta nyereség utáni jövedelmi adó­kivetés történik. Hirdetmény a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezés céljaira a jöve­delemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. XLVI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján mindenki, akinek összjöve­delme az 1914. évben a 20.000 K-t meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről 1915 évi február hó 28-ig be­zárólag vallomást, adni tartoznak. A vallomás az előirt vallomási ivén adandó. 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a sze­rint adóköteles jövedelemnek tekin­tendő az adókötelesnek bármely for­rásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy ér­tékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen birt lakásának haszon­értéke, továbbá akár a sajátjából fel­használt, akár illetménykép vagy in­gyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámi- tandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levoná­sok után fennmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő, kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t-c. 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelem forrásokból származó be­vételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, me­lyet az adózó — az említett forráso­kon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. 2. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amely­nek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartóz­kodik. A vallomás lezárt borítékba is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakhelyé­nek azt a községet (várost) kell tekin­teni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak idő­leges és átmeneti tartózkodásra be­rendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ebhez képest azok az adó­kötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl.mert védkötelezettsógüknek másutt tesznek eleget vagy tanintézeti hall­gatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét ál­landó lakóhelyükön kívül töltik, min­denkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekez­désben foglalt meghatározásnak meg­felelő állandó lakóhelye, a szobajö­hető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáró­ságnál (városi adóhivatalnál, székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályá­nál) tartozik benyújtani, ahol jövede­lem adóját tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megváltoztatását köteles a fél a val­lomási Ívbe annak legutolsó tételénél is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1915. évi február végéig az ál­landó lakóhely szempontjából szóba- jöhető községek mindegyikének elöl­járóságát (városi adóhivatalt, székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy Írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a ma­gyar állampolgárok, akiknek az or­szág területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakóhelyü­kön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a val­lomási iv bármelyik községi elöljá­róságnál (városi adóhivatalnál, a szé­kesfővárosi adóhivatal kerületi osz­tályánál) beadható, amelynek terüle­tén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó kül­földiek abban a községben (város­ban) adnak vallomást, ahol az ingat­lan, az ipari vagy kereskedelmi vál­lalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jöve­delemforrás esetén a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (vá­rosi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) bead­ható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a ma­gyar állampolgárok, akiknek az or­szág területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó kül­földiek (5. pont) vallomásukat a szé­kesfővárosi adófelü^yelőnól (központi osztály) is beadhatják, aki azt szük­ségeseién az illetékes pénzügyigazga- tósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv a félnek hivatalból kéz­besítve nem lesz, hanem azt az adó­köteles a községi elöljáróságnál (vá­rosi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötele­zed a vallomási ivet kiállítani nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhi­vatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallo­mási ivet ingyen kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogu (gyá­molt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes kép­viselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továb­biakban felelősség mellett szintén képviseli. , A szolgálatoan álló kiskorúak azonban, ha a kinevezósszerü ren­delvénnyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetmé­nyük van és ennek betudásával ösz- szes jövedelmük 20000 K-t megha­ladja, vallomásukat önmaguk adják. 10- A vallomásadásra kötelezet­tek vallomásukat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatal­mazott ténykedéséért azonban a meg­hatalmazó anyagilag felelős. A meg­hatalmazottak e minőségüket hivata- talos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bólyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásá­val megbízottat külön meghatalma­zás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni. 11. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1915. évi február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1%-át, ha pedig a pénz­ügy igazgatóság (adófelügy elő) részéről a vallomás beadása végett hozzáintézett felhívás­nak meg nem felel, a megálla­pított adónak további 4%-át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kivá- natára a vallomás benyújtásáról hi-

Next

/
Thumbnails
Contents