Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-07 / 6. szám
6 Békés 1915 február 7. 10—13, Csabacsüdön 14, Kondoroson 15, Gyomén 16—19, Endrődön 20—22, Köröstarcsán 23 és 24, Hezőberényben 25—28, Békésen április 29-től május 3-ig terjedő napokon, Békéscsabán május 4—7, Újkígyóson május 8, Dobozon május 9 és 10, Kétegyházán május 12, Gyulaváriban május 11, végül Gyula városában május 13—15. A vármegyei árlejtező bizottság a vármegyei szolgaruhák biztosítása céljából f. hó 1-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Megírtuk annak idején, hogy a múlt alkalommal ugyanebben az ügyben megtartott árlejtés eredménye felett az árlejtező bizottság nem döntött, hanem uj árlejtés megtartását rendelte el. Az árlejtésen két ajánlat adatott be és pedig Spitz Bernát budapesti cég és ifjú Jeszenszky Béla gyulai iparos által. A bizottság a Spitz Bernát 3315 koronás ajánlatát fogadta el, Jeszenszky Béla 4229 koronás ajánlatával szemben, mert nemcsak a beadott mintát találta megfelelőbbnek, hanem azért is, mert Spitz Bernát a ruhák kiállítására és szállítási módjára nézve is kötelezte magát a kívánalmak teljesítésére. A benedeki legelő eladás. Gyula városa már évekkel ezelőtt azt kérte a földmivelésügyi minisztertől engedné meg neki, miképen a parcellázási célokra megvett szentbenedeki birtokból, a régi városi legelő kiegészítéséhez felhasznált területen felül meg fenmaradt legelőjét eladhassa. A földmivelésügyi miniszter a kérelem tárgyában ezúttal sem határozott érdemileg, hanem visszaküldte az iratokat a tekintetben való jelentéstétel végett, vájjon a változott viszonyok között nem tekinthető e ez a kérelem most már tárgytalannak. Egyben felsorolja a miniszter azon feltételeket, amelyek fennforgása esetén, ha az eladás 'szükségességének és hasznosságának körülményei még fennállanának — az eladást engedélyezni hajlandó lesz. A városnak az 1909. évben módosított legeltetési szabályzatát a miniszter nem vette tárgyalás alá, illetőleg azt jóváhagyás nélkül visszaküldte azzal az indokolással, hogy 1913. évi X. t,-c. értelmében a városnak uj szabályrendeletet kell alkotni, illetőleg a régi legeltetési szabályrendeletét, az uj törvény rendelkezéseivel összhangba kell hozma. A Bókesvarmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya február hó 8-án, hétfőn délután 3 órakor az egyesület székházában sürgős rendkívüli gyűlést tart, melynek tárgysorozatát a pénzügyigazgatóság azon leirata képezi, melyben a megye összes községeinek határában megállapított földbér összegek bejelentését kéri, amelyek alapján az 1914. évi XLVI. t.-c. szerinti módosításokkal életbe lépő 1909. évi X. t.-c. értelmében a tiszta nyereség utáni jövedelmi adókivetés történik. Hirdetmény a jövedelemadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. XLVI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján mindenki, akinek összjövedelme az 1914. évben a 20.000 K-t meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről 1915 évi február hó 28-ig bezárólag vallomást, adni tartoznak. A vallomás az előirt vallomási ivén adandó. 1. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel biró egyéb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen birt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámi- tandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fennmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmet. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő, kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t-c. 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelem forrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó — az említett forrásokon kívül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. 2. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik vagy tartózkodik. A vallomás lezárt borítékba is beadható, ez esetben azonban a nevet és a lakást a címlapon pontosan ki kell tüntetni. Az adóköteles állandó lakhelyének azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol viszonyainak megfelelően berendezett lakása van. Csak időleges és átmeneti tartózkodásra berendezett megszállóhely lakásul nem tekinthető. Ebhez képest azok az adókötelesek, akik szórakozás végett, vagy üzleti, illetőleg egyéb okokból (pl.mert védkötelezettsógüknek másutt tesznek eleget vagy tanintézeti hallgatók, vagy üzletük másutt van, mint ahol laknak) az évnek egy részét állandó lakóhelyükön kívül töltik, mindenkor állandó lakóhelyükön adnak vallomást. Több lakóhely esetén, vagyis ha ugyanazon adókötelesnek két vagy több községben van az előző bekezdésben foglalt meghatározásnak megfelelő állandó lakóhelye, a szobajöhető községek közül az adóköteles vallomását annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) tartozik benyújtani, ahol jövedelem adóját tárgyaltatni akarja. Az adókivetés helyének ekként történt megváltoztatását köteles a fél a vallomási Ívbe annak legutolsó tételénél is beírni és arról, hogy az adókivetés helyéül melyik községet választotta, 1915. évi február végéig az állandó lakóhely szempontjából szóba- jöhető községek mindegyikének elöljáróságát (városi adóhivatalt, székes- fővárosi adóhivatal kerületi osztályát) szóban vagy Írásban értesíteni. 3. Az adóköteles jogi személyek nevében igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyén adandó a vallomás. 4. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs, jövedelmi vallomásukat itteni utolsó lakóhelyükön kötelesek benyújtani. Ha pedig ilyen lakóhely nem ismeretes, a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 5. Az országban nem lakó külföldiek abban a községben (városban) adnak vallomást, ahol az ingatlan, az ipari vagy kereskedelmi vállalat vagy telep fekszik, a követelés zálogjoga biztosítva van, illetőleg a vagyonjog létezik. Több ilyen jövedelemforrás esetén a vallomási iv bármelyik községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) beadható, amelynek területén a jövedelmi forrás létezik. 6. A külföldön lakó azok a magyar állampolgárok, akiknek az ország területén sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük nincs (4. pont), valamint az országban nem lakó külföldiek (5. pont) vallomásukat a székesfővárosi adófelü^yelőnól (központi osztály) is beadhatják, aki azt szükségeseién az illetékes pénzügyigazga- tósághoz haladéktalanul továbbítja. 7. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. 8. Ha a vallomásadásra kötelezed a vallomási ivet kiállítani nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) köteles a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ivet ingyen kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból bizonyítani. 9. A vallomást nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. , A szolgálatoan álló kiskorúak azonban, ha a kinevezósszerü rendelvénnyel (szerződéssel vagy más módon) biztosított szolgálati illetményük van és ennek betudásával ösz- szes jövedelmük 20000 K-t meghaladja, vallomásukat önmaguk adják. 10- A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivata- talos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bólyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízottat külön meghatalmazás nélkül is meghatalmazottnak kell tekinteni. 11. Aki vallomását az előirt határidőben, vagyis 1915. évi február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 1%-át, ha pedig a pénzügy igazgatóság (adófelügy elő) részéről a vallomás beadása végett hozzáintézett felhívásnak meg nem felel, a megállapított adónak további 4%-át fizeti pótlék fejében. 12. A vallomás átadójának kivá- natára a vallomás benyújtásáról hi-
