Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-19 / 51. szám

XLVII. évfolyam Wyulii, 1915 december 19 51. szám. Előfizetés! Arak: Egész évre _ 10 K — f Fél évre _________ 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. ' v • - - T3 • — Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt ii. / 1 / A keddi közgyűlésnek egyik kiemelkedő pontjaként jelezzük, hogy K é r y Gyula, a vármegye köztisztelet és szeretetten álló főispánja, akinek lemondásáról már lapunkban megemlékeztünk, osztatlan közsajnálkozásra utólszor fog elnökölni. Tudomásunk szerint elnöki megnyitó beszé­dében a vármegye közönségétől el is fog búcsúzni. Noha a főispán, felmentéséig tisz­tét viseli s kötelességét teljesiti, a tör­vényhatósági bizottság bizonyára szintén ezen alkalmat fogja felhasználni, hogy a vissza­vonuló főispán iránt érzett rokonszenvét megnyilatkoztassa. A közgyűlésnek az alispáni jelentésen hívül fontosabb tárgya: A belügyminiszter leirata, amelyben tudatja Őfelségének elismerését a vármegyei, városi és községi tisztviselők által a háború alatt ki­fejtett rendkívüli munkásságért. A királyi elismerésnek rendkívül meleg formában tör­tént megnyilatkozását a törvényhatóság bi­zonyára örömmel veszi tudomásul, de ma­gukra a tisztviselőkre is, további munkálko­dásukat illetőleg, bizonyára buzdító hatás­sal lesz. TÁRCA. Csatatér. Csatatér az élet... »A ki bírja, marja . . ,« Habár az ellenség legyőzni akarna, Ha nem lankad erőnk s kezünkben a fegyver, Nyílt s titkos ellenség tábora le nem ver . . . Feltétlen szükséges az erős idegzet, Lelkesültség lángja . . . Úgy nyerünk győzelmet,, Az igazság napját, babérát erénynek Gyarló ember-erő hogy semmisitné meg1 . . . Egyes embereknek, népek s nemzeteknek, Az ármány, irigység, bár gyakran cselt vetnek: Égi világosság jelöli az utat, S e vezérszövétnek a révpartra juttat. . . Csatatér az élet. . . Harcunk álljuk liiven, Remény-lomb suttogja: Megsegít az Isten! Minden ellenséggel »küzdve küzdj« oh ember! Csak akkor lesz lelked békében Istennel. . . Dombi Lajos. Uj Évák, uj fiLdámok. Zug, üvölt a pokol Vad tárogatója, Lakzit tart a Karsztnak Vén lánya, a bóra. Aszott teste liheg A sátáni tájiéba, jeges eső ven A taktust hozzája. A közigazgatási bizottság 10 tagja kö­zül minden évben 5 tag kilép, akiknek he­lyét a decemberi közgyűlésen töltik be. Az év végével kilépnek a bizottságból: Dombi Lajos, Haraszti Sándor, dr. Török Gábor, Morvái Mihály és Yarságb Béla. A kilépett tagok újból való megválasz­tásához kétség nem fér. Az igazoló választmányt — amely a megyebizottsági tagok ügyében intézkedik — minden évben újból kell megalakítani. 3 ta­got a közgyűlés választ, 3-at s az elnököt a főispán nevezi ki. A tárgysorozatban bárom törvényható­sági körirat van. Abaujtorna vármegye atekintetben kér törvényhozási felhatalmazást, bogy a háborús behívások folytán már na­gyon érezhető munkaerő hiány pótlására, az arra való nyugdíjas tisztviselők kötelező- leg bebivbatók legyenek. Brassó vármegye a tisztviselők hadi- évének kétszeres beszámítását kéri a törvény­hozástól. Ez a körirat, mint tárgyalásra még nem alkalmas, s idő előtti — tudomásunk szerint — irattárba fog tétetni. M i sk o 1 ez város körirata — amelyet már részletesen ismertettünk — a háborúban elesettek, elhaltak, eltűntek hozzátartozóinak — valamint a rokkantak s árvák ellátása »Bizva-bizó* »emberi Küzd s marja a sziklát, Hógörgeteg veti Mindennap az ágyát. Párolgó vérgőz a Iakaró dunnája, Szikrázó csillagjény A sátor ponyvája. Ősi átok magvát Viselve lelkében, Vívja örök harcát A nagy mindenségben. Kapaszkodó gőgért így fizetve máig, t>A tudás fájd*.-tói, »Dicsőz kultúránkig l . . . Bársonyszéken olvas Divat-hirt a dáma Lágy »sznnrnába« süpped Formás, karcsú lába, S míg rózsásra festett Körmeit babrálja, Nem sejti, hogy ő A világ uj Évája. A csábító, rossz, a Hm, önző Éva, Megszédült Ádámok Bűnre biztatója, Kik ép úgy teremnek írónők közelében, Mint a pinceszobák Penészes gőzében. tekintetében kér a törvényhozástól a nemzet bálájához méltó intézkedést. Martinovics Ignác s társainak, akik a szabadeszméknek bátor hirdetéséért, a 18-ik század végén Budán a vérmezőn vértanú ha­lált szenvedtek, Budapest főváros nagyszerű síremléket emel. Erre kér a főváros adományt, amelynek összege a vármegye részéről valószí­nűleg 2Ö0 K lesz. — Major István árv. iro­datiszt, aki 40 éve szolgál, betegeskedése miatt, nyugdíjazását kéri, úgyszintén beteg­sége miatt már egy év óta szolgálatot nem tel­jesítő magas korban levő Puskás János szeg­halmi utbiztos nyugdíjazásának kérdése is tárgyalás alá kerül. Az öcsödi megyei bidvám bérlője, tekin­tettel a háborúval kapcsolatos nagymérvű jövedelem csökkensre, a folyó évre is bér­leengedésért folyamodik. A kérelem mint in­dokolt, kedvezően fog elintézést nyerni. Az utbiztosok — a rendkívüli drága­ságra tekintettel — utiátalányuk 50 száza­lékos felemelését kérik. Az állami utmeste- rek hason tárgyú kérelme felett a miniszter már határozott oly formában, hogy a tényleg igazolt többlet költséget, — de legfeljebb az átalány 50 százalékáig engedélyezte. A törvényhatóság is valószínűleg meg­felelő emelésben fogja utbiztosait része­síteni. A vármegyei utkaparók által kórt Mert hogyha több volna jó, mint gonosz asszony, Rég elpihent volna A férfi a harcon. Rég ragyogna már A szelidképü Béke, Ha jó nők lehelnék A lelket beléje! Mányiné Prigl Olga_ A magyarság és a háború. A magyarságnak Magyarország területén világtörténeti hivatása volt a múltban, az van ma is, az lesz a jövőben is. Elfoglalta a szláv törzsektől lakott földet s állammá szervezte. A honfoglaló magyarság szerencsés tapintattal vá­lasztotta örök időkre hazájának ezt a mi termé­szeti kincsekkel dúsan megáldott földünket s éles politikai előrelátással csatlakozott a nyugati kul­túrához a római egyház kapcsán. A magyarság világtörténeti hivatása ezután bontakozott ki tel­jes mivoltában s különösen most a világháború­ban nyert roppant jelentőséget. A magyarság századokon át mint a nyu­gati kultúra bástyája védte a Kelettel szemben a Nyugatot, majd mint az északi és déli szláv- ság közé vert ék megakadályozta, hogy a szlá­vok egyesüljenek s primitiv keleti kultúrájukkal agyonnyomják s századokra visszavessék Közép- t Európa művelődését. Hivatását egy pillanatra sem tévesztette szem elől. Kétségtelen, hogy Magyarország földrajzi viszonyai is jelentéaenyen hozzájárultak, hogy a magyarság a Nyugat védő­t ,a.pvi-n.~k: inai száma S oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents