Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-19 / 51. szám
XLVII. évfolyam Wyulii, 1915 december 19 51. szám. Előfizetés! Arak: Egész évre _ 10 K — f Fél évre _________ 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. ' v • - - T3 • — Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt ii. / 1 / A keddi közgyűlésnek egyik kiemelkedő pontjaként jelezzük, hogy K é r y Gyula, a vármegye köztisztelet és szeretetten álló főispánja, akinek lemondásáról már lapunkban megemlékeztünk, osztatlan közsajnálkozásra utólszor fog elnökölni. Tudomásunk szerint elnöki megnyitó beszédében a vármegye közönségétől el is fog búcsúzni. Noha a főispán, felmentéséig tisztét viseli s kötelességét teljesiti, a törvényhatósági bizottság bizonyára szintén ezen alkalmat fogja felhasználni, hogy a visszavonuló főispán iránt érzett rokonszenvét megnyilatkoztassa. A közgyűlésnek az alispáni jelentésen hívül fontosabb tárgya: A belügyminiszter leirata, amelyben tudatja Őfelségének elismerését a vármegyei, városi és községi tisztviselők által a háború alatt kifejtett rendkívüli munkásságért. A királyi elismerésnek rendkívül meleg formában történt megnyilatkozását a törvényhatóság bizonyára örömmel veszi tudomásul, de magukra a tisztviselőkre is, további munkálkodásukat illetőleg, bizonyára buzdító hatással lesz. TÁRCA. Csatatér. Csatatér az élet... »A ki bírja, marja . . ,« Habár az ellenség legyőzni akarna, Ha nem lankad erőnk s kezünkben a fegyver, Nyílt s titkos ellenség tábora le nem ver . . . Feltétlen szükséges az erős idegzet, Lelkesültség lángja . . . Úgy nyerünk győzelmet,, Az igazság napját, babérát erénynek Gyarló ember-erő hogy semmisitné meg1 . . . Egyes embereknek, népek s nemzeteknek, Az ármány, irigység, bár gyakran cselt vetnek: Égi világosság jelöli az utat, S e vezérszövétnek a révpartra juttat. . . Csatatér az élet. . . Harcunk álljuk liiven, Remény-lomb suttogja: Megsegít az Isten! Minden ellenséggel »küzdve küzdj« oh ember! Csak akkor lesz lelked békében Istennel. . . Dombi Lajos. Uj Évák, uj fiLdámok. Zug, üvölt a pokol Vad tárogatója, Lakzit tart a Karsztnak Vén lánya, a bóra. Aszott teste liheg A sátáni tájiéba, jeges eső ven A taktust hozzája. A közigazgatási bizottság 10 tagja közül minden évben 5 tag kilép, akiknek helyét a decemberi közgyűlésen töltik be. Az év végével kilépnek a bizottságból: Dombi Lajos, Haraszti Sándor, dr. Török Gábor, Morvái Mihály és Yarságb Béla. A kilépett tagok újból való megválasztásához kétség nem fér. Az igazoló választmányt — amely a megyebizottsági tagok ügyében intézkedik — minden évben újból kell megalakítani. 3 tagot a közgyűlés választ, 3-at s az elnököt a főispán nevezi ki. A tárgysorozatban bárom törvényhatósági körirat van. Abaujtorna vármegye atekintetben kér törvényhozási felhatalmazást, bogy a háborús behívások folytán már nagyon érezhető munkaerő hiány pótlására, az arra való nyugdíjas tisztviselők kötelező- leg bebivbatók legyenek. Brassó vármegye a tisztviselők hadi- évének kétszeres beszámítását kéri a törvényhozástól. Ez a körirat, mint tárgyalásra még nem alkalmas, s idő előtti — tudomásunk szerint — irattárba fog tétetni. M i sk o 1 ez város körirata — amelyet már részletesen ismertettünk — a háborúban elesettek, elhaltak, eltűntek hozzátartozóinak — valamint a rokkantak s árvák ellátása »Bizva-bizó* »emberi Küzd s marja a sziklát, Hógörgeteg veti Mindennap az ágyát. Párolgó vérgőz a Iakaró dunnája, Szikrázó csillagjény A sátor ponyvája. Ősi átok magvát Viselve lelkében, Vívja örök harcát A nagy mindenségben. Kapaszkodó gőgért így fizetve máig, t>A tudás fájd*.-tói, »Dicsőz kultúránkig l . . . Bársonyszéken olvas Divat-hirt a dáma Lágy »sznnrnába« süpped Formás, karcsú lába, S míg rózsásra festett Körmeit babrálja, Nem sejti, hogy ő A világ uj Évája. A csábító, rossz, a Hm, önző Éva, Megszédült Ádámok Bűnre biztatója, Kik ép úgy teremnek írónők közelében, Mint a pinceszobák Penészes gőzében. tekintetében kér a törvényhozástól a nemzet bálájához méltó intézkedést. Martinovics Ignác s társainak, akik a szabadeszméknek bátor hirdetéséért, a 18-ik század végén Budán a vérmezőn vértanú halált szenvedtek, Budapest főváros nagyszerű síremléket emel. Erre kér a főváros adományt, amelynek összege a vármegye részéről valószínűleg 2Ö0 K lesz. — Major István árv. irodatiszt, aki 40 éve szolgál, betegeskedése miatt, nyugdíjazását kéri, úgyszintén betegsége miatt már egy év óta szolgálatot nem teljesítő magas korban levő Puskás János szeghalmi utbiztos nyugdíjazásának kérdése is tárgyalás alá kerül. Az öcsödi megyei bidvám bérlője, tekintettel a háborúval kapcsolatos nagymérvű jövedelem csökkensre, a folyó évre is bérleengedésért folyamodik. A kérelem mint indokolt, kedvezően fog elintézést nyerni. Az utbiztosok — a rendkívüli drágaságra tekintettel — utiátalányuk 50 százalékos felemelését kérik. Az állami utmeste- rek hason tárgyú kérelme felett a miniszter már határozott oly formában, hogy a tényleg igazolt többlet költséget, — de legfeljebb az átalány 50 százalékáig engedélyezte. A törvényhatóság is valószínűleg megfelelő emelésben fogja utbiztosait részesíteni. A vármegyei utkaparók által kórt Mert hogyha több volna jó, mint gonosz asszony, Rég elpihent volna A férfi a harcon. Rég ragyogna már A szelidképü Béke, Ha jó nők lehelnék A lelket beléje! Mányiné Prigl Olga_ A magyarság és a háború. A magyarságnak Magyarország területén világtörténeti hivatása volt a múltban, az van ma is, az lesz a jövőben is. Elfoglalta a szláv törzsektől lakott földet s állammá szervezte. A honfoglaló magyarság szerencsés tapintattal választotta örök időkre hazájának ezt a mi természeti kincsekkel dúsan megáldott földünket s éles politikai előrelátással csatlakozott a nyugati kultúrához a római egyház kapcsán. A magyarság világtörténeti hivatása ezután bontakozott ki teljes mivoltában s különösen most a világháborúban nyert roppant jelentőséget. A magyarság századokon át mint a nyugati kultúra bástyája védte a Kelettel szemben a Nyugatot, majd mint az északi és déli szláv- ság közé vert ék megakadályozta, hogy a szlávok egyesüljenek s primitiv keleti kultúrájukkal agyonnyomják s századokra visszavessék Közép- t Európa művelődését. Hivatását egy pillanatra sem tévesztette szem elől. Kétségtelen, hogy Magyarország földrajzi viszonyai is jelentéaenyen hozzájárultak, hogy a magyarság a Nyugat védőt ,a.pvi-n.~k: inai száma S oldal.
