Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-19 / 51. szám
2 K e k e s 1915. december 19 beszerzési előleget az alispán eddig azért nem adta meg, mert nevezettek fizetésüket a vármegye útalapjából — nem pedig, mint a többi tisztviselők — a házi pénztárból kapják, az útalap felett azonban a törvényhatóság rendelkezik, miért is annak engedélyét ki kell kérni. Fontosabb tárgya lesz a közgyűlésnek az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a választók által igényelhető fuvardíjra vonatkozó szabályrendelet megállapítása. — Minthogy az uj törvény szerint minden községben magában lesz a szavazás, ezért a belterületen fuvar nem jár, hanem csak egyes külterületek választói — tarthatnak arra számot. A fuvardijat azonban nem a választók kapják, hanem a képviselőjelölt a fuvarosnak köteles fizetni, s minden kocsin legalább 3 választónak kell lenni. A fuvardíj mérve, a szavazó helyre — s onnét vissza leendő szállítás s a várakozási idő alapul vétele mellett állapittatik meg s más lesz müutakra, más föld- utakra, s végül figyelembe jön a megállapításnál a nyári és téli időszak is. A vármegyei számadások közül felemlítjük a vármegyei tisztinyugdij alap 1914. évi zárszámadását. Annak alapján megállapítható, hogy az alap tiszta állaga: 298,683 korona. Az alapnak összes kiadása volt: 49,138 korona. Főbb jövedelmei voltak kamatból: 11,812 K, pótadóból 12,000, és a tisztviselők évi hozzájárulásából: 19,671 K 31 fillér. A vármegyei kórházi alap 1914. évi zárszámadása is bemutattatik a törvényhatóságnak. — A maradvány 43,000 korona, a mely a kórháznál szükséges újabb építkezések u. m.: mosóház, gépház, fűtési berendezések stb. költségeinek részbeni fedezésére fog használtatni. bástyája legyen, de elsősorban kiváló faji tulajdonságainak köszönhető, hogy hivatását méltóképpen betölthette. A magyarság katonai erényeit az egész világ elismeri. Vitézsége mellett még államszervező képességét kell kiemelnünk. — E két kiváló faji sajátságra beláthatatlan időkre biztosítja számára azt a pozíciót, amit Európa területén elfoglalt. A nyugati kulturhatásokat gyorsan felfogta s kulturális fensőbbsége felerrte lte magához a laza öntudatu nemzetiségeket s belőlük is folyton gyarapodott. Részben ennek köszönheti, hogy a százados harcokban nem vérzett el s nem jutott a törökök sorsára, bár a legtöbbet veszített mindig. Mint a költő mondja: „Testvértelen ága nemének“, ezért most, amidőn a kor uralkodó eszméje a „faji gondolat“ olykor a józan ítélő képességétől fosztja meg a nemzeteket, a rokontalan magyart minden érzelmi politikától menten a józan ész és az emberi jog és kultúra érdeke irányítja. Magyarországon a magyarság számbelileg is túlsúlyban van a nemzetiségek felett, vagyoni tekintetben pedig össze sem hasonlítható velük, ami most a dúló világháborúban oly végtelenül fontos. Ellenségeink kiéheztetési szándéka jóformán a magyar föld termékenységén szenvedett hajótörést s a háború anyagi terhét a magyarság számarányát jóval felülmúló mértékben viseli. Katonáink vitézségéről, kitartásáról legendák Felebbezett ügy mindössze 2 van a tárgysorozatba felvéve. A fenntebb ismertetett tárgyakon kiviil elintézés alá kerülő ügyek túlnyomórészt a községi alkalmazottak drágasági segélyeire, községi vagyonok haszonbéreinek részbeni elengedésére, a feldúlt kárpátfalvak felépítésére a községek által megszavazott segélyekre — a községek által jegyzett hadikölcsönökre, végül a községi számadásokra s költségvetésekre vonatkoznak. A póttárgysorozatban is kevés számú ügy lesz felvéve. Gtyulavárosát érdeklő ügyek közül legfontosabb a város burkolási szabályrendelete, amelynek jóváhagyása ellen most már, miután az a felsőbb hatósági észrevételek alapján teljesen átdolgoztatott — ellenvetés aligha lesz. A szabályrendelet lényeges intézkedéseit már ismertettük. A gyulai rendőrség felszerelésére kiutalt államsegély felosztása, a gyulai külterületi biztosok napidijának az országos s heti vásárok alkalmával 4 koronában történt megállapítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok szintén a törvényhatóság jóváhagyását igénylik. Gyulaváros mértékhitelesítő hivatalát hordójelző hivatallá alakította át, a vonatkozó szabályrendeletét elkészítette. A szabályrendelet ellen azonban a kereskedelemügyi miniszternek több észrevétele volt, s igy azt a város ehezképest átdolgozta s felsőbb jóváhagyás végett beterjesztette a törvényhatósághoz. A közigazgatási bizottság ülése. (December 13.) Békósvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án, Kéry Gyula főispán elnöklete alatt tartotta rendes havi ülését. Az ülésen a tisztviselő tagok közül csupán dr. Konrád Ernő kir. ügyész nem vett keringenek, nemcsak itthon, hanem a külföldön is. Ma már a tót, oláh, szerb stb nemzetiségű katonánk is szívesen vallja magát magyarnak s a világ csak magyar katonát ismer. Magyarországon kulturális tekintetben teljesen a magyarság vezet. A kultúra teremti meg az anyagi jólétet. Ezért nemzetiségeinknek is saját jól felfogott érdekükben igyekezniök kell a a magyar kultúra felvételére. Európai érdek, hogy a magyar faj gyarapodjék békés kultureszközök- kel, gazdasági segítséggel. A magyarság fenntartás és alku nélkül ment bele a világháborúba, azt teljes erejéből, sőt még azon felül is viselte a végső diadal biztos reményével. Ezért a magyarságot jutalmazni kell. A háborúban elvesztett vért az Amerikából, Bukovinából, Romániából haza hozott magyarokkal kell pótolni, a földnélküli magyarságot földhöz kell juttatni. A magyar nép vérének hullásával öntözte az ellenség földjét, gondoskodni kell róla, hogy az a föld kenyeret is teremjen neki ! Részletekről ma még időelőtti volna beszélni, de ezek a gondolatok a nemzeti köztu- datban élnek, sőt sejtőleg vezető államférfiaink is nyilatkoztak róla s ezekből egy nagyszabású politika körvonalait látjuk kibontakozni hazánk és fajunk üdvére. Dr. Györffy István. részt más elfoglaltsága miatt, mig a választott bizottsági tagok közül 7-en hiányoztak, úgy, hogy a tiz választott bizottsági tag közül csak hárman jelentek meg. Az ülés lefolyása a szokott keretek között mozgott. Az alispáni jelentés kapcsán fHaviár Dániel bizottsági tag tett indítványt azirány- ban, hogy Írjon fel a bizottság a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Mezőtúrról — Szarvas—Orosházáig este 6 óra felé indulni szokott, azonban a háború alatt beszüntetett vonat, újból — legalább Szarvasig — közlekedjék. Erre azért van nagy szükség, mert a közlekedő vonatoknak úgyszólván állandó és nagymérvű késése miatt, még a reggel Budapestről valamint Aradfelől induló utasok, miután csatlakozásuk gyakran nincs, kénytelenek éjfélig Mezőtúron vesztegelni, miáltal nagy időveszteséget szenvednek és anyagilag is terheltéinek. A bizottság elfogadta az indítványt és méltányolva a háborús helyzetet, nem kívánja, hogy a szóban lévő vonat Orosházáig közlekedjen, hanem megelégszik, ha Mezőtúrról csupán Szarvasig — ameddig a forgalom elóg tekintélyes — lesz vonatközlekedés. Ennek annál kevésbé lehet akadálya, mer t Mezőtúron állandóan van félig fütött mozdony és igy semmi hátrány sem származhatik abból, ha az naponta háromnegyed órát igénybe vétetik. A most említett indítványon kívül csupán egy tárgynál volt felszólalás. Az ülésen jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszóki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János, főorvos, Zádor Mór kir. tanácsos, pónzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, állatn- ópitószeti hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő. A választott tagok közül: Haviár Dániel, dr. Berthóty Károly és Morvái Mihály. Elnöklő főispán az ülést délelőtt 9 órakor megnyitván, első tárgyként az alispánt je- letiiés s kapcsolatosan azzal a törvényhatósági főállatorvos jelentése terjesztetett elő. Mindkét jelentést észrevétel nélkül tudomásul vette a bizottság. Az alispáni jelentés a következő : A közbiztonság általában kielégítőnek mondható. A személybiztonság 25 Ízben volt megtámadva. Történt 5 könnyű testisórtós, 4 könnyű, 1 súlyos és 6 halálos kimenetelű baleset, 1 emberölés, 2 gyilkosság, 5 öngyilkosság és egy erőszakos nemiközösülés. A vagyonbiztonság 49 esetben zavartatott meg, még pedig 89 kisebb-nagyobb lopással és 10 tüzeset által. A közbiztonságot megtámadó és megzavaró események illetve cselekmények megakadályozása, kiderítése és megtorlása iránt a szükséges intézkedések a közigazgatási hatóságok által mindenkoron megtótettek. A tüzokozta kár legnagyobb része biztosítás utján megtérül. A külső mezőgazdasági munkálatok közül az őszi gabonafélék vetésével, a cukorrépa szedésével és a dohány simításával foglalkoztak. Az időjárás a vetésre nagyon kedvezőtlen volt. A hónap elején beállott állandó esős időjárás és az ezt követő száraz fagyok a vetési munkálatokat nagyon hátráltatták, a laposabb földeken pedig teljesen megakadályozták. A kedvezőtlen időjárás következtében az előirányzott őszi vetéseknek alig 40 százaléka lett elvetve, ha az időjárás december hó folyamán enyhe és száraz lesz, úgy az előirányzott vetés a hátföldeken a földbe kerülhet.
