Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-14 / 46. szám
XLVII. évfolyam. Oynla, 1915 november 11 46. szám. Offlatttl árok: Égé» érre _____10 K — f Fé l évre_________ 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Minden földet be kell vetni. Nem lehet eltagadni, hogy a mezőgazdaság őszi munkálata tekintetében rosszabbul állunk, mint tavaly, mert sokkal kevesebb munkaerő áll rendelkezésre a behívások következtében. Ebben a helyzetben nagyon megszívlelendő a földmivelésügyi miniszternek a törvényhatóságokhoz intézett leirata, amely igy szól a többek között az őszi munkákról : Hovatovább mindinkább kétségtelenebbé válik, hogy tulajdonképpen két hadjáratot folytatunk ; egyiket a csatamezőn, a más’kat a gazdasági téren. Ott a megingott erkölcsi világrend helyreállításáért küzdünk, itt pedig ama kiéheztető politika ellen harcolunk, amelylyel minket ellenségeink agyousujtani kivannak. A hadjárat küzdelmeiből épp úgy, mint a gazdasági élet-halál harcából a mezőgazdaság és azok, akik magukat a mezőgazdasághoz számítják, miudezideig becsülettel kivették a maguk részét. Sőt ma a magyar föld- mivelő nép önfeláldozó hősiességét az egész világ elismeri, nem kisebb elismeréssel emlegetik azokat a megbecsülhetetlen szolgálatokat is, amelyeket a háború első esztendejében a, magyar mezőgazdaság oly kiválóan teljesített. T Á R C A. A rokkantügy.* (Folytatás és vége.) A rokkantak munkára való elhelyezése terén általában a tekintetben, bogy a rokkantak életviszonyait egyénenként később is állandóan figyelemmel lehessen kisérni, hogy igy a köznek állandóan módjában legyen a gyámolitís szűk séges teendőit alkalmazásba venni az arra reá szorult rokkantakra nézve : nagyon hasznos szolgálatokat tehetnek a társadalomnak altruistikusan érző elemei. A rokkantak patronage-^,t előbb- utóbb szükséges lesz systematikusan megszervezni. Evégből mindazon rokkantak számára, akikről előrelátható, hogy bizony életök folyamán ritkábban vagy sűrűbben, de reá fognak szorulni a gyámolitásra, szükséges lesz a társadalomnak arra vállalkozó, arra képes és reáérő alkalmas egyéneire mintegy rokkantgyámokra reábizni az illető rokkantaknak állandó szemmel- tartását tanácscsal, gyámolitással ellátását. A rokkant gyámnak hivatása elhárítani a reábizott rokkant boldogulásának utjából azokat az akadályokat, melyeket az a hazáért szerzett fogyatékosságai következtében önerejéből legyőzni nem képes. így aztán társadalom és államhatalom harmonikusan összemüködhetnek annak a közkötelességnek teljesítésére, hogy a rokkantak iránt hálánkat kellően leróhassuk. Amint már az előadottakból is kitűnik, a rokkantgyámolitás a szerves feladatok egész sorozatát öleli fel, amelyek legintensivebben most és a háborút közvetlen követő időszakban jelentkeznek, de állandóan fenmaradnak azután is mindaddig, amig ennek a világháborúnak rok*) A Szabad Lyceumban 1915. október 21-én tartót előadás. Ennek jóleső tudatában azonban lehetetlen ama kétségtelen tény felismerése elől kitérni, hogy bár eddig mezőgazdasági hadjáratunk sikert sikerre halmozott, soha nagyobb feladat előtt nem állt a magyar gazda, mint most. Egyrészt azért, mert a hadikötelezettség napról-napra még egyre több férfimunkaerőt von el a barázda mellől, sőt talán nincs messze az idő, midőn az öregebb korosztályok is zászló alá fognak sorakozni, másrészt mert a hadiszolgáltatások igénybevétele folytán különösen az állati erő hiánya kezd falvaink- ban az utóbbi időben nagyon is érzehetővé válni, végül pedig az időjárás a lehető legkedvezőtlenebb. S miután millióval kevesebb a dolgos kéz és az igáserő odakünn, mint a múlt ősszel, természetesen sokkal több az árva parcella is, mely megmunkálatlanul hever, mint a múlt évben. Utalva az idei január havi miniszteri rendeletben mondottakra hangsúlyozza a miniszter, hogy a jelenlegi nehéz viszonyok között fokozott buzgalmat és odaadást vár el a közigazgatási hatóságoktól, mert különösen az alsóbb rétegek szenvedésükben megnyugvást, a munkára serkentést, a cselekvő hazaszeretetre buzdítást egyedül csak a vezető értelmiség magatartásából menthetnek. A járási és községi gazdasági bizottsákantjai közöttünk élnek. Mert a hála is, mellyel nekik tartozunk, egész életökre szóló és igy nemcsak most, hanem később sem szabad az ő boldogulásukat szemünk elől tévesztenünk. A magyar rokkantügyi gondozás immár meg van szervezve. A m. kir. állami rokkant- hivatal az a szervezet, amely intézményesen vezeti az egész akcziót és amely megszervezi az orvosi utókezelésnek, a művégtagokkal való ellátásnak, a munkára való begyakorlásnak és kiképzésnek, a munkaközvetítésnek és egyéb tevékenységeknek rendszerét. Az állami rokkanthivatal mellett tanácsadó szerv gyanánt s a rokkant- hivatal intézményeihez fűződve segítő szervezet gyanánt bevonatnak a nagy akczióba a társadalom arra alkalmas és reáérő altruistikus elemei is. Az egész szervezet, melynek már nemcsak kontúrjai készek, hanem amely már egész sereg intézményt keltett életre s amelynek teljes kiépítése már csak rövid idő kérdése, nagy ambitióval, meleg szeretettel és fáradhatatlan munkakészséggel és buzgalommal dolgozik azon, kogy ragaszkodásunk és hálánk élő tolmácsolása gyanánt rokkant testvéreink boldogulását mennél szilárdabb alapokra helyezhessük. A magyar rokkantügyi gondoskodás szervezetét kiépíteni nem volt könnyű feladat. E részben összehasonlith itlanul hátrányosabb a mi helyzetünk, mint aminőben nagy szövetségesünk Németország volt. Nálunk a polgári életbei hiányoznak azok a rokonintézmények, amelyek meg léte esetén sokkal könnyebb a rokkant katonákról való gondoskodás szervezetét megalkotni Nálunk a munkásoknak csak a betegség és baleset ellen való biztosítása bir kötelező erővel, csak ezen biztosítási ágazatokban van — sok szervi hibával küzdő — állandó szervezete. Teljesen hiány-dk azonban a polgári rokkantbizto- sitás és aggkori biztosítás, mint kötelező intézmény. Németországban a munkás rokkantbizto- sitás kiépített, virágzóan működő szervezet, gokra vár a tekintetben a nagy feladat, hogy a gazdasági munkálatokat helyes irányba tereljék és a még parlagon heverő termőföldet is megmentsék a nemzeti termés számára. A gyengébbek és korosabbak nem azért maradtak itthon, hogy sopánkodjanak és nagy részük az állam részéről nem azért részesül segélyezésben, hogy a minden jóval megáldott szántóföldjeik hitvány gyomok melegágyai legyenek. E tekintetben szükségesnek látja a miniszter, hogy a hatóságok fordítsanak figyelmet arra, hogy mindenki necsak saját földjét művelje meg, hanem a saját gazdasági munkájának befejeztével és halasztható teendők félretételével a községben elvégzendő más mezőgazdasági munkák elvégzésénél is segédkezzék. Amennyiben pedig adott esetben a jóindulatú figyelmeztetés eredményre nem vezetne, ismételten és a legnagyobb nyomatékkai felhívja a közigazgatási hatóságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszköz igénybevétele mellett az 1914. L. t-c. rendelkezései értelmében járjanak el. Legnagyobb erólylyel kell elsősorban abban a tekintetben fellépni, hogy mig az őszi vetés ideje tart, egyetlenegy munkaképes férfi, nő, vagy gyermek és egyetlenegy amelynek intézményei a katonai rokkantbiztositás céljaira is kitünően felhasználhatók. Hogy egyebet ne említsek például felhozom azt, hogy a német munkásrokkantbiztositás a tüdővészesek gyógykezelésére a felnőttek számára 150, a gyermekek számára 32 szanatóriummal rendelkezik, fentart azonkívül mintegy 2000 tüdőbeteggondo- zót és 135 erdei üdülőtelepet. Micsoda óriási előny a világháború tüdőbeteg rokkantjainak gondozásba vétele szempontjából ez a már létező impozánsan sok és jó intézmény ! Németországban továbbá évtizedeken ke1 resztül gyönyörűen kifejlődött az úgynevezett Krüppelwesen, azaz a természettől, vagy baleset folytán nyomorékok, bénák gondozásának az ügye, Ötvennégy rokkantotthonnal (Krüppelheim) rendelkeznek, melyek már régóta állanak a nyomorékok és bénák testi hibáinak kiegyenlítése és a nyomorékok és bénák munkára kiképzése humánus szolgálatában. 3000 ágy áll rendelkezésre ezekben a rokkantotthonokban s kapcsolatos velők 228 műhely, melyekben ötven - négy-féle foglalkozást tanítanak. Németországban tehát e részben is felszerelt intézmények légiója várta a világháború rokkantjait. Mindezenfelül a munkaközvetítés Németországban államok szerint és birodalmilag rendezett szerves intézményt képez Újabb nagy segítség a katonai rokkantügy helyes és gondos intézésére. Nálunk a munkásbiztositás csak részben van kiépítve, az is hiányos, kötelező polgári rokkantbiztositás egyáltalában nem létezik, a nyomorékok munkára képzése terén csak itt-ott van dicséretes kezdeményezés (pl. a Nyomorult gyerkek otthona), munkaközvetítés, mint országosán szervezett intézmény nem létezik. Sajnos tehát, kultúránk kezdetlegesebb volta folytán csak kevés olym intézményünk van, mely a katonai rokkant gondozás kiépítésénél segítségünkre lehet. Annál nagyobb az érdeme azoknak, akik Lapnnlc mai száma e oldal.
