Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-14 / 46. szám

Békés 1915 november 14 » használható iga se maradjon egyetlenegy na-’ pig se tétlenül, illetve kihasználatlanul. Abban a fontos munkában, mely most az egész ország közönségére vár, a közigaz­gatási viszonyok bizonyára nem fogják nélkü­lözni azok közreműködését, akiknek segítő támogatását az ország méltán elvárhatja. A hazaszeretet és polgári kötelességek fenkölt intelmei vezéreljék különösen közép- és nagy- birtokos osztályunkat, mert ezekben a nehéz időkben a kisgazdának és a nagybirtokosnak a cselekvésre készségben és a tettekben, erős hazaszeretetben egyekuek kell lenniök és egymást segíteniük a jövő évi termésbiztositó munkáknak. A közigazgatási bizottság ülése. November 10. Békésvármegye közigazgatósági bizottsága rendes havi ülését e hó 10-én tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. domása szerint a vármegye tengeri termése jó­val kevesebb volt, mint amennyit a miniszter a gazdasági tudósítók jelentései alapján megállapí­tott. Intézkedést kíván tehát a tekintetben, hogy a tévedésről a miniszter felvilágosittassék és a vármegyére kivetett tengeri mennyiség megfele­lően leszállittassék. Egyben a jelen levő gazgasági előadótól fel­világosítást kért abban a tekintetben, hogy a gaz­dasági tudósítók mi alapon tettek olyan felvilá­gosítást a tengeri termésről, amely nézete szerint nem fedi a tényleges helyzetet. Holló György közgazdasági előadó a kivánt felvilágosítást megadta, bejelentette továbbá a bi­zottságnak, hogy a szeptember hóban előfordult fagykárok a vármegye igen sok községében a ké­sői tengeriben nagy károkat okoztak, úgyhogy emiatt a vármegye tengeri termése kisebb lett, amint az augusztus havában illetőleg akkor, ami­kor jelentését a miniszterhez megtette, vár­ható volt. A kérdéshez hozzászóltak még dr. Ladies László, Morvay Mihály, dr. Török Gábor is, vé­gül az alispán adott igen részletes felvilágosítást, amely szerint a mutatkozó tengeri hiánynak nem főügyész, dr. Z'óldy János főorvos, Zádor Mór kir. püigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Hor­váth Béla államép. hiv. főnök, műszaki tanácsos, Holló György közgazdasági felügyelő, dr. Konrád Ernő kir. ügyész. A választott bizottsági tagok közül: Beliczey Géza, dr. Ladies László, Morvay Mihály és Tö­rök Gábor, Elnöklő alispán az ülést az előirt időben megnyitván, bejelentette, hogy a vármegye főis­pánja akadályoztatása miatt nem elnökölhet. — Ezután áttért a bizottság a tárgysorozati ügyek letárgyalására. Elsősorban az alispáni jelentés va­lamint azzal kapcsolatosan a törvényhatósági főállatoroos jelentése az állategészségügy állásáról terjesztettek elő. — Mindkét jelentés szó nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő : A személybiztonsági állapotok igen kedve- zőeknek mondhatók, amennyiben a személybizton­ság mindössze 19 esetben támadtatott meg. — Történt 7 könnyű és 2 súlyos testi sértés, 2 ha­lálos kimenetű, 1 súlyos és 1 könnyű baleset. — öngyilkosség 6 Ízben fordult elő. A vagyonbiztonsági állapotok kedvezőtleneb­Az ülésen a tisztviselő tagok kivétel nélkül jelen voltak, ellenben a választott bizottsági ta­goknak több mint fele hiányzott és éppen ezért albizottsági ülést egyáltalában nem lehetett tartani. Az ülés lefolyása még a szokottnál is egy­hangúbb volt, a különben is rendkívül kis számú és érdektelen tárgysorozat minden pontja hozzá­szólás nélkül egyhangúlag lett az előadói javas­latok értelmében elfogadva — és határozattá emelve. Az ülésnek csendjébe némi élénkséget ho­zott be az a felszólalás, amely Beliczey Géza ré­széről történt. Nevezett bizottsági tag ugyanis észrevéte­lezte, hogy az a 292000 mm. tengeri mennyiség — amelyet a földmivelésügyi miniszter közszük­séglet kielégítése céljából a vármegyére kivetett — a vármegyében tényleg meglevő termés meny nyiséghez viszonyítva nem 18%, mint amennyit a miniszter mond, hanem jóval több, mert a tu­ennyi hiány dacára mégis megépítették ennek a rokkantügyi gondozásnak a szervezetét és pedig megépítették olyan egészséges alapon, amely az eredményes továbbfejlődés minden feltételével rendelkezik Különösen dicséretére válik rokkant gondo­zásunk rendszerének az, hogy a katonai rokkant­ság nemcsak a szó közönséges értelmében vett rokkantság, azaz a csonkaság és bénaság ese­teire korlátoztatott, hanem kiterjesztetett a bel- betegség, főleg pedig a tüdővész eseteire is Amint már ugyanis ismételve voit szeren­csém hangsúlyozni, a helyesen felfogott rokkant­ügyi gondozásnak nem csupán a bénákra és csonkákra, hanem mindazokra is ki kell terjednie, akik belső betegség — tüdő, szív, vesebajok, csuz, idegbaj — következtében vesztették el egészben vagy részben munka- és keresetképes- ségöket. A közfelfogás a rokkantság fogalmát fogalmát hajlandó a bénaság és csonkaság, azaz a szabad szemmel látható külső testi hiányok eseteire korlátolni, aminek magyarázatát abban találhatjuk, hogy ezek a külső testi fogyatkozá­sok ötlenek leginkább szemünkbe s a részvétet, az együttérzést ezek tényleg az első látásra min denkiben fölkeltik. De bizony, ha a dolgok mé­lyére tekintünk, akkor azt kell mondanunk, hogy a szerencsétlen hősöknek az a kategóriája, amely a háborúban szerzett belső betegség folytán let- munkára képtelen, szinte jobban reá van szó rulva a segítésre, a támogatásra, mint a csonka és a béna. Mert — hála Istennek — a csonkát és a bénát a tudomány nagyszerű vívmányai segítsé­gével majdnem biztosan ismét munka- és kere­setképessé lehet tenni. A csonka a művégtaggal, a béna szerszámai megfelelő átalakítása segélyével begyakorlás után régi foglalkozását, mesterségét szinte biztosan újból képes lesz kellőleg folytatni, vagy ha régi foglalkozásához nem térhet is vissza, túlságos fáradság nélkül be lehet őt tanítani más mesterségre, foglalkozásra. Ellenben a belső be­tegség folytán munkaképtelenekké váltakat az annyira a termésnek nem megfelelő volta, mert az általában jónak mondható — hanem egészen más okai vannak. Többek között az, hogy a requirálás későn jött, addig igen sok tengerit eladtak és elszállítottak a vármegyéből. — Jelentést tett. az alispán az elrendelt requirálásról, annak gyenge eredményéről, továbbá arról, hogy annak folytán a miniszter újabb requirálást rendeltei, minthogy az általa kivánt tengeri mennyiségnek alig egy- harmad része volt biztosítható. Egyébként a bi­zottság a közigazgatási felügyelőt utasította, hogy a fagykárok által előállott termés csökkenésre vo­natkozó adatokat azonnal szerezze be, s terjessze tel a miniszterhez, a közigazgatási bizottság pe­dig kimondotta hogy az újonnan elrendelt rtq- virálás eredményéhez képest fogja a szükséges intézkedéseket meg tenni. Az ülésen jelen voltak : Ambrus Sándor al­ispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza esetek jelentékeny számában semminemű fára­dozással többé nem lehet munkaképesekké tenni. A belső betegség folytán munka- és keresetké­pességükben jelentékeny fogyatkozást szenvedett katonákról, tehát semmiesetre sem szabad meg­feledkeznünk, ezekkel szemben épen olyan na­gyok, épen olyan becsületbevágók a kötelessé­geink, mint a csonkákkal, bénákkal és vakokkal szemben Különösen — és ezt nem hangsúlyoz­hatom eléggé — védelmünkbe kell venni a tüdő­vész által megtámadott katonáinkat. Ez a leg­veszedelmesebb népbetegség a háborúban még sokkal rémesebb terjedésre tesz szert, mint ahogy békében grasszál A tüdővész polgári életünknek is legnagyobb átka. Vegyük már most szemügyre azt a tény­leges helyzetet, hogy roppant számban vonulnak a harctérre,olyanok akik a polgári életben nem voltak ugyan tüdővészesek, azonban vagy lappangó tuberculosis rejtezett bennök, vagy pedig oly gyönge testalkattal rendelkeznek, hogy a háború fáradalmai és az időjárás viszontagságai folytán a fertőzésnek, elsősorban a tuberculosis által való fertőzésnek hamarosan alkalmas objektu maivá válnak Ha már most az ilyen tüdővészese­ket futólagos kórházi kezelés után, amely bizo­nyos kismérvű javulással jár, szabadjokra ereszt­jük, visszabocsátjuk otthonukba, ezzel soha jóvá nem tehető hibát követünk el. Nemcsak azért, mert ezek a szerencsétlenek csakhamar visszi- esnejc a kórságba s munka- és keresetképtelenekké válnak, hanem főleg azért, mert megannyi újabb fertőző forrássá lesznek s tovább terjesztik a maguk családi körében ezt a legpusAitóbb nép betegséget. Nemcsak katonáink iránt rójjuk le tehát kötelességünket, ha katonai tüdőbetegeket alapos szanatóriumi, avagy ezt helyettesitő ha sonló kúra alá vonjuk, hanem az itthonmaradt békés lakossággal is nagy jót teszünk, mert meg­óvjuk őket a legrosszabb indulatu fertőzéstől Hazánkban a tüdővész ellen való védekezés terén újabban a társadalom végzett erélyes mun­bek. A vagyonbiztonság ugyanis 55 esetben za­vartatott meg. Történt 36 kisebb-nagyobb lopás, L rablás és 2 vagyonrongálás. Tűz eset 16 ízben fordult elő E helyen említem meg, hogy a vármegyei közkórház telepén a mosóház padlásán október hó 29-én este a villany rövid záródása következ­tében tűz keletkezett — s a padlás, s az épület tetőzete, valamint a padláson felhalmozva volt fehérnemű nagyobb részben elégett, kisebb rész­ben hasznavehetetlenné vált. — A kár 40000 ko­ronára tehető. Biztosítva volt az Eíső-Magyar-ÁI- talános-Bíztositó társaságnál. A közbiztonság ellenes cselekmények illetve körülmények megakadályozása, megszüntetése, illetve kinyomozása körül szükséges intézkedése­ket a közigazgatási hatóságok minden esetben megtették. A tüzesetek által okozott kár nagyobb része biztosítás utján megtérül. A külső mezőgazdasági munkálatok közül a szántással, vetéssel, tengeri töréssel, cukor s ta­kát, az állam eddigelé nagyon fogyatékosán tel­jesiti e részben fenélló nagy és felelősséges fel­adatait. Talán ez a világháború, azaz a világ­háború rokkantainak fokozott gondozásba vétele fogja megadni azt a hatalmas lökést, melyet ed­dig sajnosán nélkülöztünk, fogja az államhatalmat ezen legpusztítóbb népbetegséggel szemben való alapvető nagy feladatainak igazi tudatára emelni s talán épen ez a háború válik alapjává a tüdő­vész ellenes védekezés olyan egyetemes nagy munkájának, mely ezzel a legveszedelmesebb népbetegséggel szemben döntő küzdelemre fogja felvértezni nemzetünket. A csonkaság és bénaság eseteire szervezett rokkantügyi intézményeinkről néhány hét előtt bőven nyilatkozott e helyen gr. Klebelsberg Kunó államtitkár ur, a m. kir. rokkanthivatal érdemes vezetője. Épen ezért legyen szabad ne­kem most, előadásom bevégzése gyanánt, égé ■ szén röviden rámutatnom azokra a konkrét mó­dozatokra. melyek szerint a belbetegség miatt rokkantakká vált katonák gondozás alá vétele értesülésem szerint tervezve van. Tudomásom szerint a Rózsahegyen és Beszterczebányán épült megfigyelő álló mások barakkjai a belső betegség miatt rokkmt katonák gyűjtőhelyei gyanánt fog­nak kijelöltetni. A két megfigyelő álló más egyi­két egészen a tüdőbeteg rokkantak fogják meg­tölteni, sőt valószínűleg a másik megfigyelő állomás is részben a tüdőbeteg rokkantak cél­jainak fog szolgálni Ezekről a gyűjtőhelyekről fognak azután a rokkantak az egyes utókezelő intézetekbe szétküldetni. Megegyezésre jutott a m. kir. rokkanthiva­tal a József kir. herceg Szanatórium Egyesülettel, melyszerint az egyesület gyulai József és debre • ceni Auguszta szanatóriumában — mindkettő a modern hygiene minden követelményével felsze­relt nagyszabású intézet — 500 tüdőbeteg katona fog elhelyezést nyerni. A József kir. herceg Sza­natórium Egyesület a jövő évben meg fogja épi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents