Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-17 / 42. szám

a Hetes 193 5. október 17. latáért és kijelentette, hogy amennyiben a kormány gondoskodni fog a tisztviselőkről, azesetben a kivetendő pótadót híven megfogja őrizni, hogy az más alkalommal legyen a megfelelő szükségletekre felhasználható. Hozzászóllás nélkül elfogadtatott a vár­megye jövő évi háztartási költségvetése is. Egyhangúlag elhatároztatott a közigaz­gatási bizottság felirata kapcsán, hogy a törvényhatósági bizottság is felír a kormány­hoz, nemcsak az élelmiszerek, hanem a többi fontos fogyasztási cikkek árának maximálása és requirálási jog megadása iránt. Ezután a jelenvolt bizottsági tagok hir­telen távoztak az ülésből, úgyhogy a tiszt­viselőkön kívül alig 5—6 bizottsági tag volt jelen, akik egy félóra múlva szintén távoz­tak. Mivelpedig ezekután csak a tisztviselők maradtak a közgyűlésen, a tárgysorozatnak hátralévő több mint 100 pontja gyors egy­másután letárgyaltatok és igy a rendes közgyűlés, ami eddig alig történt meg, már délelőtt 12 órakor befejezést nyert. A hitelesítő közgyűlés másnap délelőtt tartatott meg az alispán elnöklete alatt. A közgyűlés fontosabb tárgyainak mi­képpen történt elintézéséről, az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat: A vármegye megállapította a jövő évi közúti költségvetését úgy, amint már azt is­mertettük. A társtörvónyhatósági köriratok közül csupán egyet támogatott a közgyűlés, tudni­illik a magyar badiérem alapítására vonat­kozó pestvármegyei köriratot, a többiek felett napirendre tért. Kimondotta a közgyűlés, hogy a szövet­séges államok lobogói beszerzendők és ün­nepélyes alkalmakkor a középületekre kitü- zendők. A békésmegyei takarékpénztár által 50 éves fennállása alkalmával a közkórház részére tett alapítványt, a törvényhatóság köszönet­tel elfogadta. Az orosházi főszolgabiró részére, a múlt években felmerült fűtési többlet költségekre 300 korona utalványoztatok. A vármegyei orvosi alap jövő évi szük­séglete 81283 kor. 30 fillérrel állapíttatott meg. A békéscsabai közkórház jövő évi költ­ségelőirányzata elfogadtatott, a napi ápolási dij 253 fillér lesz. Az 1848—49. honvódalapitványnak ez évi kamatait egyenlő részben kapták Varga Ko­ritár András, Szigeti Péter és Izbóki Péter öreg honvédők, egyre jutott 89 korona 50 fillér. A vármegyei pénzek az előterjesztett ja­vaslat értelmében az eddigi hót helyett, jövő évben nyolc pénzintézetnél helyeztetnek el. A vármegyei utbiztosok közül négyen kétszáz, ketten száz korona háborús segély­ben részesültek, úgyszintén az államépitészeti hivatali Írnok is kétszáz korona segélyt ka­pott. Az utkaparók valamennyien részesültek segélyben és pedig a legnagyobb segély ősz- szege 80, a legkisebb segélyé 30 kor. Úgy az utbiztosok, mint az utkaparók segélyei a vár­megyei közúti alapból nyertek fedezetet. Az alispán, a második hadi kölcsönre történt bejelentése kapcsán utasittatott, hogy a harmadik hadi kölcsönre is jegyezzen 150000 koronát. László István volt korházi szolga, vala­mint Nagy Pál volt vármegyei Írnok özvegyei a kórt özvegyi ellátásban nem részesítettek, mert a szabályrendelet szerint az nem jár részükre. Lózsa Albertnó valamint Mucsi Mihályné mezőberónyi volt községi jegyzők özvegyei a jegyzői nyugdíj alapból 200—200 korona rendkívüli segélyt]kaptak, tekintettel arra, hogy özvegyi nyugdijuk igon kevés. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét a törvényhatóság tudomásul vette és egy vá­lasztott megyebizottsági tag elhalálozása foly­tán Szarvason megüresedett tagsági hely be­töltése céljából december 6-ára tűzte ki a vá­lasztást. A gyulavárosi, kétegyházi és mezőberónyi vámszedósi jogoknak további 10 évre leendő meghosszabbítása iránt a törvényhatóság a kereskedelmi miniszterhez felirattal járult. Megválasztotta a törvényhatóság az es­küdtszékek megalakítását előkészítő bizott­ságba az előirt 12 bizottsági tagot, ugyanazo­kat, akik a múlt évben is tagjai voltak ennek a bizottságnak. A gyulai munkásbiztositó pénztár és a város között kötött háromezerkoronás per- egyezség, a gyulai alkalmazott drágasági p ót- lékára és Dutkay Béláné volt polgármester öz­vegye részére megszavazott kegydij jóvá­hagyatott. A békési külterületi postajárat költségei­hez való hozzájárulást a békési képviselőtes­tület megtagadta. A beadott folebbezés eluta­sítása hozatott javaslatba. Azonban dr. Sebők Elek Békés község t. ügyészének felszólalá­sára a törvényhatóság a község határozatát feloldotta és a postaigazgatósággal leendő újabb tárgyalás alapján uj határozathozatalra utasította a községet. Szarvas község képviselőtestülete a 30 kilometer hosszú szarvas—mezőberónyi vici­nális ut kiépítési költségeinek mikópen leendő viselése tárgyában határozott és az érdekelt birtokosok aránylagos megterbeltetósót mon­dotta ki. a határozatot — bármennyire kívá­natos volna is a kérdéses ut kiépítése — a törvényhatóság megsemmisítette, mert a kép­viselőtestület vicinális utak építése tárgyában joghatósággal nem bir. A többi községi ügyek, amelyek túlnyomó részben a községi alkalmazottak drágasági pótlékára, fizetésemelésekre, személyi pótlé­kokra, gabonabeszerzési kölcsönökre, a kár­pátfalvi községek segélyezésére, hadikölcsön jegyzésekre, adás-vételi és haszonbóri szerző­désekre vonatkoztak, — amennyiben felebbezve nem voltak — mind jóváhagyta. Végül egy felebbezett ügy kapcsán ki­mondotta a törvényhatóság, hogy a háború alatt felmerült katonabeszállásolási költségek mikénti fedezése tekintetében, a legközelebbi közgyűlésen fog határozni, midőn az alispán a kérdés elbírálásához szükséges adatokat elő fogja a bizottságnak terjeszteni. A közgyűlésen jelen voltak Ambrus Sándor elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor, Sárossy Gyula, dr. Zöldy Géza, dr. Zöldy Já­nos, Moldoványi János, Házy Imre, Schmidt Iván, Sinszky Ferenc, dr. Kohn Mór, dr. Sztojanovics Szilárd, Holló György, dr. Bert- hóty István, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Lukács Endre, Popovics Szilveszter, Horváth Béla, Varságh Béla, dr. Ladies László, Házy Imre, Pi&ó Béla, G. Nagy László, Hartenstein Ignácz, Oláh István, dr. Márk i János, dr. Foll- mann János, Wieland Dénes, Farkas Imre, Kalmár Vincze, Kovács István, dr. Török Gá­bor, Reisner Ede, dr. Sebők Elek, Viskovics Ignácz, Reisner Emánuel, Kohn Dávid, Nó- very Albert, Ravai Gábor, Grünfeld Jakab, gróf Bolza Alfons, Berthóty Károly, Hacskó Lajos, Neumann Antal, Aszalay Gyula, Botka István, Fekete Sándor, Csillagh Ignácz, Reisz Hermann, Dobay Ferencz, Schmidt József, dr. Berkes Sándor, Freuder Mór, Szabó László, Czinczár Adolf, dr. László Elek, Golián Lajos, Batizi Ferencz, Kunos István, Torkos Kálmán, Popovics M. Aurél, Tóth László, Szikes György, Ritsek János, Hack Márton, Tanczik Lajos, Mancsu Aurél, Dohányos János, Vad Mihály, Csizmadia András, Iványi Antal, Bokor And­rás, Czikora István, Nagy A. János, Kohn Ig­nácz, Weisz Mór, Szalay Sándor. A közigazgatási bizottság ülése. Október II. Békésvármegye közigazgatási bizottsága e hó 11-én tartotta rendes havi ülését, a főispán tá­volléte miatt Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésről a tisztviselő tagok közül dr. Zöldy János t. főorvos, valamint dr. Konrád Ernő kir. ügyész másnemű hivatalos elfoglaltsá­guk miatt távol voltak, a választott bizottsági tagók közül pedig négyen hiányoztak az ülésből. Az ülés lefolyása igen csendes volt, az ösz- szes előadmányok egyhangúlag minden hozzászó­lás nélkül fogadtattak el. Az ülésnek legkieme- lőbb mozzanata az volt, hogy Haviár Dániel s dr. Török Gábor indítványára, minthogy a folyton fokozódó drágaság a tapasztalat szerint az eddig foganatba vett eszközökkel le nem győzhető és mivel a drágaság leküzdése csakis központilag egységes akcióval lehetséges, a közigazgatási bi­zottság felirt a kormányhoz, hogy az összes élelmiszerek és egyébb ipari és kereskedelmi fogyasztási cikkek árát maximálja, egyben adjon a helyi hatóságoknak felhatalmazást arra, hogy az élelmiszereket — beleértve az élő­állatokat — kényszer utján (requirálás) és pedig kizárva a központi kormányzatnak közreműködését szerezhesse he. A közigazgatási bizottság elhatározását a törvényhatósági bizottságnak is bejelentette. Az ülésen jelen voltak : Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor vm. főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Zádor Mór kir. püigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök és Holló György gazdasági felügyelő. A választott bizottság tagjai közül: Dr. Berthóty Károly, Haraszti Sándor, Yarságh Béla, Haviár Dániel, dr. Török Gábor és dr. Ladies László. Elnöklő alispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván, bejelentette, hogy a vm. főispán gyengélkedése miatt nem elnökölhet. — Előter­jesztetett ezután első tárgyként az alispáni jelen­tés, amely a főállatorvos jelentésével együtt ész­revétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés kapcsán tette meg Ha­viár Dánifi a fentebb emlitett indítványát. Az alispáni jelentés a következő : A közbiztonsági állapotok általában kedve­zőnek mondhatók. A személy biztonság 27 esetben támadta- tott meg, még pedig 3 könnyű, egy súlyos és 3 halálos kimenetelű baleset, 6 könnyű és három súlyos testi sértés által, öngyilkosság 10 esetben, gyilkosság 1 esetben történt. Yagyonbiztonságot megzavaró események — illetve cselekmények száma 42. — Ezek a követ­kezőkép oszlottak meg : lopás 21, jogtalan elsa­játítás 1, rablás 1, betörés 2, tűz 17 ízben for­dult elő. A közigazgatási hatóságok által a szükséges intézkedések minden esetben megtétettek. A kü'sö mezőgazdasági munkálatok közül a szántással, tengeri töréssel, rozs és buzavetéssel foglalkoztak. A vetésre kedvező volt az időjárás, azonban a nagy igaerő hiány miatt a szántási és vetési munkálatok lassan haladnak. Cséplés a kisebb gazdaságokban teljesen be­fejeztetett, a nagyobb uradalmakban egy két hé­ten belül szintén befejezést fog nyerni. A tengeri jó termést, katasztrális boldankint

Next

/
Thumbnails
Contents