Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-17 / 42. szám
1915. október 17.--- - - -i— B é ké s-----------_ gyedére előírásba vett összes állami egyenes adó összege 1,034.983 K — f, befizetés a múlt hó végéig: 1,005.330 K — f, tényleges hátralék tehát: 59,653 K — f, csupán az elmúlt hóban befizetve 198,335 K — f, a múlt év hasonló időszakéban befolyt 243,198 K — f, ennélfogva a szept. havibefizetés eredménye a múlt évi szeptember havi befizetés eredményénél 44,862 K — f, kedvezőbb. Hadmentességi díjban hátralék összesen 802,17 K — f, erre befizettetett: 2,704 K - f, tényleges hátralék : 77,5L3 K - f, A jövedéki ágazatokban az eredmény a következő Befizettetett: a. fogyasztási és italadóban : 18,843 K 91 f, b. szesz adóban 48,845 K 19 f, c bélyeg és jogilletékben 121,673 K 52 f, d. söradóban :- K - f, e. dohány jövedékben : 402,856 K 65 f. összesen : 592,219 K 27 f 12 mázsát adott, burgonya közepes termést 30 mázsát adott, a burgonya minősége a nagy esőzések következtében — gyenge — és nagyon rothad. A mesterséges takarmányok igen jó és bő termést adtak, legtöbb helyen a lucernást ötödször is megkaszálták. Réteken és legelőkön jó fünövés volt, azokon a kihajtott állatok elegendő és megfelelő táplálékot találtak. Gyümölcstermés közepes volt. — A szüret legtöbb helyen megtörtént közepes haszonnal. — Napszámbérek kissé estek. Átlagos 'napszámbér C férfi napszám 6 korona, női napszám 4 korona. Szeptember havában a csapadék mennyiség átlagosan 59 mm. volt. Pusztaföldváron a megüresedett községi gazdai állásra Csepregi Györgyöt választották meg. A vármegyei közkórház villamos energiájának biztosítása céljából a 10 évre szóló és a helybeli villanytársulattal megkötött szerződést a közigazgatási bizottság jóváhagyta. A szeghalmi rabisági kerületnek a bejelentését melyszerint a rabbi elhunytéval az anyakönyvi teendőkkel végérvényesen a kerületi elnököt bízta meg, nem vette tudomásul a bizottság, mert az izraelita auyakönyveknek felelőség mellett szabályszerűen leendő vezetését, csakis szabályszerűen megválasztott anyakönyvvezetővel lehet biztosítani. Miért is köteleztetett a kerület, hogy az anyakönyvvezetőt, legkésőbb a rabbi halálától számított 6 hónap alatt megválassza. A vármegye szeptember havi közegészség- ügyi állapotáról, dr. Zöldy János főorvos az alábbiakban számol be : A közegészségügyi viszonyok kielégítők voltak, és az előző Ihónaphoz viszonyítva, annyival jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban megbetegedettek számma 63-al volt kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a gyomor és bélhurutos megbetegedések fordultak elő. Leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : a. diptheria 29 megbetegedéssel 6 halál b. vörheny 24 > 2 c. kanyaró 28 » 1 d. hastífusz 56 » 6 e. szamárköhögés 12 » 1 f. vérhas 6 » — g. hólyagos himlő 2 » — h. gyermekágyi láz 2 > 2 összesen 159 » 18.1i% Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok küzül a tífusz volt uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek több mint egy harmadát tette ki. Tömegesen csak Békéscsabán fordult elő a katonák között. Tetemesen fogyott a diptheriások — kanyarósok és vörhenyesek száma. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 235 hullán 9 esetben, orvostörvényszékit pedig könnyű és 3 súlyos testi sértés eseteibeu. Gyógysavóval beoltottak 17 diptheriás beteget, akik közül meggyógyult 14 egyén, meghalt 3 egyén. A halva születettek száma 10 volt. Az elvetélteké 6. A pusztaföldvári tífuszjárvány, ahol 60 megbetegedés volt, megszűnt. Békéscsabán a katonák között 2 hólyagos himlő mutatkozott. Koleraeset szeptember 8-ika óta újabban nem fordult elő. — A szarvasi cigányok között fellépett hólyagos himlő járványa megszűnt, összes megbetegedések száma 7 volt, 2 halálozással. A törvényhatósági főállatorvos Bakos József jelentése szerint, az állategészségügy a múlt havi állása elég kedvező volt, mert a járványos állati betegségek szünőben vannak. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén adózók terhére az 1915—16. évi költségvetési év I—III. neIdeiglenes házadómentesség engedélyeztetett — esetben, adófizetési halasztás adatott egy Ízben. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az iskolák megnyitásánál mutatkozó nehézségek megszűntek, a gyulai és békéscsabai polgári iskolák megfelelő helyiségeket kaptak, s igy a tanítások megkezdődtek, még néhány tanyai is- kolá megnyitásánál vannak nehézségek mert megfelelő helyettes havi 80 korona díjazásért nem kapható. A tanfelügyelő szeptember hóban nem végzett iskola látogatást. Bejelentette a tanfelügyelő, hogy a Körös- ladáuyban megtartott községi óvónői állásra 41-en, pályáztak és egyhangúlag az ottani magán óvónő választatott meg. A gyulavári állami ellemi iskola negyedik tantermének építésére vonatkozó és még az 1906 évben készített terveknek, a jelenlegi viszonyok alapján leendő átdolgozása iránt a közigazgatási bizottság felterjesztéssel élt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Az államsegély mérve az uj költségvetés figyelembevételével fog megállapittatni. A tanfelügyelő által előadott többi ügyek iskolai számadásokra, államsegélyek megadására és javadalmi jegyzőkönyv jóváhagyására venat- koztak. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök jelentésében ugyanazokat adta elő, amit már hónapokon át szokott jelenteni. Az utak fenntartására szükséges fedanyag amely a vasúton megérkezett — kifuvarozása egyes helyeken fuvar hiánya miatt, a többi helyeken pedig 300%-os fuvardíj emelkedése miatt lehetetlen. Dr Zöldy Géza főügyész által előadott ügyek között igen érdekes volt és a bizottság érdeklődését mindvégig lekötötte az a javaslat, melyet előterjesztett a gyomai iskolai alapvagyon tárgyában. A közalapítványi jogügyi igazgatóság ugyanis kérte a bizottságot, hogy kötelezze Gyoma községet arra, hogy a területén az 1886—88 években végrehajtott közöslegelő elkülönítéskor az 1868 . évi 38 fez. értelmében ki nem hasított ljlOO rész azaz 46 hold ingntlan egyenértéke fejében a mostani forgalmi értéknek megfelelő 22500 koronát befizesse. A közigazgatási bizottság a kérelmet elutasította, mert a becsatolt becsübizonyitványok szerint a község tulajdonát képező iskolai értékek, az azon levő épületek és befektetések 71174 koronát képviselnek, ezzel szemben a ki nem hasított ingatlanok értéke elkülönítéskor csak 10000 K, — most is csupán 22500 koronát képvisel. Gyomán 3 tehát van iskolai vagyon más formában ugyan, mint azt a fent hivatott népiskolai törvény előírja, és ez a vagyon sokszorosan több, mint amennyit létesíteni kellett volna ; tehát a község a törvény kívánalmainak eleget tett. A népiskolai törvénynek az iskolai vagyon kihasitására vonatkozó rendelkezése a mostani viszonyok között túlhaladott álláspont, a törvény említett rendelkezése eddig végrehajtva nem lett, de az ilyen vagyonra nincs is szükség, mert az nem biztosítja azt a népoktatási célt, amelyet a törvény elérni kíván. A törvény szerint létesített iskolai alapokból sem iskolát felállítani, sem pedig azt fenntartani nem lehetne. A községek a szükséges költségekről évi költségvetésükben tudnak gondoskodni. Ezután meggyőző érvekkel bizonyítja a nagy jogászi elme éllel megirt, szép ügyészi javaslat, hogy jelen esetben a község részéről jogtalan meggazdagodás nem forog fenn. De nem állapítható meg a községgel szemben a mulasztás sem — amely a jogügyi igazgatóság által hangsúlyozott kártérítési felelőség alapja lenne. Nem kötelezhető fizetésre a község azért sem, mert a ki nem hasított ingatlan értékét a község összes lakosaira kellene adóban kivetni, holott a legelő elkülönítés előnyeiben a lakosságnak csak egy kis része részesült, a legelő tulajdonosok soraiban történt változások miatt pedig az érdekelt felekre aligha volna az említett költség kivethető. A javaslatot a közigazgatási bizottság egyhangúlag elfogadta és a kitűnő indokolásért az előadónak elismerését nyilvánította. A Sirató (Szarvas mellett) megállónál kért és a közigazgatási bizottság által az ottani hegyközség kérelmére engedélyezett vasúti gyalog átjáró létesítése ellen, az aradi üzletvezetüség feleb- bezéssel élt. A felebbezést a bizottság felterjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a helyzet az árvaszéknél változatlan, a segéd- és kezelő működése hivatalok ellen nincs észrevétel. A vármegyei, valamint a gyulavárosi és békéscsabai arvaszékek évuegyedes kimutatásait is előterjesztette az árvaszóki elnök. A kimutatások szerint a vármegyei árvaszékhez október 1-ig 16408 ügydarab érkezett, ezek közül elintézetlen 349, a gyulavárosi árvaszékhez az említett idő alatt 2010 ügydarab nyuj- tatott be, elintézetlen 564, végül a békéscsabai árvaszék az okt. 1-ig beigtatott 3651 ügyet 34 kivételével mind elintézte. A gyulai törvényszéki fogház szeptember havi állapotáról tett jelentés szerint a hó végén 109 volt a letartóztatottak száma, akik közül jogerősen 92. van elitélve, kettő felebbezett és 17 vizsgálati fogoly. A létszámból 104 férfi és 5 nő. Az egészégi állapot kielégítő, fegyelmi eset 1 fordult elő. A rabok a múlt hóban nem kosárfonó, hanem mezei munkálatokkal foglalkoztak és e címen az állam részére 982, mig maguk részére 351 koronái kerestek. A közigazgatási bizottság teljes ülése mind össze háromnegyed óráig tartott, nyomban utána az árvaügyi felebbviteli küldöttség ülésezett és az árvaszéki elnök előadása alapján két felebbezett ügyben hozta meg másodfokú határozatát. Egyéb albizottsági ülés nem tartatott. Békésvármegye legtöbb adót- fizetőinek névjegyzéke; Gróf Wenckheim Dénes, Doboz 43575-37 Gróf Almásy Dénes, Gyula 31876 83 Gróf Wenckheim Géza, Gerla 25972-82 Dr. Geiszt Gyula, Kondoros 21181-46 Gróf Blankenstein Pál, Füzesgyarmat 17101 85 Szalay Lajos, Békéscsaba 16237-90 Horgosi Kárász Imre, Szeghalom 15134 68
