Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-10 / 41. szám
Bels es 1915. október 10. 2 kinyomozott adatok alapján ossza fel és határozatát még jóváhagyás végett is terjessze fel hozzá. Ennélfogva a törvényhatóságnak ebben a kérdésben is határoznia kell. Tekintve, hogy az összes vármegyei alkalmazottak száma beleértve a segéd és kezelőszemélyzetet, a szolgákat és dijnokokat, mintegy 120-at tesz ki, ebből könnyen kiszámítható, begy egy egyénre átlag 55 korona esnék. Hogy ezután ez miféle komoly segítségnek tekinthető a jelenlegi 3—400 %-os drágaság mellett, azt mindenki elbírálhatja. A ministeri rendelet szerint a kérdéses rendkívüli segélyre csak azok tarthatnak igényt, akik arra valóban rá szorulnak és ezenfelül akik azt kérelmezik. Ez utóbbi megalázó kikötés mellett csak természetes, hogy a vármegyei tisztviselők, erre a segélyre valóban nagyon is rá szorult egyetlen nagycsalá- du tisztviselő kivételével, nem reflektálnak és ezáltal lehetővé teszik, hogy a jelzett összeg, a segéd és kezelőszemélyzet a dijnokok között legyen felosztható, akik igy mégis valamivel nagyobb összeghez jutnak, mintha a többi tisztviselők is részt kértek volna az engedélyezett államsegélyből. A vármegyei utbiztosoknak és utkapa- róknak segélyezése iránt — a közúti alap terhére — az alispán tesz a törvényhatóságnak előterjesztést. A társtörvényhatóságok kevés számú köriratai közül fel említjük Pest megyéét, egy magyar rendjel alapítása iránt. A köriratot a törvényhatóság bizonyára támogatni fogja. Több törvényhatóság a jelenleg leginkább aktuális közélelmezési kérdések rendezése tárgyában küldte meg köriratát, hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett. Ezekben a köriratokban, amelyek a májusi közgyűlés óta érkeztek a vármegyéhez, foglalt kérelmek nagy része már az időközben kiadott kormány rendeletek folytán tárgytalanná vált, részben pedig olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek tekintetében a kormány már határozott állást foglalt, úgy hogy anuak megváltoztatása iránti kérelem eredményre nem fog vezetni, részben olyan kívánságok foglaltatnak az említett köriratokban, amelyeket a törvény- hatóság előreláthatólag magáévá nem tesz. igy például a gabona maximális árának leszállítása. Szilágy vármegye oly módon kivan hadsegélyzési célokra egy nagy alapot létesíteni, hogy minden állat átírás alkalmával, bizonyos dij szedetnék, amely azután azzal az előnnyel járna, hogy a szedhető dij észrevehető terhet nem képezne, másrészt nem terhelne egyes társadalmi osztályokat, hanem széles körre terjedne ki a megadóztatás. A vármegye alispánja előterjesztést tesz, hogy a mostani világháborúban együtt küzdő szövetséges államok lobogóit megfelelő alkalmakkor kitűzhesse a megyei középületekre és ebből a célból a zászlókat beszerezhesse. Meg kell állapítani a törvényhatóságnak a vármegye jövő évi közúti költségvetését is. A költségelőirányzatról már szintén tájékoztattuk olvasóinkat. A költségvetés, amely most csak egy évre állapittatik meg, 87000 korona felesleggel zárul, tehát elég tekintélyes összeggel, ami annál örvendetesebb, mert hosszú éveken át csak a legnagyobb nehézséggel lehetett a nagy deficitet elkerülni. A költségvetésben már régebben elhatározott, azonban a közbejött háború miatt eddig végre nem hajtott több rendbeli építkezés is fel van véve abban a reményben, hogy a háború a jövő évben már megszűnik. Persze azokról a uagyobbszabásu útépítkezésekről, amelyek közvetlenül a háború előtt — államsegéllyel— kilátásban voltak, egyelőre szó sem lehet. Itt említjük meg, hogy az útadó most is, mint már nagyon régen 10°/o-ban van megállapítva. Az őszi rendes közgyűlésen kell elhatározni azt is, hogy a jövő évben a vármegyei pénzeket mely pénzintézetekben kívánja a törvényhatóság gyümölcsöztetni. Nagyon is ismeretes, hogy az utolsó három évben mutatkozott pénzszükség miatt minő versenyfutás volt a közgyűlésen a tekintetben, hogy a vármegye pénzeiből, amelyeket addig a három gyulai pénzintézet — nagyon sokszor rá nézve nehéz viszonyok között — fogadott el gyümölcsöz- tetés végett, minél több vármegyei pénzintézet részesüljün. A közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint összesen nyolc pénzintézet kapna, több kevesebb összeget a vármegyei pénzekből 5°/0-os kamat mellett. Tekintve, hogy most igen nagy a pénzbőség, ennél fogva alig hiszük, hogy ezúttal is olyan nagyon kívánnák a pénzintézetek a részeltetést mint az előző három évben. Megemlítjük, hogy a vármegye pénzei az eddigi két államkölcsönre történt jegyzések folytán, erősen megcsappantak, úgy hogy levonva a küszöbön álló harmadik hadikölcsöure jegyzendő összeget, az elhelyezésre kerülő pénzkészlet egy millió koronánál alig tesz ki valamivel többet, az az előtti két millió koronával szemben. A pénzintézetek által tett jelenlegi ajánlatok a náluk elhelyezendő pénzek gyümölcsöztetésére nézve fél százalékkal alacsonyabbak mint az utolsó három évben voltak. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évi névjegyzékének egybeállítása most van folyamatban. — Az összeállításra illetékes vármegyei igazoló választmány e hó 11-én tartja ülését. Minthogy a névjegyzék ellen felebbe- zéssel lehet élni, ennélfogva a közgyűlésnek csak a még nem jogerős névjegyzék lesz bemutatható. A törvényhatóságnak intézkedni kell a választott megyebizottsági tagok sorában az év folyamán megüresedett egy hely betöltése iránt is. A választás valószínűleg a jövő hó végére vagy december hó elejére fog kitüzetni. Betöltendő lesz az elhalt Medvegy Mihály szarvasi IY. kerületi lakosnak helye. Minthogy a Gyula város, Mezőberény és Kétegyháza községek részére engedélyezett kövezetvámszedési jogok ez évben lejártak, illetőleg lejárnak, ezért a törvényhatóságnak határozni kell, hogy a vámszedés további 10 évre való engedélyezését kérelmezi-e a ministernél ? Az előterjesztendő javaslat szerint a törvényhatóság kérni fogja a meg- hosszabitást mind a három helyen, jólehet csak Kétegyháza községben van a vámos útalapnak igen nagy tartozása, ellenben Mezőberényben a tartozás két év múlva törlesztetik, Gyula városában pedig már felesleg is van. A vámengedély meghosz- szabitása azonban részben a vámtárgyak fenntartására szükséges költségek fedezhetésére kell, részben tervbe van véve mindkét helyen a vámosutak fejlesztése, illetőleg uj vámos utaknak kiépitése. A vármegye a nemzeti áldozatkészség szobron elhelyezendő és a vármegye címerével ellátandó érclemez megváltása címén — amint halljuk — 300 koronát fog megszavazni. Fel van véve a tárgysorozatba özvegyi nyugdíj megállapítása iránt beadott három kérvény is; kettő ezek közül törvényes alappal nem bir, tehát csak méltányossági alapon lehet ezt esetleg figyelembevenni. A tárgysorozatban felvett többi ügyek túlnyomó részben már községi ügyek, amelyek között különösebb fontosságú vagy érdekesebb nincsen. A felebbezett ügyek száma 7. A községi ügyek nagy részben a drágasági pótlékok megszavazására, a községek által a második hadikölcsönre és a kárpáti elpusztult községek felsegélyezósére megszavazott összegekre vonatkoznak. Gyula városát érdeklöleg mindössze a munkásbiztositó pénztár és a város között kötött peregyezség szerepel a tárgysorozaton. A póttárgysorozat rendszerint közvetlenül a közgyűlés előtt ál 1 ittatik egybe, miért is anuak tárgyairól ezúttal még nem Írhatunk; a póttárgysorozati ügyek száma valószínűleg 30 -40 között lesz. Tanügy. Szolgálattételre rendelés. A vall. és köz- okt. miniszter az orosházi áll, polg. iskolához a háború tartamára dr. Bíró Izabella középiskolai tanárt, trencséni felsőbb leányiskolái nevelőnőt szolgálattételre rendelte. — Ugyanezen iskolához alkalmazta az 1915—16. tanévre Balázs Béla orosházi ág. ev. el. iskolai és oki. polg. isk. tanítót is. Végül Hajdú Mihály orosházi áll. el. isk. tanító, oki. polg. isk. tanítót a f. tanévre a békéscsabai áll. polg. fiúiskolához rendelte be szolgálattételre a kultuszminiszter. Helyettesi.megbízatások. Békésvármegye kir. tanfelügyelője Özv. Jakab Sámuelné tanítónőt, a mezőberény kereki tanyai Vaskó Mihály tanítót a gyula gyürkehelyi áll. el. iskolánál Mogyoróssy Erzsébet óvónőt a gyula ajtósfalvai loth Ella óvónőt pedig a gyulavári áll. el. iskolánál helyettes tanítói minőségben megbízta. Előléptetés a vall. közokt. minister Makaytié Nagy Erzsébet békési áll. gazdasági szaktanrtónőt előléptette. Ugyancsak előléptette id. Such János békéscsabai áll. el. isk. tanító a Il-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába. Mészárosáé Macskássy Vilma békéscsabai áll. el. isk. tanítónő pedig a Il-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába. Hírek. Népfölkelési bemutató pótszemlék. A legújabban kiadott honvédelmi ministeri rendelet értelmében az 1873 évtől az 1896 évig bezárólag született összes népfölkelésre kötelezettek közül azok, akik most nem szolgálnak, tekintet nélkül arra, vájjon a sorozáskor vagy szemlén alkalmatlanoknak találtattak vagy alkalmatlanságuk folytán elbocsájtattak, továbbá a népfölkelési tényleges szolgálat alól bármi címen felmentettek és végül azok, akik az eddigi szemléken nem jelentek meg, összeírás végett az elöljáróság által megszabott határidő alatt a hatóságnál jelentkezni tartoznak. Az 1892—94 és az 1878—1890 évi születésű
