Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-10 / 41. szám
XXVII. évtolyam Nyíllá, 1915 október ÍO. 41. szám. BMutéil árak: Egész érre ......... 10 K — f Fé l évre................. 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r f ES POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT] HETILAP. Szerkesztőség és tó adóhivatal; Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN HÁTID Vármegyei közgyűlés elölt. ii. A közgyűlésnek az alispáni jelentésen kívül fegfontosabb tárgya lesznek a vármegye 1916 évi háztartási és pótadóköltségvetései. Ezekről előző számainkban már részletesen megemlékeztünk. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a vármegye háztartási költség- előirányzata az 1915. évivel szemben 14,636 koronával több szükségletet tüntet fel, dacára annak, hogy uj tételek niucsenek a költség- vetésbe felvéve, azonban a rendkívüli drágaság következtében még a régi szükségletek alapul vétele mellett is az említett több költség merült fel. Ezt a többletet mint állami javadalmat fogja a vármegye kérni. A pótadó költségvetésekben felsorolt szükségletek fedezésére kívánt összesen három százalék pótadó kivetése névszeriut való szavazással fog a törvény értelmében elhatároztatni, azonban most már csupán egyszerű, nem pedig két harmad többség szükségeltetik, annak érvényre emeléséhez. azonban a jegyzői fizetést rendező uj törvényt hozott a törvényhozás, minek következtében a már módosított szabályrendeleten ujabbi változtatások váltak szükségessé, amelynek keresztül vezetése végett a belügyminister a még jóvá nem hagyott szabályrendeletet a vármegyének visszaküldte. Értesülésünk szerint a belügyminister által kivánt módosítások figyelembe fognak vétetni, kivéve a ministornek egy kívánságát. A módosítások a helyettesi minőségben töltött idő beszámítására és a nyugdíj alapjaul szolgáló beszámítható javadalom megállapitá- tására vonatkoznak, különösen biztosítva, azou jogokat, amelyeket az uj törvéry életbe lépte előtt szolgált jegyzők már megszereztek. Ki kell a szabályrendeletből hagyni Gyula város jegyzőit, mert az uj törvény szerint a város tartozik a jegyzőinek nyugdijáról gondoskodni. A gyula-városi jegyzők által eddig befizetett járulékok tekintetében az lesz a javaslat, hogy azok, valamint a város által adott hozzájárulások Gyula város t. nyugdíjalapjának kamat ' nélkül visszaadassanak. Megjelenik imádén vasárnap. korona volt, most azonban a fent emlitett visszafizetés által 260,000 koronára fog az leszállni. A vármegyei ebtartási szabályrendeletnek a belügyminister által sürgetett módosítása újból a törvényhatóság elbírálása alá kerül. Ismeretes, hogy a vármegye a minister azon kívánságának, hogy ebtartási szabályrendeletét akópen módosítsa, hogy az ebadó tételeket emelje fel és a mentességeket szüntesse meg, már több Ízben ellenszegült. A minister a törvényhatóság különleges viszonyaira tekintettel, most mégis annyiban változtatta meg álláspontját, hogy az ebadó tételeknek felemelését nem kivánja, azonban a nem háziebek (pásztor és tanyai kutyák) adóval való megrovásához ragaszkodik. Amint halljuk, a javaslat ismét az lesz, hogy egy tanyában egy kutya, egy nyájnál egy pásztor kutya és minden csősznek egy kutyája mint haszon eb, adómentes legyen. A belügyminister azon hallatlan drágaságra tekintettel, amely minden vonalon de különösen az élelmiszerek terén fennáll és A községi jegyzőket igen közelről érinti a község jegyzői nyugdíj szabályrendeletnek módositása. Tudvalevőleg a község jegyzői nyugdíj szabályrendeletet, az állami nyugdij törvény rendelkezéseihez képest a törvényhatóság már módosította. Időközben Kimondaná a törvényhatóság végül a minister kívánságával szemben, hogy az egyébként jogszerűen befizetett járulékokat semmiféle címen vissza nem adja. A község jegyzői nyugdij alapnak eddigi érintetlenül hagyandó tőke állaga 290,000 amely napról napra feltartózhatatlanul fokozódik, a vármegyei alkalmazottak rendkívüli segélyezésére 6550 koronát engedélyezett és felhívta a törvényhatóságot, hogy ezt az összeget a szükséghez képest megállapítandó arányban tizenhat kérdő pont kitöltése után T A B C A. _A kozlowi templom.* Korhadt fabódé. — Istennek háza Kereszt is volt a tornyán valaha rég, Szomorú, mintha valakit várttá, Mélázva tekint a feldúlt tájra — Vén szolga . . . Nem látott ilyet soha még A kis harang nem csendül meg imára S nem kisér ki már senkit temetőbe-, Barbár kezek által átformálva Ott hómból most a csaták zajába, Nem estima, hős vér fakad belőle. Nehéz, fáradt csönd ül a szentélyben, Szent tömj énillat vem száll az egekbe! Munkás pók sző hálót a szószékeit, — Dávid könyve rajt' még nyitva épen — S a szent freskókat barna por lepte be. Hervadt virágcsokor az oltáron, jámbor kezek tehették egykor oda; Sárga gyertya pislog rajta, három, S alant kulcsolt kezekkel, imázón, Zokogva térdel egy magyar katona. Viszt Konrád. * Kozlow, galíciai fala Lemberg mellett. Simon Judit a filmen. A filmek dramaturgjai, akik éppen olyan tiszteletreméltó művészemberek, mint a színházi dramaturgok, régen rájöttek, hogy a magasrendü, a különösen irodalmi képek számára nagyszerű tárház nyílik a költői müvekben és a nagy regényírók és belletristák alkotásaiban. Valahogyan forditva van a dolog ez a filmnél, mint a színháznál Mig a regények színpadi müvekké való átalakításában sok szépsége vész el az eredetinek, rengeteg sikkad el az író szárnyaló fantáziájának szülötteiből, — a vaitozó szinterü de- tailokból — addig a film dúsan ki tudja fejezni az iró gondolatát, életre hivja a témát s mintegy eleven illusztrációval szolgál ahhoz A filmre dramatizált regények és költemények előkelő sorozatához csodaszép müfilmje szegődik hamarosan : Kiss Józsefnek, a ma élő legnagyobb magyar költőnek utolérhetetlen szépségű, hatalmas témájú balladáju „Simon Judit“. Mi, akik iskolai olvasókönyvünk által ismerkedtünk meg a klasszikusnak elismert alkotással, ezt a filmet, mint régi emlékezetünk kedves ujraidéző- dését fokozott gyönyörűséggel fogjuk szemlélhetni. Ám a film a magyar irodalom világszerte való elterjedésében uj eszköznek is lesz úttörője A magyar költők müvei külföldön alig ismeretesek s ha közöttük a legnagyobbaknak költeményei meg is jelentek a külföldön, nagyobbrészt csak bibliofilek számára összeállított antológiákban jelentek meg. Kiss József grandiózus balladája, amely hiszen ragyogó gemma a világirodalom ékkőgyüjteményében is, igy e film által egyszeriben eléri méltó, világszerte való megbe- csültetését, A „Simon Judit“ filmet Mérei Adolf rendezi aki ötleteit pompásan fogja érvényesíthetni most már a filmen is, amely különben sem ismeretlen terrénum előtte, néhány nagyon ötletes film megrendezésében — a revük keretében — már bemutatkozott előttünk. Ám őt voltaképen segítőtársul kell csak említeni a film megrendezésében. Mert hiszen, hogy a költemény szépsége a költő sajátos fantáziájának hűséges továbbfejlesztése legyen s a megható történet meg nem irt fázisai, ugyanoly szellemű, nagyszerű részletek legyenek, arról maga Kiss József gondoskodik, aki a 2000 méteres dráma konceptusát maga készítette el s Mérei azt szinpadszerüvé tette. így a fenséges balladából készült film értékre nézve ugyanolyan klasszicitást képvisel majd, mint az eredeti, a ballada A szereposztás a következő : Simon Judi- tot Acél Ilona játsza, az apát Rátkay Márton, Simon zsidót Somlay Artur, a szent papot Vágó Béla Uj szereplő a balladában, de szerepe nincs, de a film kiterjedt elképzelésében annál fontosabb cselekvésü a zsidó házasságközvetitő, akit Sarkadi Aladár személyesít Simon Juditnak, a boldogtalan zsidólánynak ábrázolásához kiválóan alkalmas tehetség Acél Ilona, a Nemzeti színház tagja. Gyönyörű megjelenés, a drámai művésznők között egyike a legtehetségesebbeknek s mély intelligenciájával bizonyára feledhetetlen alakitást fog nyújtani. Rátkay Márton nem ezúttal debütál filmen először. A „Rablélek“-ben aratta első mozisikerét. A szent papnak hatalmas szerepét Vágó Béla viseli s a nagyszerű drámai színésznek igazán minden tehetségére számot- tartó szerep jut a kezére. Somlai Artur szerepe persze domináló, a legfontosabb Acél Ilona mellett. Somlay Artur bizonyosan külföldön is megcsodált művésze lesz a mozinak e film révén. A rendező apparátus hatalmas lesz. Az eredetileg nem sok strófás ballada annyi szint, képet ad a régi zsidó családi életből, amennyit rendre feldolgozni páratlanul pazar módon kell, hogy a rendkívül érdekes miliőt bemutassa. A felvételek máris serényen folynak s a közeljövő meghozza a magyar filmgyártás újabb diadalmas térfoglalását. LapvirLlc mai száma Q oldal.
