Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-25 / 30. szám
u Békés 1915. julius 25. az egyensúlyt s fejjel beleesett a kútba. Mire szülei észrevették a kis fiuk eltűnését és megtalálták, már kiszenvedett. Esküvő. Lázig György m. kir. honvéd alezredes f. hó 20-an d. e. 10 órakor tartotta esküvőjét az orosházi ág. ev. nagytemplomban Kalmár Irénkével. Halálos szerencsétlenség. Sailer Vilmos mérnököt, dr. Sailer Vilmos tekintélyes csabai ügyvéd fiát, ki most katonai szolgálatot teljesit Kö- nigrátzben, halálos kimenetelű szerencsétlenség érte. A fiatal tiszt egy csökönyös paripát akart letörni, miközben arról leesett, de olyan szerencsétlenül, hogy agyrázkódást szenvedett. A leggondosabb orvosi kezelés sem tudta a szimpatikus fiatal embert megmenteni az életnek. Rövid szenvedés után meghalt. A köztiszteletben álló mélyen sújtott család iránt általános a részvét. Az első menetszázad Sarkadon. Junius bó 20-án jött a 8-ik ulánus ezred káderja 7—800 emberével Sarkadra, ez a csernowiczi háziezred már ismételten tüntette ki magát fönt Galíciában, különösen az őszi és téli nehéz Kárpáti harcokban vette ki a részét. Az elmúlt napokban ismét útnak indította egyik menetszázadját, ami igazán megható ünnepélyes keretek között történt. Reggel 9 órakor felvonult a menetszázad teljes díszben a katholikus templom elé, ahol a főbejárat előtt kettős sorokban helyet foglalt. Itt azután a legfelsőbb lépcsőről Knapp József ulánus alezredes intézett a katonákhoz igazán mélyen átérzett szép buzditó beszédet német nyelven, az alezredes beszédét tolmácsolta azután ruthén- lengyel nyelven Davridek Richárd ulánus kapitány. — A beszéd végén íeltüzték a sarkadi úrnők a katonáknak a nemzeti szinü szallagon függő megszentelt szent érmeket. így vonult be az egész század a teljes tisztikarral a templomba, ahol az ünnepélyes eskütétel következett. Eskütétel után megáldotta Rácz Pál plébános a sarkadi nőegylet által az ulánusoknak adományozott gyönyörű nem zeti szinü zászlót, mit azután valóban megható, szívhez szóló, lelkes német nyelven tartott beszéd kíséretében a századnak átadott. Ezután felhangzott a magyar himnusz, himnusz után mondott megint Rácz Pál plébános szláv nyelven imádságot, ennek végeztével pedig következett az áldás, miután a plébános előbb a kitett oltári- szentség előtt fegyvereink dicső győzelméért magyar imádságot mondott. — Midőn az áldás után az orgona ismét megszólalt az egész jelenvolt közönség, mely zsúfolásig betöltötte a templomot — elénekelte a lengyel hymnuszt. Másnap reggel már 5 órakor a legénység nagy része ismét megjelent a templomban, ahol azután a szent gyónás és szent áldozáshoz járult. — Megjegyzeudő az egész ezred rendkívül vallásos és istenfélő. — Délután azután volt az indulás, a vasúti állomásnál folyt le bucsuzással. Miután a sok lovat be- vagonirozták volt, felállították a legénységet és akkor osztották kr nekik a sok utravaló ajándékot. Elsősorban az Almásy uradalom valóban nagy úri adományát, ugyanis mindegyik katona kapott egy szép nagy kalácsot nagy darab szalonnával, cigarettát, szivart és egy-egy kis virágcsokrot. A cukorgyári hölgyek szintén cigarettát ajándékoztak a katonáknak. Megható volt amikor az alezredes neje az ő adományát, mint a szerető anya, az ő fiainak saját kezűleg osztotta ki, minden katona kapott egy doboz cigarettát, a tiszteknek pedig adott egy-egy doboz egyiptomi cigarettát, minden doboz nemzeti szinü szalaggal díszítve és átkötve és egy-egy rózsa csokrot. — Majd megszólalt a jel a beszállásra, még egy meleg kézszoritás, még egy hangos éljen és hurra — eltitkolt könyek, és a hosszú vonat megindult — hogy vigye a mi jó ulánusainkat a dicsőség mezejére. Illetménykérdósben hatásköri döntés. A vármegye törvényhatósági bizottsága még az 1913 évben egy konkret esettel kapcsolatosan kimondotta, hogy a megyei kórházi alkalmazottaknak kivételes tényleges katonai szóig, behív, esetén vagy ha fegyvergyakorlatra behivatnak, ha a kórházi nyugdíj intézet tagjai, 35 napi illetmény utalványozandó, ellenesetben állásuk 35 napig fentar- tandó de fizetésük nem jár, utasítván egyben az alispán, hogy a kórházi szabályrendelet ilyirányu módosítása iránt tegyen előterjesztést. A törvény- hatóságnak kérdéses határozatát a belügyminiszter is jóváhagyta. Az ellen azonban két kórházi alkalmazott panasszal élt a'közigazgatási bírósághoz, és annak kimondását kérték, hogy a kórház alkalmazottjai illletményeik tekintetében époly elbírálás alá tartoznak mint az állami és vármegyei tisztviselők, vagyis „hogy illetményeik rendkívüli katonai szolgálatuk tartalmára is kijárnak. A közigazgatási bíróság azonban ebben a kérdésben hatáskörét nem állapította meg, mert panaszlók nem konkret illetmény mikénti rendelése tárgyában való jogszabály alkotásáról van szó, amely kérdésben azonban a közigazgatási bíróságnak nincs törvényes hatásköre. Természetes, hogy a szóban levő ügy nem a háborús állapotok idején való illetmény kérdést tárgyazza, mert ez minister! szabályzattal lett már több részben szabályozva, hanem a békés állapotok idején járt iletményekre vonatkozik. Békés község tisztviselőinek kérvényét tárgyalta a héten a község képviselőtestülete, melyben a háború által okozott nagy drágaság következtében egy kevés fizetési pótlékot kértek a tisztviselők. A békési magyarok azonban azzal a jelszóval, hogy »a tisztviselők éljenek meg ahogy tudnak« leszavazták a méltányos kérelmet. A békési mérnök magánmunkálatai. Békés község mérnökének dr. Balázs Józsefnek a szabályrendelet megengedi a magán munkálatok végzését, úgy értvén természetesen ezt a jogot, hogy annak gyakorlásával mérnöki teendőit nem hanyagolhatja el. Most vita támadt a község és nevezett mérnök között abban a tekintetben, vájjon vállalhat-e a községi mérnök magánmunkálatokat más községben és más községbeli lakosoknál is. A képviselőtestület kimondotta, hogy nem vállalhat. A törvényhatósági bizottság Balázs fe- lebbezése folytán a község álláspontjára helyezkedett. A belügyminiszter — akihez a községi mérnök megfelebbezte az ügyet — szintén úgy határozott, hogy a községi mérnök csak abban a községben és csak az ottani magánosoknál vállalhat magánmunkálatot, alkalmazva ahol van, amennyiben más községbeli magánosoknál kíván ilyen munkálatokat vállalni, ehhez a képviselő- testület hozzájárulása szükséges. A községi elöljáróságnak arra a felhívásra miért nem tartja be a hivatalos órákat, Balázs mérnök olyan választ adott, amelyet a képviselőtestület »megütközéssel« vett tudomásul. A törvényhatóság és a miniszter a községi mérnöknek idevonatkozó feleb- bezését szintén nem fogadta el, kimondván, hogy a képviselőtestületnek joga van alkalmazottaival szemben nézetét nyilvánítani, anélkül, hogy ezzel fegyelmi jogot gyakorolna. Drágasági pótlékok. Endrőd község a községi kocsisok részére 40—40-, és a községi sírásók részére 20—20 korona drágasági pótlékot szavazott meg, Szujó István községi egészség- ügyi rendőr fizetését pedig arra az időre, mig egészségügyi teendőket végez évi 120 koronával felemelte. A községi utkaparók által kórt drágasági pótlékot azonban nem szavazta meg, mert az utkaparók augusztus hónapban szabadságot élveznek és ezen idő alatt az aratási munkálatokkal jelentékeny keresetre tesznek szert. Agyonütötte a fia. Csávás János 52 éves békési gazdálkodót f. hó 21-én 24 éves fia vasvillával agyonverte. Csávás kötekedő, összeférhetetlen természetű, brutális modorú, iszákos ember volt, aki mellett családja örökös rettegésben élt, mert folytonosan durván szidalmazta és ütötte verte mindnyájukat. A mondott napon reggel — miután félliter pálinkát megivott és szokása szerint kiveszekedte magát — tanyájába kikocsizott. Ott előbb a lovakat, tehenet, borjut bottal és ostornyéllel kegyetlenül elverte, majd a tanyást Domokos Sándort és annak feleségét minden ok nélkül durván leszidta, azután szobájába ment és lefeküdt. Dél felé felesége és fia is kiment a tanyába. Az asszony ebédet vitt ki és hívta a férjét enni. Erre ez felugrott s egy tányért dobott feleségéhez. Az asszony a másik szobába menekült, a férje pedig a másik tányért kapva fel, éktelen szidalmak között utánarohant, a tányért feleségéhez vágta, kit az balszemén talált, majd az asztalról egy nagy kést felragadva, féktelen dühvei az asszonyra rontott. A tanyás felesége sietett a megtámadott asszony segítségére, — azzal együtt nagynehezen kicsavarták a kést a dühöngő ember kezéből, de ez a nagy mérgében vállon ragadta feleségét és a szobából a konyhába, onnan pedig az udvarra lökte ki, hol az asszony elterült. E pillanatban lépett ki a szérüs kertbül 24 éves János nevű fia, ki takarmányt vitt vasvillán az istállóba. — „Mi baja, édes anyám ?“ — kérdezte a fiú. Anyja nem tudott felelni, de atyja leírhatatlan durva szavakkal kezdett fenyegetőzni, hogy majd megmutatja ő mindjárt neki is. A fiú bevitte a takarmányt az istállóba, atyja pedig az istálló külső falán szegre akasztott kaszát kapta fel, s amint fia villával az ajtón kilépett, a kaszá't káromkodva ütésre emelte. Az elkeseredett fiú erre fejbevágta atyját a vas- villával, az összeesett, ő pedig még néhányat fejére sújtott. Az ember fejét elborította a vér, hörögni kezdett és 7 — 8 perc múlva meghalt. A fiatal Csávás azonnal önként jelentkezett a fő- szolgabiróságnál. Az eljárást megindították ellene — de szabadlábon hagyták. A véres eset hire érthető izgalmat keltett a lakosság körében. A fegyverrel való játék súlyos baleset okozója lett folyó évi julius hó 10-én Békésen. — Petneházy Lajos cukrász házánál Délután mikor a segédek ebédjüket elvégezve szobájukba tértek, egyikük : Zámbon István kivette G. Szabó Pál nevű társa ládájából annak 7 mm-es pisztolyát és tréfából maga felé fordította. G. Szabó elakarta tőle venni, de a fegyver hirtelen eldördült és a golyó a szerencsétlen Zimbori István bal halántékába fúródott. A súlyosan sérült cukrászsegéd állapota életveszélyes. A számlák bélyegzése. Kereskedők és iparosok részéröl számos panasz érkezett hozzánk, hogy a katonaság részére apró-cseprő vásárlásaikról kiszolgáltatott jegyzékeiket számláikat a felsőbb katonai hatóság számvevőségénél megleletezik és a pénzügyi hatóságok bélyeg hiánya miatt bunte-, test szabnak ki rájuk. Nem kerülik el a büntetést azok sem, akik a kellő bélyeget felragasztották ugyan de nem szabályosan illesztették fel a számlára, vagy nyugtára. E panaszok következtében szolgálatot vélünk tenni a közönségnek, ha rövid útbaigazítást közlünk, hogyan kell a büntetést megelőzni. A bélyegtörvény 84 díjtétele szerint számlák, jegyzékek, kimutatások, vagy hasonló iratok, melyek a kereskedők és iparosok által egymásk'ózt, vagy más személyek részére állíttat nak ki, különbségnélkül, vájjon azokban a kiegyenlítés bizonyittatik-e vagy sem és vájjon a kiállítók azokat névaláírással ellatták-e vagy sem, ha 100 koronánál nem nagyobb összegről szólnak (akkor is ha 4 koronán aluli összegről szolnak) ivenkint 02 f., különben pedig ivenkint 10 fillér bélyeg alá esnek. A bélyegkötelezettségre nézve nem tesz különbséget akár legyen azokon a kiállító cég Írásban, nyomtatásban jelezve, akár nem. A bélyeg kötelezettség azon esetre is kiterjed, ha efféle számlák, vagy jegyzékek hatósághoz, vagy valamely k'ózpénztárnál (tehát katonaságnál is) kifizetés végett nyugtatvány gyanánt mutattatnak be, (vagy rögtöni kifizetés esetén a hatósági, vagy katona személynek átadatnak) azoktól, mint nyugtatvá- nyoktól a II fokozat szerint járó bélyegilleték, a már felhasznált 02, illetőleg 10 filléres számlabélyeg leszámítása mellett bélyegjegyek felragasztása által rovandó le. A közpénztáraknál benyújtott számlák csak akkor esnek II fok szerinti bélyegilleték alá, ha azokon nyugtát képviselő kijelentés foglaltatik s mindaddig, mig rajtok a kifizetés elismerése nem igazoltatik, csak mint számlák bélyegzendők. Legcélszerűbb azonban a közhatóságoknak szóló számlákat mindjárt nyugtázva benyújtani. Ha például egy 134 koronás számlát állítunk ki a cs. kir. 11. pótzászlóalj részére, a 10 filléres számla bélyeget a számla első tételével (tehát nem a dátummal, címmel vagy bélyegző lenyomattal:) keresztül írjuk s a többi tételeket felsorolva, leösszegezzük. A számla szövege után ugyanazon papírlapra Írjuk a nyugtát, amelyre nem 64 filléres, ha nem a 10 filléres számlabélyeg beszámításával csupán 54 fillér értékű bélyeg ragasztandó. Ha külön papíron állítjuk ki a nyugtát a 10 fillér nem számítható le. A bélyegnek okvetetlenül a számla egyik tételével kell keresztölirva lenni, mert csupán a kelet, cim, vagyak aláírással, esetleg bélyegzővel történt keresztül Írása szabálytalanságot képez s az ilyen bélyeg nemlétezőnek tekintetik. Négy koronán aluli összegről szóló nyugták bélyegmentesek, de négy koronáról, vagy ennél kevesebb összegről kiállított számlák 02 f. bélyeggel ellátandók. A nyugta bélyeg lerovása csak akkor szabályos, ha a bélyeg a nyugta szövegének (tehát nem a címének, vagy keltének) első sorával van keresztül- irva. Minden más ierovási mód büntetést von maga után. Négy koronán aluli összegnél úgy menekülhetünk a bélyegragasztás kötelezettsége alul, ha nem számlát, hanem nyugtát adunk a vásárolt cikkekről, amelyben felsorolhatjuk a kiszolgált áruk nevét is.
