Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-25 / 30. szám

1915. julius 25 Békés Közgazdaság. A gyulavidéki vasút részvénytársaság folyó hó 23-án tartotta Gyulán, a vármegyeház kis termében rendes évi közgyűlését Ambrus bándor alispán elnöklete alatt. Az üzleti számadást a közgyűlési meghívó kapcsán julius 11-iki szá muokban közölvén, ezúttal csupán annak meg­jegyzésére szorítkozunk, hogy az üzleti bevétel az előző évvel szemben a háború okozta forgal­mi zavarok folytán 54960 koronára csökkent. Az üzletév 918'06 K nyereséggel zárult, amelyet az 1913. üzletévet megelőző időre eredő 156699'48 K veszteség csökkentésére forditnak, az igy feu- maradó veszteség az 1915. üzletév számláján ve­zettetik át. A társulat függő ügyének lebonyolí­tása jelentős lépéssel haladt előre. A műszaki utófelülvizsgálat ugyanis március 19-én és követ­kező napjain megtörtént és az építésről eredő összes még fenálló kötelezettségek 1021 korona hiány értékében állapíttattak meg. A vasút a múlt évben összesen 145874 személyt és 54041 tonna árut szállított. A közgyűlés az igazgató­ság és felügyelőbizottság jelentését vita nélkül elfogadta s alig egy órai együttlét után be­fejeztettek. Vármegyei vámos utak múlt évi leszámolá­sáról beterjesztett kimutatás szerint a vámos utak összes tartozása a múlt év végén 166302 koronát tett ki. Két vármegyei vámos ut van csak, amely­nek nincs tartozása és pedig a gyomai, ahol a tiszta vámbevétel összege 48607 koronát, meg a gyulai, ahol eddig 73165 koronát tesz ki a tiszta jövedelem. Utóbbi helyen az évi jövedelem 20 000, mig Gyomán évi 6000 koronában van felvéve. Az összes többi vármegyei vámos utak tartozással vannak terhelve. Ezek közzül a mezőberényinek és az öcsö^i vámosutaknak oly kevés a tartozása, hogy figyelembe véve az évi vámjövedelmet a tartozásnak letörlesztése előbbi helyen az 1920, mig utóbbi helyen az 1918 évben várható. A többi vámos utak tartozása oly tekintélyes és ezzel szemben az évi jövedelem oly kevés, hogy a tartozás nemcsak hoey nem törlesztetik hanem a beépített tőke kamatját figyelembe véve, az illető vámos utak tartozása évről évre növekszik. A mező- berényi vámos ut tartozása 40489, a békésié 461.742, a kétegyháziéJ137.701, a csorvásié 106.710 a szeghalmié 196.668, a füzesgyarmatié 266.694, a vésztőié 179.745, a kőrösladányié 108.626 a tótkomlósié 159.255, az öcsödié 9.729, a gádoro- sié 79.054, végül a nagyszénásié 35. 794, korona­Sztrájk az aratáson. A csabacsüdi urada­lomban a gazdasági munkálatoknál 44 trencsén- megyei munkás van alkalmazva. Ezek ügyvédjük utján közvetlenül a földmivelésügyi miniszternél tettek panaszt amiatt, úgy az uradalom a szerző­désben részükre biztosított jogokat nem veszi fi­gyelembe. A feljelentéshez mellékelve volt több levél, amelyet a munkások Írtak haza hozzátarto­zóiknak és ezekben a levelekben hajmeresztő dol­gokat Írtak arról a bánásmódról, amelyben nekik — állítólag — részük van. A miniszter a felje­lentést leadta az alispánnak megvizsgálás és in­tézkedés végett. A vizsgálatot a szarvasi járás fő- szolgabirája a helyszínén részletesen és lelkiisme­retesen megtartván, annak eredménye szerint a felhozott panaszok teljesen valótlannak bizonyul­tak. A vizsgálat alapján a panaszos munkások közül többen ki is jelentették, hogy nincs nekik az uradalom ellen panaszuk, hanem a községi jegyző a hibás, aki Trencsénmegyében a szerző­dést készítette. Mindennek dacára kijelentették, hogy a munkát nem hajlandók tovább folytatni és tényleg sztrájkba léptek. A főszolgabíró termé­szetesen — az uradalom kérelmére — azonnal elzárással büntette őket, és intézkedett, hogy az elzárás azonnal végre is hajtassák. — Az elitéit munkások bevitetvén Szarvasra, ott el zárattak, másnap azonban meggondolták a dolgot és ki­jelentették, hogy a munkálatokat folytatják, mire a főszolgabíró ki is eresztette őket, s azóta szor­galmasan dolgoznak is. így lettek a panaszosok­ból terheltek. Pályázat ipari munkásjutalmakra. Az aradi Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet a Kereskedelügyi m. kir. minister ur által a Kamara kerülete számára létesített öt, egyenkint száz koro­nát tevő állami jutalomra. A jutalomban része­sülhetnek az oly ipari, illetve gyári üzemben, iparszerü munkában alkalmazottak, akik a kővet­kező minősítéssel bírnak : 1. magyar állampolgár­ság ; 2. tényleges, ipari munkában való állandó alkalmaztatás, művezetők és pallérok stb. csakis kivételes, rendkívüli méltánylást érdemlő esetek­be?! jöhetnek figyelembe, gyári és irodai szolgák jutalomban nem részesülhetnek ; 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli működés a munka köré­ben, a rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hite­les okiratokkal, esetleg munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Az e célra kiállított bizonyitványok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületbeli iparosók (gyárosok, müiparosok) enuélfogra felkéretnek, hogy amennyi­ben oly munkásaik vannak, akik a fentiek szerint a szobán forgó jutalom odaítélésére ajánlhatók, ezek megjutalmazására nézve az aradi Kereske­delmi és Iparkamarához legkésőbb folyó évi szeptember hó végéig javaslatot tegyenek. A beje­lentést csakis munkaadó teheti, minélfogva köz­vetlenül, ennek mellőzésével benyújtott kérvények nem vétetnek tárgyalás alá. Irodalom. Olaszország címmel jelent meg a «Háborús nagyhatalmak» cimü füzetsorozat negyedik füzete. A kis füzetben, — amelyet Olaszország és Albá­nia kitünően megrajzolt térképe diszit — Dr. Varga Jenő a kiváló közgazdasági és külpolitikai iró ismerteti sok tudással, nagy alapossággal és tömeges adatcsoportositással a modern Olaszor­szágot A füzet tartalmából kiemeljük a következő érdekes és tanulságos fejezeteket: Az olasz föld. Az olasz föld múltja. Az uj Olaszország megala­kulása. A mai Olaszország közgazdasága. Olasz demokrácia, — olasz osztályállam. Az Olasz mun­kásság ás munkásmozgalom. Az olasz kivándorlás. Az olasz külpolitika. Az olasz haderő és imperi­alizmus. A csinosan kiállított füzet ára 80 fillér, kapható minden könyvkereskedésben. Spr Köd Horgony-thymol-kenöcs. Könnyebb sérüléseknél, nyitott és égés sebeknél. Adag: kor. —.80, f Hirgony-Linimesit. Capsici compos. V a Horgony-Pain-Expeller pótléka. Fájdalommentes bedörzsölés hüléseknél, rhe urnán AI köszvónynél stb. Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. Horgony-vas-albuminat-festvény. Vérszegénységnél és sápkórnál. Üvegje: kor. 1.40. Kapható a legtöbb gyógyszertárban vagy közvet­lenül beszerezhető Br. Siebter „Kr ina; oresziáRhoz". címzett, jyísj- szertárából, Prise I, Ellsabelbilraise 5, 15 20—86 Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Menteni a mit lehet . . . Belkó Mátyás szarvasi lakos, hogy-hogy nem, adósságba keveredett, a mit nem tudott megfizetni, özvegy Biró Benedeknének tartozott 1377 koronával. A mint tudjuk arra, aki tartozik és nem fizet, kellemetlen processus vár, per, vég­rehajtás, árverés. A foghúzás elég kellemetlen dolog, az adósság behajtásának említett mozza­natai azonban még kellemetlenebbek Belkó Má­tyás is ezt érezte, mikor a Biró Benedekné kö­t vetelése fejeben egymásután foglalták le tehenét^ üszőjét, sertéseit, búzáját. A keserűség érzését azonban csakhamar a menekülés vágya a szo­rongatott helyzetből — váltotta fel. Kiadatott a jelszó: menteni a mit lehet! Belkó Mátyás ezt úgy vitte végbe, hogy a tehenet eladta, az üszőt elvitte apósához, a sertések egy részét eladta, más részét levágta, a búzát elfogyasztotta ke­nyérnek. A kir. törvényszék ugyan felmentette Belkó Mátyást, de csak azért, hogy ujrafelvétel utján vonassák felelősségre. Az adókivetés körül. Megint csak kellemetlenség! Ebből áll az ember élete, a melynek kevés boldogságáért te­mérd. k kellemetlenséget kell hogy elszenvedjünk. De hát igy vagyunk berendezkedve. P. o. az adó végigkísér bennünket ha nem is éppen a bölcsőtől kezdve, de a sírig minden esetre. Pe­dig ugy-e adót fizetni senki sem szeret ? Hej van is e miatt sok baj. Gádoroson történt, hogy a múlt évben adókivetés folyt. Nyemecz István gádorosi lakos a szentesi haszonbérlete után Szentesen már fizetet adót, de ez után Gádoro­son is kivetették a III. oszt. kereseti adót reája. E miatt Nyemecz István Csiszár György taka­rékpénztári könyvelővel felebbezést Íratott. Ez eddig rendbe van. A baj ott kezdődik, hogy a felebbezésbe Molnár Mihály gádorosi adóügyi jegyzőre vonatkozólag az is bele volt irva, hogy „a mások tudatlansága vagy talán roszakarata miatt kénytelen vagyok tetemes huzavonát jelentő, felebbezéseket és perorvoslatokat keresni“. Ez már azután bűnügyi eljárást eredményezett Nye­mecz István és Csiszár György ellen, akiket a kir. törvényszék hivatalból üldözendő becsület- sértés miatt fejenként 20 korona pénzbüntetésre Ítélt, de Nyemecz István ellen ennek végrehaj­tását feltételesen felfüggesztette. A vádlottak és védő felebbeztek, A mellény miatt. Szarvason Lovas Bálint szabósegéd az özv. Szűcs Imréné sz. Papp Jolán szolgálatában állott és gyártotta a mellényeket, nadrágokat, kabáto­kat. Sokat kellett dolgozni s nehezen ment a kenyérkereset. Hogy egy kis könnyebb pénzhez jusson, Lovas Bálint egy mellényt, három nad­rággal együtt elcsizelt és azokat a felesége ut­ján eladta Lopással vádolva került a törvény­szék elé Lovas Bálint, a felesége pedig orgaz­daság miatt. Az ember azonban kikerüli a bün­tetést, mert szolgálatadója megbocsátott neki, Lovasné azonban, aki most nem jelent meg, uj főtárgyalásra lesz idézve. Bankkönyvelő állását változtatná. Hadmentes, igényei mér­sékeltek. - Elfogad meg­hívást bármely szakmá­ból, Szives megkeresést kér a kiadóhivatalban ass megtudható címre, i—i 2-2 szobából, konyhából és meg­felelő mellékhelyiségekből álló hét elhllóiiilelt lés f. évi szeptember 29-től (Szent Mihály napjától) kezdve kiadó Munkáesi Mi- hály-utca 31. szám alatt. 1—4 Értekezhetni lehet: Weisz Salamon kereskedésében (Munkácsi Mihály-u. 25.)

Next

/
Thumbnails
Contents