Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-18 / 29. szám

2 Békés J915 julius 18. sorban az alispáni és a törvényhatósági főállator­vosnak jelentése terjesztetett elő. Mindkét jelentés tudomásul vétetett. Beérkezett több kártérítési igényre vonat­kozó ügy, amelyek az igénybe vett hadiszolgál­tatások térítésének mérve tekintetében támasz­tattak az érdekelt magánosok által. A közigazgatási bizottság ugyanis az ily ügyekben a községi bizottságok által hozott ha­tározatokat hivatalból tartozik felülvizsgálni és az iratokat felterjeszti végérvényes határozathozatal végett a miniszterhez. A szóban levő kártérítési igények tárgyában hozott községi határozatokat azonban a közigaz­gatási bizottság nem vehette felülvizsgálat alá, mert a községi bizottság üléseiről a katonai ha­tóságok kiküldöttei értesítve nem lettek, tehát a hozott határozatok szabálytalanok. Miért is a köz- igazgatási bizottság visszaadta az iratokat a községi bizottságoknak uj szabályszerű eljárás végett. Az alispáni jelentés a következő : A közbiztonsági állapotok főleg a személy biztonság az elmúlt hónapokhoz viszonyítva ked­vezőtlenebb volt. A személybiztonság 48 Ízben lett megtá­madva; ezek következőképen oszlottak meg; Volt 6 könnyű, 1 súlyos testisértés, 11 könnyű, 4 súlyos és hét halálos kimenetelű baleset. Az öngyilkosságok száma felette nagy, amennyiben 18 ilyen eset történt, öngyilkossági kísérlet 1 esetben fordult elő. A vagyonbiztonsági állapotok kedvezőbbek, amennyiben az csak 23 esetben zavartatott meg, még pedig 17 kisebb-nagyobb lopással s 6 tüz­eset által. Úgy a személy, mint a vagyonbiztonságot megzavart esetekben a szükséges hatósági intéz­kedések mindenkor megtörténtek. A tüzokozta kár nagyrésze biztosítás utján megtérül. A külső mezőgazdasági munkálatok közül az őszi árpa, búza és rozs aratásával, burgonya töl- tögetéssel, dohány kapálással, lóhere és lucerna második kaszálásával és behordásával foglal­koztak. A vármegye négy kalászosának termés ki­látásairól, járásonkint feltüntetve a következőket jelentem : tőkére. Szemeit behunyta ... A nyakán kez­dené el, aztán sorra következne a feje, szárnya, dereka. Végül a jó falatok, azok, amelyekbe egész szájjal haraphat az ember. A melle, a só­dara. Csak úgy harsogna a foga alatt. Hogy ha­ragudott akkor a zsidóra! Még a nehézséggel is etette. Azóta sokszor megfordult a fejében, de nem hitte, hogy egyszer valamikor . . . S most itt van. Itt, a maga egész valóságában. S ennek a kappannak mintha vágósabb is lenne a párá- zata. Szinte beleszédül az ember. A nadrágszi- ját egészen megeresztette Hiába. A nyomorult ... — sziszegte. A torkára haragudott, meg a gyomrára. Ha tán, ha egye­dül van, az öklével bele is vág, anyira el volt keseredve. A pap kínálkozott : — Egy kis kappan pecsenye . . . A három ember bágyadtan pislogott s az­tán egy-egy nyakbőrt, szárnyavéget lecsippen­tettek . . . * Az emberek belehengergőztek subáikba Leheveredtek. Egy ideig mély csend volt Azt lehetett volna hinni, hogy elaludtak, ha egyszer egyik máskor másik nem fészkelődön volna Keresték a kívánatos fekvést, ee nem találták. A pap lesétált a liceum-keritéshez. A ki váncsiság hajtotta. Vájjon mit mondanak az emberek ? Van-e kifogásuk ? Nem sokáig kellett várakoznia. Lőcs Péter szólalt meg először : Várható katasztrális holdankint: Sor­szám Járás búza m é rozs tér árpa m á zab s a 1 Békési 9 8 7 6 2 Békéscsabai 10 9 7 7 3 Gyomai 8 7 6 5 4 Gyulai 9 8 7 6 5 Orosházi 11 10 8 8 6 Szarvasi 9 9 8 6 7 Szeghalmi 7 7 6 5 8 Gyula város 9 8 7 6 Állas 8 IM. 8' 20 1 mm. c mm. Bevetett terület búzából 205.000 kát hold, igy a vármegye területén 1 845.000 métermázas búza termés lesz. ítozszsal mintegy 6500 kath. hold terület van bevetve, 53,300 mázsa rozs lesz. Árpával 52000 kát. hold bevetve, 364,000 mázsa árpa lesz. Zabbal mintegy 30000 kát. hold van be­vetve, igy 180,000 mm. zab várható. A legutóbbi esőzések az aratást egy-két nap­pal hátráltatták, e miatt azonban a gabona nemü- ekben számbavehetö károsodás nem történt. A tengeri, csalamádé, köles, cukorrépa, ta­karmányrépa és a kerti vetemények további fej­lődésére az esőzések igen jótékony hatással voltak, ezen vetemények az esőzések után nagyon meg­erősödtek s jól fejlődnek. A lóhere és lucerna második kaszálása meg­történt, közepes termés hozammal, minősége gyenge volt, mivel legtöbb helyen az esőzések előtt lett lekaszálva s szárítás közben renden ázott. Réten a fünövés — az esőzések után jól fejlődik, legelők felfrissültek — azokon a kihajtott állatok elegendő és megfelelő kitűnő táplálékot találnak. A májusban és junius hó elején kérelmezett orosz hadifoglyok legnagyobb része, úgy a kö­zségekhez, mint a magánosokhoz megérkeztek s azok a munkaadók teljes megelégedésére végzik a reájuk bízott mezőgazdasági munkálatokat. A jövő hét elején újabb szállítmányok fognak ér­kezni, nagy szükség is van reájuk, mert kevés a munkás kéz. — Hogy essön rá a a lidércök öregannya ! Jóburu János nem kérdezte, hogy kire, ha­nem mindjárt meg is toldotta Péter óhaját a maga kívánságával : — Oszt le ne szájjon rula három hétig ! Kele Iános közbe nyögte a maga hitét: — Becsapott bennünket . . . a . Nem talált alkalmatos szót s ezért a többit csak úgy elmorzsolta a foga között. Kis idő múlva Lőcs Péter tovább szőtte a fonalat: — Előbb belakatott bennünket bürgehus- sal, amibe akko van részem, amiko akarom, amiko aztán látta, hogy abbu betörüköztünk, hozatta a fölséges túrós csuszát. Tepertősen. — Ne mond tovább! — nyögte Jóboru. — Gazembör! — sziszegte Kele András. A pap a liceum-keritést szétválasztva ki­szólt ; — Hát ez az embörség? Mit fogadtak kendtek ? Magyar ember az ilyen ember ? De mondott ott a pap még többet is. Töb­bek közt fölkérdezte azt isjhogy ki a gazember? Az emberek a subáikba húzódtak. Hall­gattak. Tetették magukat mintha aludnának. Lőcs Péter még horkantott is kettőt, hármat . . . Kora hajnalban aztán sietve eloldották a tutajo­kat, elúsztattak s aztán többet sohasem kötöt­tek ki Anton. Szégyelték magukat. Más helyen kerestek alkalmas éjszakai pihenőt. Az aratás a vármegye területén folyamatban van, asszonyok és öreg emberek is munkában vannak. Nagy segítség az aratási szabadságolások, kár, hogy rövid szabadságot kaptak az illetők, meghosszabbitása iránt táviratilag kértem a föld- mivelésügyi miniszter közbenjárását, de nem hi­szem, hogy eredménye lehessen. A késedelmesen érkező hadifoglyokat is többszörösen megsürgettük és ha egyes helyekre késedelmesen vagy egyálta­lában nem érkeztek meg a kérelmezett foglyok annak az az oka, hogy a pozsonyi fogolytábor kiürült, az ausztriai fogolytáborok nagy távol­ságra vannak s a tömeges foglyok szállítása kö­vetkeztében vagy vasúti torlódások és közlekedési akadályok állottak elő. Napszámbérek a következők voltak : Férfinapszám — — — — — 5 K Nőinapszám — — — — — 3 K Junius hó havában a vármegyében átlag 31m/m volt a csapadék. Ipar- és kereskedelem terén semminemű ne­vezetes esemény nem fordult elő. A jövő évi termés bejelentésére, adásvételére s az árak megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletek megjelentek és közzététettek. Ezen rendeletek nem adnak teljes képet arról, hogy a kormány a terménnyel nem rendelkezők közellá­tását hatóságilag beszerzett gabonákból kivánja-e csupán teljesíteni, vagy ezen akcióba a malom és sütő ipart, illetve a lisztkereskedéseket is bevonja a vásárlási engedélyek adása által, ezért felter­jesztést intéztem a belügyminiszter úrhoz, hogy e tekintetben tervezetét ismertesse velem, mert csak a terv részletezésének ismeretében lehetek abban a helyzetben, hogy a hatósági vásárlások mérvét megállapíthassam. Addig is még felterjesztésemre választ kap­hatok megindítottam a községeknél az eljárást arra nézve, hogy a szükséglet mérve megállapít­ható legyeD, s elrendeltem a tárgyalásokat arra nézve a malmokkal, hogy ezek feltéve, hogy köz­ellátás céljaira vásárlási engedélyt kapnak a köz­ellátásról való gondoskodást — nem-e vállal­nák el. Öcsödön Pápai László községi biró helyett — ki az állásáról lemondott — Papp János ; Szarvason Kiss György törvény biró helyett — ki szintén le mondott — Kondacs András vá­lasztatott meg. Ugyancsak Öcsödön Pocsay József községi írnok anyakönyvvezető helyettes ezen állásáról lemondott. Gyomán az elhalálozott Csapó János községi biró helyébe — Szilágyi Ferenc választatott meg. Dr. Zóldy János t. főorvos a vármegye ju­nius havai közegészségügyi viszonyairól szóló je­lentését az alábbiakban terjesztette elő : A közegészségügyi viszonyok általában ki­elégítők voltak, s az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a heveny fertőző bajokban történt megbetegedések száma hatvaneggyel volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és le­folyását illetőleg, leginkább a légzőszervek huru- tos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diphtheria 14 megbete­gedéssel és 3 halálo­zással 2. vörheny 62 » 14 3. kanyaró 151 » 14 > 4. hasi hagymáz 3 2 » 2 ö. szamár köhögés 25 1 1 6. bárányhimlő 2 » — > 7. hólyagos himlő 3 — » összeg : 289 » 34 (12%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó. Tömegesen csupán Gádoroson, Kétegyhá- zán, Nagyszénáson Yésztőn és Gyula városban lépett fel; lefolyása azonban középsúlyosnak mond­ható, mert a halálozási százalék majdnem elérte a 10%-ot.

Next

/
Thumbnails
Contents