Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-18 / 29. szám
1915. július 18 Békés 3 Tetemesen csökkent a vörhenyesek száma — ellenben a szamárköhögéseké és hasihagymásoké némileg emelkedett. Á hólyagos himlő Békéscsabán 2, Szarvason 1 esetben lépett fel; mindkét helyen sikerült ezt a súlyos bajt orvosolni. — Á kiütésre gyanúsak, mind újra oltattak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 232, hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 8 könnyű és 2 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 8 egyént, akik mind meggyógyultak. Halva születettek száma l5, elvetélteké pedig 6. Bakos József thatósági föállatorvos jelentése szerint, az állategészségügy múlt havi állása kielégítő volt; ragadós állati betegségek, a hasznos állatok között nagyobb mérvben nem léptek fel, minélfogva az állatforgalom, nem volt kitéve korlátozásnak. Zádor Mór kir. tanácsos pénzügyigazgató következő jelentést tette, a pénzügyi közigazgatást illetőleg: Az 1914—15. költségvetési év I—IV. negyedére előírásba vett összes egyenes állami adó összege ............................. 4.139,935 K — f be fizetés a múlt hó végéig . 3.632,018 K — f tényleges hátralék .... 508,017 K — f csupán az elmúlt hóban befizettetett .................... 90,143 K — f a múlt év hasonló időszakában befolyt........ 73,351 K - f mi nélfogva a folyó évi junius havi befizetés a múlt évivel szemben 16.792 koronával kedvezőbb Hadmentességi dij hátralék . 111,810 K — f Erre befizettetett............. 31,593 K — f Hé tralék tehát.....................80,217 K — f A jövedéki ágazatokban elért eredmény : Befizettetett: fogyasztási és italadóban .............................. 26,925 K 71 f sz eszadóban...................... 28.850 K 23 f bélyeg- és jogilletékben . . . 45,991 K 61 f dohányjövedékben .... 287,627 K 51 f összesen : 389,395 K 06 f Ideiglenes házadómentesség 19 esetben engedélyeztetett, adóbefizési halasztás pedig 5 esetben adatott. A pénzügyigazgató többi előadmányai egyesek és községek behajthatatlan adó és haddij tartozásainak törlésére vonatkoztak. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése szerint, a múlt hóban iskola látogatások nem tel jesittettek, mert junius hó elején az iskolák csaknem mindenütt bezárattak. A kir. tanfelügyelő az orosházi polgári iskola évzáró vizsgáján egy napot, mig Szarvason a befejező tanképesitő vizsgán 3 napot töltött. A tanfelügyelő által előadott többi ügyek majdnem kizárólag, egyházaknak és hitközségeknek tanítói államsegélyek engedélyezését kérő beadványai voltak, amelyek egy kivételével pártolóiam terjesztettek fel a miniszterhez. Horváth Béla műszaki tanácsos, államépi- tészeti hivatali főnök időszaki jelentésében előadta, hogy a fedanyag szállítás, a nehéz szállítási viszonyok között csak kis mértékben indult meg. Az egyes vasúti állomásokra érkezett fedanyag kibérelt rakterületeken helyeztetett el, mert az elszállítás fuvaros hiány miatt nem lehetséges. Az államepitészeti hivatal főnökének e jelentésén kívül — egyéb előterjeszteni való ügye most nem volt. Dr. Zóldy Géza vm. tfőügyész által előadott ügyek közül felemlitésre méltó, az özv. Hajnal Istvánná békési virilis által bejelentett meghatal mázott személye ellen tett kifogás, özv. Hajnal Istvánná ugyanis virilis jogainak a képviselőtestületben való gyakorlásával fiát Hajnal Bélát bízta meg. Ezen bejelentésnek a főszolgabíró által történt tudomásul vétele ellen felebbezés adatván be, afelett a községi igazolóválasztmány határozott. A közigazgatási bizottság azonban megsemmisítette az igazolóválasztmány határozatát s a felebbezés elbírálására elsőfokon a főszolgabírót, másodfokon pedig az alispánt mondotta ki illetékesnek. Behajthatatlan kihágási pénzbüntetéseknek, az ingatlanból leendő behajtása céljából kért többrendbeli kielégítési végrehajtások elrendelése, a moratóriumra tekintettel — felfüggesztetett. Sárossy Gyula vm. árvaszéki elnöknek az árvaszék működéséről szóló jelentése, mint intézkedést nem igénylő — tudomásul vétetett. A folyó évi julius hó 1-ig ez évben a vármegyei árvaszékhez : 10843, a gyulavárosi árvaszékhez : 1414, s a békéscsabai árvaszékhez 2801 ügydarab érkezett, amelyekből feldolgozatlan volt julius hó 1-én a megyei árvaszéknél 500, a gyulainál 206 és a békéscsabainál 66 drb. A vármegyei közigazgatási bizottság teljes ülése után az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadása alapján 5 ügyben hozatott másodfokú határozat. Megemlítjük, hogy az árvaügyi felebbviteli küldöttség egy teljes órát, tehát több időt vett igénybe mint a közigazgatási bizottság teljes ülése. Más albi-zottsági ülés nem tartatott Tanügy. Értesítők. A gyulai m. kir. állami polgári leányiskola értesítőjét az 1914—15. isk. évről Kovalszky József igazgató állította össze. Az igazgatói jelentés felöleli az egész tanév történetét. Elbucsuztatja az iskola nyugalomba vonult érdemekben gazdag igazgatóját: Abafi Jánost, majd a tanítónői változásokat sorolja föl; a tanulók előhaladását, egészségi állapotát és valláserkólcsi nevelését tárgyalja. A végzett tananyag s a tanulók névsora után a statisztikai részből kitűnik, hogy beiratkozott 167 tanuló, kik közül 152-ten sikerrel végezték tanulmányaikat A jövő iskolai év a behatásokkal kezdődik szeptember hó/1.. 2. és 3-án d. e. 8—11-ig; a javitóvizsgálatok pedig 4-én tartatnak. — A békéscsabai ág. ev. főgimnázium értesítőjét közreadta Bukovszky János igazgató-tanár. Az értesítő első cikke a hazáért hősi halált halt dr. Lautner János Adolf tanárnak van szentelve. Tanártársa, Vidovszky Kálmán közvetlen egyszerűséggel, de nemes lélekkel és szívvel írott sorokkal emlékszik meg a korán elvesztett tanártársáról, ki kartársainak és tanítványainak is nagyrabecsült embere volt. Az iskolaév történetét, a tanév kezdetét és lefolyását, a tanulók egészségi állapotát, valláserkölcsi nevelését, tanulási előmenetelüket, a vizsgák lefolyását egy-egy terjedelmes cikk tárgyalja. A lefolyt tanévben beiratkozott 198 tanuló, köztük Gyuláról is 8, Érettségi vizsgálatot tettek 17-en. Valamennyien sikerrel. Jelesen érett 4, jól 5, egyszerűen 8. A gyámintézeti, segítő-egyesületi, az alumneum és az önképzőkör beszámolója utáD, a jövő iskolai évre szóló útmutatás zárja be a nagy gonddal összeállított értesítőt. A beiratások szeptember 1—4-ig tartatnak. A békéscsabai földmives iskolában a folyó évi októberben kezdetét veendő tanévben 8 állami ingyenes hely kerül betöltésre. Ezekre a helyekre békésmegyei iijak pályázhatnak, akik — mem mint eddig — legalább 17, hanem legalább 15 évesek, továbbá négy elemi osztályt végeztek. A felvételnél tekintet lesz a mezőgazdasági munkások, kisgazdák és gazdasági alkalmazottak gyermekeire. A kiszolgált katonák előnyben részesülnek a nem katonaviselt egyénekkel szemben. A kérvények augusztus 15-ig adandók be a békéscsabai földmivesiskola igazgatóságánál, közelebbi részleteket az alispán által kibocsájtott pályázati hirdetmény tartalmaz. H ire k. Honvédségi előléptetések. A honvédség rendeleti közlönyének legutóbbi száma közli, hogy a király a gyulai 2. honvéd gyalogezrednél kinevezte : a tényleges állományban: Laki Endre és Horváth Pál századosokat őrnagyokká ; Rozgonyi Lajos, Rozsnyax László és Éliás József főhadnagyokat századosokká; Benda Antal hadnagyot főhadnaggyá; a háború tartamára ténylegesitett nyugállományú tisztek csoportjában: Destek Károly címzetes őrnagy az őrnagyi jelleget nyerte; dr. Jautsovits Emil hadnagyot főhadnaggyá; a helyi szolgálatot teljesítő nyugállományú honvédtisztek csoportjában : Kürthy László századost őrnaggyá ; a tartalékban: Angermayer Béla, Kzarvassy János, Jaczina István, Kovács Sándor, Somló Béla hadnagyokat főhadnagyokká, Szeitz Bernát tisztjelöltét hadnaggyá; a szóigálatonkivüli viszonyban: Bárdos Ignác hadnagyot főhadnaggyá ; a népfelkelésnél: Kürt József, Stern Miksa, dr. Deák Sándor, Schauer Gábor, dr. Kapdebó Antal, Crisciu Sámson és Elek Lajos hadnagyokat főhadnagyokká, Turay Ferenc népfelkelő századost tartalékos századossá. A 43—50 éves népfelkelők összeírását és sorozását a honvédelmi miniszter augusztus 23- tól október 7-ig terjedő időre tűzte ki. Az erre vonatkozó rendeletét a hivatalos lap egyik legközelebbi száma hozza. A gyulai katonai ügyosztály természetesen még nem kapta meg a miniszteri rendeletet, de néhány napon belül minden bizonnyal meg fog érkezni. Utóbemutató szemlék határidejét a honvédelmi miniszter e hó 22. és 23-ik napjaira tűzte ki. Ennélfogva a vármegye alispánja intézkedett, hogy az utóbemutató szemlék az egész vármegye területéra — a szeghalmi járás kivételével — valamint Csanád és Csongrád vármegyék területeire Gyulán mint a honvéd kerület székhelyén e hó 22 és 23-ik napjain a városháza nagytermében megtartassanak. A szemlén mindazok megjelenni kötelesek, akik az eddig megtartott bemutató szemléken bármely oknál fogva meg nem jelentek. A szeghalmi járás területére az utóbemutató szemlék e hó 23-ik napján Nagyváradon a városháza nagytermében tartatnak meg. Az utóbemutató szemlék reggel 8 órakor veszik kezdetüket. Megyei rokkant bizottság. A háborúban rokkanttá vált, de azért részben munkaképes katonák megélhetését biztosítandó, azok elhelyezése céljából az Országos Magyar Vöröskereszt Egylet megalakította »A rokkant katonákat gyámolitó és elhelyező hivatalt« amely akként óhajtja áldásos feladatát teljesíteni, hogy felkutatja az ország egész területén a rokkantakat, megkeresi a nagy- közönséget, hogy biztosítson részükre állásokat, munkaalkalmakat, nehogy koldusborta jussanak s a társadalom munkanélküli eltartottjaivá váljanak. Ezen feladat keresztülvitele céljából vármegyénként — a vöröskereszt egyletek bevonásával — megyei és járási rokkant bizottságok alakulnak, melynek tagjai rokkant gyámok, kik vállalkoznak arra, hogy lakhelyükön a rokkant katonák összeírását elvégzik, a munkaközvetítésben részt vesznek és a hozzájuk beosztott rokkantak feletti gyámsági kötelezettségnek» eleget tesznek. Az országos hivatal megkeresésére julius 10-én délután, a vármegyeháza kistermében, dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklésével tartott értekezleten megalakult A Békésmegyei Rokkant Bizottság is. Az értekezleten a társadalom minden osztályából 25 tag volt meghiva, azonban csak tizen- ketten jelentek meg. — A bizottság elnökévé Sárossy Gyula árvaszéki elnököt, alelnökévé dr. Gztojanovics Szilard árraszéki ülnököt választották meg, tagokul pedig megválasztattak; dr. Follmann János, dr. Lindenberger János, Dombi Lajos, dr. Lovich Ödön, Bucskó Koriolán, Lukács Endre, Czinczár Adolf, Sinszky Ferenc, Schmidt Iván és Holdoványi János. Az alispán felhívta Gyula város polgármesterét és a főszolgabirákat, hogy a városi, illetőleg a járási rokkant bi zottságokat, az ottani vöröskereszt egylet választmányának közreműködésével alakítsák meg s a vezető rokkant gyámot válaszszák meg. A járási bizottságok a megyei központi bizottsággal szoros kapcsolatban fognak működni. Az arad—békési ref. egyházmegye közgyűlését, mely legtöbbször Békéscsabán, mint az egyházmegye legnépesebb helyén szokott lenni, ezidén Aradon tartják meg. Julius 28-án nyitja meg az ülést Csepregi György elnök, békéscsabai főesperes, mellette elnököl az egyházmegye világi felügyelője báró íáolymossy Lajos. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendőrség jelentése szerint előfordult a múlt hóban 127 bűneset, amelyek (egy kivételével) mind kidenttettek. A feljelentések száma 66 volt. Elfogatás 20 esetben történt. Fontosabb bűnesetek : testisértés 11, lopás 43, orgazdaság 26, gyújtogatás 8, a fegyveres erő elleni vétségek 11, sikkasztás 2, más vagyonának rongálása 2 stb. Kórházi tiszteletdij átengedése a kórház részére. A vármegyei kórház építkezésével kapcsolatosan különösen a szennyvizderitő létesítésével járt rendkívül sok baj, a közkórház építés vezetősége többször igénybe vette Aattland János hosszufoki ármentesiíő társulati főmérnöknek
