Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-17 / 3. szám
3 Békés 1915 január 17. bizottságnak továbbra is rendelkezésére fog állani. Az ülés lefolyása egyébként a szokottnál is egyhangúbb volt. Mindössze egy adóügyi tárgynál volt jelentéktelen felszólalás dr. Török Gábor részéről, a többi összes ügyek az előadók javaslatai értelmében fogadtattak el. így történt ezután, hogy a teljes ülés már d. e. 10 órakor befejezést nyert. Az ülésen jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy Géza főügyész, dr. Zóldy János főorvos, Zádor Mór, kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő, a választott bizottsági tagok közül: dr. Berthóty Károly, Dombi Laj os, dr. Ladies László, Varságk Béla, Haraszti Sándor, dr. Tárók Gábor és gróf Wenckheim Dénes. Elnöklő főispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván, első tárgyként az alispáni jelentés terjesztetett elő, amely a törvényhatósági főállatorvos jelentésével együtt észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a kövekező : A személybiztonság kisebb mérvű verekedésektől eltekintve, 4 esetben támadtatott meg és pedig egy szándékos emberölés és 3 könnyű testisértés által. A vagyonbiztonság több kisebb természetű lopáson kívül 2 sikkasztással zavartatott meg. A tettesek legnagyobb részt kiderittettek és ellenük a megtorló eljárás folyamatba tétetett. Öngyilkosság 12 esetben kiséreltetett meg amelyek közül 8 halállal végződött, Baleset 8, történt, amelyek közül 3 halálos volt. Tűz 4 esetben pusztitott, a kár 630 koronát kivéve biztosítás utján megtérült. A külső mezőgazdasági munkák a hosz- szantartó esős időjárás következtében szüneteltek. Gazdaságokban cukorrépa szállításával, dohány simításával és bálozásával foglalkoztak. Az őszi buzavetések erősen megbokrosodtak, szépen fejlődnek. Napszámbérek közepesek, férfi napszám 2—3 korona, női napszám 1 korona, 1 korona 50 fillér. Három honvéd. Irta : Péterfy Tamás. Fővárosi fényes kávéháziban a megszokott jókedvű világ van. Minden percről uj örömet tépnek, kacagnak a cifra fejérnépek. Szól a zene. Cseng a pohár vígan, itt még most is hangos dár idő van. . . . Hanem ott kinn, csípős, hideg szélben fagyos eső veri az ablakot s a káváház áttört függönyén túl megvilágít három bús alakot. Mintha koldusok volnának : kopott mind a három, meglátszik, hogy túl járhattak a magyar határon. Szól az egyik : „alig múlt el tiz hét, ... ezt a várost, mintha kicserélték! . . . A falai csak megvannak rendbe, de a népe, az ki van cserélve ! A virágtól alig bírtunk menni akkor, — de most nem ismer meg senki! ... Es idekinn csípős, hideg szélben fagyos eső veri az ablakot, s a kávéház áttört függönyén túl megvilágít három bus alakot. Mintha koldusok volnának: Kopott mind a három, meglátszik, hogy túl járhattak a magyar határon. A közutak általában jókarban vannak, a dülóutak a sok esőzés miatt járhatatlauok. A gátak védképesek. A Békéscsaba községnél megüresedett közsági orvosi állás választás utján december 14-én betöltetett és az állásra dr. Vass Vilmos helyettes községi orvos választatott meg. A Szarvason megüresedett törvényhatósági bizottsági tagságra Illyés Alajos, mig a Békés- szentandráson megüresedettre Péteri József választattak meg. Békéscsabán a polgárőrség megalakult. A vármegyei gazdasági egylet előterjesz- tesére a közigazgatási bizottság felirt a földmi velésügyi miniszterhez, engedje meg, hogy az összes munkásszerződések, ne az elöljáróságok előtt köttessenek, hanem azokat maguk a felek kösség meg és csupán láttamozás végett tartozzanak az iletékes elöljárósághoz bemutatni. Egyik községi jegyzőnek azt a kérelmét, hogy az ellene folyamatban levő fegyelmi ügy arra tekintettel, hogy jelenleg katonai szolgálatot teljesít, beszüntettessék, a bizottság nem teljesítette, mert Őfelségének a hadbavonultak ellen indított kihágási ügyek beszüntetésére vonatkozó kegyelmi ténye a hivatali mulasztásokra nem terjed ki. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok a múlt hóban általában véve kedvezőtlenek voltak, amennyiben az előző hónapokhoz viszonyítva a ragadós bajokban való megbetegedések száma 67-el volt több. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : megbetegedés halálozás 1. diphteria 38 14 2. vörheny 107 21 3. kanyaró 14 — 4. hasi hagymáz 47 9 5. vérhas 4 — 6. gyermekágyi láz 1 1 Összesen : 211 45 (21%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó. Lefolyása közép súlyosnak mondható, tömegesen: Gyula városában, BékéscsaSzól a másik : „hej főváros szép vagy, Csakhogy benned a tisztesség nem nagy ! Ünnepeltek, amikor elmentünk. Vérző sebbel, bénán visszajöttünk s itt még most is folg a mulatozás .... Hát ezekért folyt a vérünk pajtás ? ! ! . . . . . S mig idekinn csípős hideg szélben fagyos eső veri az ablakot, a kávéház áttört függönyén túl megvilágít három bus alakot. Mintha koldusok volnának: kopott mind a három, meglátszik, hogy túl járhattak a magyar határon. A. harmadikra kerül a szólás : „. . . Nem ezekért véreztünk mi pajtás ! Ne haragudj te itten senkire, — ez a város nem az ország szive, — kávéházban mulató népinek még a jó Isten sem adott szivet! . . .“ ... Es idekinn csípős, hideg szélben fagyos eső veri az ablakot, . . . könnyes szemmel néznek a bajtársra az előbbi panaszos alakok ... — Csókolgat egy kis fényképet, hárman vannak rajta : két kis gyermek —- átölelve, meg az édes anyja . . . bán, Orosházán, Tótkomlóson és Békéssámson- ban jelentkezett. Emelkedett a hasihagymázosok és difteriások száma is. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 284, hullán 6 esetben. Orvostörvényszékit pedig 4 könnyű és 2 súlyos testisértéá eseteiben Gyógysavóval beoltottak 28 egyént, akik közül meggyógyult 19, meghalt 9. A halvaszülettek száma 17, elvetélteké 16. Bakos József törvényhatósági főállatorvos jelentésében előadta, hogy az állategészségügy múlt havi állása a novemberi állapothoz képest javulást mutat, mert a ragadós állati betegségek kisebb területeken jelentkeztek s a fenálló betegségek több helyen megszűntek. Tudva van, hogy a közigazgetási bizottság felirt a belügyminiszterhez aziránt, intézkedjék, kogy Nagyvárad város szennyvizei ne minden tisztítás nélkül kerüljenek be a Sebeskörözs vizébe, mert ilyen viszonyok mellett könnyen megérthető, hogy a Sebeskörözs vize utján különféle fertőző betegségek támadnak és terjednek el. A kolera is, amely a múlt év őszén Békésvármegyében is erős mértékben lépett fel, nagyrészt a fent említett állapotnak tulajdonítható. A belügyminiszter Nagyvárad városát igazoló jelentéstételre hiván fel, nevezett város polgármestere hosszabb felterjesztésben védekezik az ellen, mintha a szennyvizeket és ürülékeket minden tisztítás nélkül vezetné a Sebeskörözsbe, sőt azt igyekszik kimutatni védekező iratában, hogy a kolera elterjedésének oka Békésmegyében magának a hatóságnak mulasztásában keresendő, mert elmulasztotta a Körözs vizének használatát kellő időben betiltani és a folyót kellő őrizet alá helyezni. Különösen hangsúlyozza a jelentés azt, .hogy a kolera Békésmegyében szeptember 15-én. vagyis 11 nappal előbb lépett fel, mint Nagyváradon, sőt a Komádiban dolgozó munkások között szintén egy nappal előbb mutatkozott a kolera, mint Nagyváradon, már pedig Komádi sokkal közelebb van Szeghalom és Vésztő községekhez, tehát Békésvármegyéhez, mint Nagyváradhoz. A belügyminiszter Nagyvárad városának fenntebb nagyjában ismertetett igazoló jelentése alapján nem tartotta szükségesnek a tényállás további nyomozását és másolatban megküldötte azt a közigazgatási bizottságnak azzal, hogy maga részéről további intézkedés szükségét nem látja. A közigazgatási bizottság ezt a kérdést szintén tárgyalván, a főorvos előterjesztésére azzal a kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy a panasznak szakszerű helyszíni vizsgálat utján leendő megvizsgálása és elintézése iránt intézkedjék, minthogy a nagyváradi polgármesternek egyoldalú jelentése alapján ez ügy megnyugvással elintézettnek nem tekinthető. A t. főorvos által szerkesztett, alaposan indokolt feliratot a bizottság egyhangúlag fogadta el. A felirat nem tartja fontosnak azt, hogy a kolera hol lépett fel előbb, Békésvármegyében vagy Biharmegyébcn, mert annak alapforrása a galíciai harctér. Megállapítja a felirat, hogy a Se- beskörözsi partépitési munkálatoknál fellépett kolera Nagyváradról hurcoltatott be, mert a nagyváradi téglagyárban már előzőleg fellépett, ezen gyári munkások közül az egyik beteg Vésztőn meg is halt, a másik Szeghalmon meggyógyult. Ennek a téglagyárnak múnkásai fertőzték meg először a velük érintkező komádi, majd pedig a békésmegyei munkásokat A felirat további indokolása kimutatni igyekszik azt, hogy október 11 —18-án Körösladányban, Gyo- mán, Endrődön, Szarvason, egyedül a Körözs viz ivóknál fellépett kolera járványnak minden valószínűség szerint az az oka, amit a bizottság eredeti feliratában feltárt, vagyis a Sebeskor' nek a nagyváradi szennyvizek által való fert; Ezt az állítását annál inkább fentanja ^ bizottság, mert a nagyváradi közvetítő telep, ahová a város csatornázott vidékén a szennyes vizek jutnak, nagyon kicsiny és igy hiányosan
