Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

1915 január 17. Békés 3 működik, amiáltal a kavics szűrőn a baktériumok egész vígan keresztül juthatnak a Sebeskörözsbe. Elhallgatja a polgármester jelentése azt is, hogy Nagyvárad városának azon házai, amelyek nin­csenek bevonva a csatorna hálózatba, egyene­sen a folyóba eresztik az ürüléket és mindenféle szennyes vizeket. Ezekkel szemben nem vehető tekintetbe az a körülmény sem, hogy a Sebes- körözs vizbakteorológiai vizsgálata negativ ered­ményt mutat, mert ez egyáltalában nem zárja ki a folyóvíz fertőzöttségét. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató havi jelen­tése szerint a Békésvármegyére a folyó évre (jul—dec.) előírásba vett állatni egyenes adóösszege: 2.140,608 K befizetés a múlt hó végéig 1.973,853 tényleges hátralék 166 755 r> Csupán az elmúlt hóban be­fizettetett 305 472 Az 1913-év. hasonló idő­szakában befolyt 239,321 w Minélfogva az 1914. évi dec. havi ered­mény az 1913. évi dec. havi eredménnyel szem­ben 66151 Kval kedvezőbb. Had mentességi díjhátralék volt összesen 113 733 K, erre befizettetett a múlt hó végéig 21574 korona, a tényleges hátralék 92159 korona. A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő : fogyasztási és italadóban 32418 00 fi ll. szeszadóban 27447 „ 26 bélyeg és jogilletékekben 58650 „ 66 >> söradóban — V r> dohányjövedelem 193675 „ 65 n Összesen 312182 ,, 41 n Ideiglenes házadómentességet 1 esetben. adófizetési halasztást pedig 6 Ízben adott a kir. pénzügy igazgatóság. A kir. pénzügyigazgató által előadott többi ügyek, Gádoros község felelebbezésének kivéte­lével, behajthatatlan adótartozások törlésére vonat­koztak. Gádoros községre a bor és husfogyasztási adó reá utaltatott azért, mert csupán a régi bérlő tett ajánlatot, azonban ez a 2650 koronás ajánlat nem volt elfogadható, mert a megtartott nyomozás szerint a jövedelem jóval több. Dr. Török Gábor felszólalása után a feleb- bezést a bizottság elutasította. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a múlt hónapban az ünnepek miatt iskola látogatásokat nem teljesített, külszolgálatban azonban a tanfelügyelő és helyettese mégis 7 napot töltöttek és pedig a szarvasi tanítóképző intézet képesítő, a békéscsabai és mezőberényi polgári iskolák magánvizsgálatain elnöki mi­nőségben. Egyébként a tanítás rendes mederben ha­ladt, elháríthatatlan akadályok nem merültek fel. Arról is jelentést tett a tanfelügyelő, hogy elrendelte a miniszter a felsőbb elemi iskolák beiskoláztatását is, ami eddig szünetelt, minél­fogva szükséges lesz, hogy a felsőbb elemi isko­láknak a hadbavonultak pótlására más iskolák­hoz berendelt tanítói visszarendeltessenek. A tanfelügyelő előterjesztésére a közigaz­gatási bizottság jóváhagyta a kondorosi evang egyház által létesítendő uj iskola építési terveit azzal a változtatással, hogy a tanterem előtti folyosó üveg fallal és ajtóval látandó el, hogy ott a gyermekek felső kabátjaikat levethessék és felölthessék. A mezőberényi II. kér. ág. ev. egyházta­nácsnak azt a határozatát, mely szerint az ottani 6 tanítói állás helyi javadalmait kántori és tanítói részekre választotta szét, nem hagyta jóvá a bizottság, mert az a törvénnyel ellen­kezik. A tanfelügyelő által előadott többi ügyek fiizetéskiegészitésekre, valamint magasabb államse­gélyek engedélyezése iránti kérelmek és iskolai számadások voltak. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, műszaki tanácsos jelentése szerint az állami és törvényhatósági utak, valamint azok tartozékai jó állapotban vannak, ellenben a ki nem épített utak állapota a sok esőzés miatt sok kívánni valót hagy fenn. A kiszállított fedanyag mindenütt beágyaz­tatok és illetőleg a beágyazás — amennyire az időjárás engedi — folyamatban van Dr. Zoldy Géza főügyész által előadott ügyek közül felemlítjük Lipcsei Sándor békési lakos felebbezését Nevezett ugyanis azt kérte, hogy a háza előtt elvonuló beton költségei címén reá kivetett járulékok törültessenek, mert az ő háza nem belterületen, hanem külterületen fekszik. A bizottság a felebbezést elutasította, mert az az utca, ahol felebbező háza, illetőleg telke van, a betonépitési költségekhez való hoz­zájárulás szempontjából belterületnek van mi­nősítve. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszéknól intézkedést igénylő körülmények nem állanak fenn. A vármegyei árvaszék gyámhatóság alatt álló kiskorúak száma 21784, a gondnokoltaké 535. A múlt év folyamán a vármegyei árva­székhez 23175 beadvány érkezett, vagyis 1200-al több. mint az 1913. évben. Az elintézetlen ügy­darabok száma december 31-én 489 volt. Beje­lentette az elnök azt is, hogy a moratóriumi rendelet folytán, a gyámhatóság alól felszaba­dultak készpénzei nem utalványoztattak. A békésvármegyei árvaszék gyámhatósága alatt 3624 kiskorú és 147 gondnokolt volt. A múlt évben érkezett beadványok száma 4917, az év végével 49 darab maradt elintézetlen. A békéscsabai árvaszék — kettő kivéte­lével — a gyámhatóság alól felszabadult vala­mennyi egyénnek kiutalta készpénzét. A kir. ügyész által bemutatott jelentés sze­rint a gyulai kir. törvényszéki fogházban a múlt hó végén 70 egyén maradt letartóztatva, akik közül jogerősen elitéit volt 67, vizsgálati fo­goly 3. A letartóztatottakból 65 volt férfi és 5 nő. A foglyok egészségi állapota jónak mondható, a hó végén egyetlen beteg sem maradt. Az élel­mezés terén panasz nem fordult elő, kiosztatott 2703 ételadag. Fegyelmi eset nem merült fel. A rabokkal való foglalkoztatás révén elkészült a múlt hóban 423 drb különféle kosárnemü 304 kor értékben, befolyt ilyen tárgyak eladásából 149 korona 84 fillér. A kir. ügyész a múlt hó­ban 10 esetben tartott szemlét a foghában. A közigazgatási bizottság teljes ülése után az árvaügyi felebbviteli küldöttség ülésezett, amelyen Sárossy Gyula árv. elnök előadása alapján 8 és Sinszky Ferenc h. elnök előadása alapján egy felebbezett ügy intéztetett el. Egyéb albizottsági ülés nem tartatott. Tanügy. Az izraelita elemi iskolában a tanítás január 18-án, hétfőn reggel ismét kezdetét veszi, miu­tán az iskola helyiségeit a katonaság továbbra nem veszi igénybe. Államsegély. A vall. és közokt. minister a szarvasi ág. h. evang. tanítóképző intézet tanerői fizetésének kiegészítésére az 1915. év I. felére 6700 kor. államsegélyt, — a békéscsabai Böször­ményi Róza-féle máskán polgári leányiskola 1914/15 tanévi fentartási szükségleteinek részbeni fedezé­sére pedig 600 kor. államsegélyt engedélyezett. H i r e k. Kinevezés. A pénzügyminiszter Barát Pál békéscsabai lakost a munkácsi kir. adóhivatalhoz segélydijas gyakornokká nevezte ki. Kórházi kinevezések. A vármegyei közkór­háznál több segédorvosi állás üresedett meg, amelynek betöltése céljából a kórházi igazgató pályázatot hirdetett. A pályázati hirdetmény foly­tán azonban mindössze két egyén adta be kérvé­nyét, azok sem okleveles, hanem csak szigorló orvosok. A vármegye főispánja a beadott kérvé­nyek alapján kinevezte: Polgár Gyulát a sebé­szeti. míg Leel-Össy Lászlót a belgyógyászati osztályra segédorvosokká. A közkórházi számvevői állás a volt szám­vevőnek más állásra történt kinevezése következ­tében megüresedett. Az állásra az alispán meg­hirdette a pályázatot, amelynek folytán a kérdé­ses állásra 6-an pályáztak. Mivel azonban a há­ború tartama alatt megüresedett állások csakis a belügyminiszter előzetes engedélye alapján tölt­hetők be, ezért az alispán arra figyelemmel, hogy a gondnok is be van hiva katonai szolgá­latra, a helyettese pedig öreg ember, kérte a minisztert, engedje meg az állásnak betöltését. Az engedély megérkezvén, az alispán a várme­gyei közkórháznál megüresedett számvevői állás­ra Maiuska Ágoston ujkigyósi jegyzőt nevezte ki. A vármegye jövő évi pótadója. Békésvárme­gye közigazgatási bizottsága jövő évi költségve­tésének megállapítása alkalmával a közigazgatási célokra évenként kivetni szokott egy százalékos pótadót akként osztotta meg, hogy abból köz- igazgatási célokra csupán fél százalék használan­dó fel, mig a másik fél százalék a vármegyei tisztinyugdij-alaphiányainak fedezésére szolgál. A belügyminiszter a törvényhatóságot most arról értesíti, hogy a vármegye elhatározását tudomá­sul vette. A kégviselőtestület szombaton délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével. A közgyűlés összehívását egy sürgős ügy tette szükségessé, amelyen kívül egyébb tárgy nem is szerepelt a tárgysorozaton. Jmplom János gyulai cipész és 14 kisiparos társa a gyulai ipartestület utján be­advánnyal fordult a városhoz, hogy a kincstártól felvállalt 2000 pár bakkancs készítéséhez szüksé­ges 25000 korona értékű bőranyagért a város vállaljon érettük a kincstárral szemben készfizető kezességet A bőranyagot ugyanis a kincstár bo­csátja rendelkezésükre, de csak előzetes kész- pénzfizetésért, vagy pedig a város garanciája mellett. A jelenlegi viszonyok mellett ők ilyen nagy összeget nem tudnak előteremteni és más­kép elesnek a rövid határidejű vállalattól, ha a város nem segít rajtuk. A városi tanács és köz­ponti választmány helyes szociális érzékéről tesz tanúságot, hogy felismerte, milyen nagy fontos­ságú dolog, ha ezt az inkább erkölcsi, mint anyagi jelentőségű támogatást megadja a kérel­mező kisiparosoknak, hogy azok a mai nagy munkanélküliség idején munkához jussanak. Az állandó választmány azon meggyőződésben, hogy a kérelmezők nincsenek bár olyan helyzetben, hogy a bőrvételárt azonnal készpénzzel kifizessék, de megbízhatóságuk, szállítóképességük és pon­tosságuk minden kétségen felül áil, indítványoz­ta a kezességi okirat kiadását. Mivel azonban a város ezzel magára terhes szerződést vállal, hogy magát eshetőségekkel szemben mégis fe­dezhesse, folyamodóktól olyan közjegyzői nyilat­kozatot követel, amelyben nevezett kisiparosok a várossal szemben egyetemlegesen lekötik összes ingatlan és ingó vagyonukat és csak ennek beér­kezése után fog részükre a kezességi okirat kia­datni. Több felszólalás után, névszerinti szava­zással 40 szóval 2 ellen elfogadta a közgyűlés a javaslatot, amely határozat sürgősségére való te­kintettel csak birtokon kívül felebbezhető meg. Adózók figyelmébe. Az adóreform életbe nem léptetése következtében az általános jöve­delmi pótadó a föl'3'- és házadó után a folyó évben is kivettetik. Megmaradt azonban a régi kedvezmény is, amely szerint a betáblázott adós­ság mérséklőleg hat, esetleg teljesen elenyeszteti a föld- és házadóra különben kivetendő általános jövedelmi pótadót. Példával élve 100 korona tőke hat százaléktóli kamatláb mellett 6 koroná­

Next

/
Thumbnails
Contents