Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-23 / 21. szám

1915 május 23.

Békés

5

A vármegyei kórházi bizottság f. hó 19-én délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen első sorban dr. Berkes Sándor kórházi igazgató terjesztette elő jelentését. A jelentés szerint a kórház beteg forgalma ujabbi emelkedést tüntet fel. A segédorvosi létszám 12 helyett csak 5. Az élelmezés tekintetében a legnagyobb nehézségekkel kell a kórháznak megküzdenie. Minthogy a kenyérrel s főzelékfélékkel takarékoskodni kell, ennélfogva igazgató szükségesnek tartja, hogy a betegek az eddigi 80 gramm hús helyet 100 grammot kapjanak azokon a napokon, midőn hús étel egyátaljában van. Ehhez a bizottság hozzájárult. Jelentést tett az igazgató arról, hogy a jövő évi kórházi költségvetés ügyét személyesen beszélte meg a minisztériumban, ahol hozzájárultak ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés, a melyet már a májusi közgyűlésre el kellett volna készíteni, csak' az év utolsó negyedében állíttassák össze és az októberi megyei közgyűlésen tárgyaltassék. Talán az említett időben a változott viszonyokhoz képest reálisabban lehet majd a költségvetést egy beállítani mint most. A Budapesten levő népegészségügyi és hadi kiállításon a kórház is részt vett, ott megfelelő helyet kapott. Az igazgató — aki a kiállítást megtekintette, bejelentette, hogy kórházunk befogadó képessége a vidék összes kórházai között első helyen áll, de felszerelés tekintetében ez nem mondható. A kórház részére szükséges hús beszerzése céljából felhatalmazást adott a bizottság az igazgatónak,hogy ebben a kérdésben a gyulai Veres- Kereszt egylet vezetőségével lépjen érintkezésbe. Ugyancsak megengedte a bizottság azt is, hogy a kórház zsír szükségletét az igazgató legjobb belátása szerint biztosítsa. A mindinkább jelentkező husszükségletre tekintettel a kórház étrendje aképpen módosíttatott, hogy a polgári betegek és az összes kórházi alkalmazottak hetenként csak négyszer kapjanak húst, egyben kimondotta a bizottság azt is, hogy az élelmiszerek bevásárlását megköunyitendő, az igazgató részére esetenként nem 2000, hanem 5000 korona előleg folyósítandó az alispán által. A belügyminiszter a kórház napi ápolási diját 15 százalékkal felemelte. A kórházi bizottság tekintettel arra, hogy ez a felemelés az egész folyó évre vonatkozik, ennélfogva az igazgatót felhívta, hogy a kórházban ápolt katonák után járó többlet ápolási dijat a f. év kezdetétől számítva kérelmezze az illetékes katonai parancsnokságtól. A kórházban ápolt sebesült és beteg katonák részére kívánt jobb ellátás tekintetében kimondotta a bizottság hogy a rendes étrendtől eltérő jobb ellátást csak az esetben hajlandó nyújtani a katonáknak, ha a katonai hatóság magasabb napi ápolási dijat fizet, mint amennyi a polgári betegek részére meg van állapítva. Az uj villanyvilágitasi szerződés tervezetét az igazgató bemutatván, a bizottság kimondotta, hogy mivel a szerződés több tekintetben hiányos, ennélfogva a hiányok pótlása végett a szerződés kiegészítendő lesz; többek között nem tartalmaz a szerződés kielégítő rendelkezéseket abban a tekintetben, hogy mi történjék akkor, ha a villanyos társulat nem ad megfelelő erősségű áramot és általában a világítás nem lesz megfelelő. A szerződésben annak a jognak biztosítását kívánta a bizottság, hogy a szerződési feltételek nem teljesítése esetén — háromszori ismétlés után — a szerződés hat hónapi előzetes felmondás mellett felbontható legyen. A kórházi szállítóknak magasabb egységárakat kívánó kérelmeivel szemben a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ragaszkodik a szerződések teljesítéséhez, azonban ha a szállítók rendesen eleget tesznek kötelezettségeiknek és ha megfelelő fedezet rendelkezésére fog állani, hajlandó lesz a változott viszonyok által indokolt méltányosság alapján a kérelmeket jóakarata mérlegelés alá venni. Szabó Sándor kórházi ellenőrnek saját kérelme alapján leendő nyugdíjazását a bizottság teljesitendőnek mondotta ki és megállapította azt az összeget, amely részére nyugdíj és

lakbérnyugdij címén a törvényhatóság által megszavazandó lesz. Lázár Istvánnak aki kórházi ápoló volt és aki a harctéren szerzett betegségében elhunyt, temetési járulékát a bizottság 200 koronában állapította meg. Az özvegyi nyugdíjellátás kérdésében azonban, mivel a jogcím fennállása nem volt pontosan megállapítható, később fog határozni a bizottság. A kórházi éjjeli őrök lakbér megszavazását kérték. A bizottság azonban elutasította a kérelmet azért, mert szolgálatukat havi 50 koronával kellőképpen díjazva látja. Csonka József kertészsegéd részére, aki a hadba- vonult kertész teendőit is végzi, havi 20 korona többfizetést engedélyezett. A Békésmegyei takarékpénztár 50 éves fennállása alkalmából 10 részvényből álló alapítványt létesített a vármegyei közkórházban, fentartván magának a beteg beutalási jogot. A kórházi bizottság a tett alapítványt köszönettel elfogadta és az alapitó oklevél elkészítése és jóváhagyása iránt a szükséges intézkedések megtételét rendelte el. A kórház jövő évi tüzelőanyagainak biztosítása tárgyában megtartott árlejtés eredményéhez képest a bizottság akként határozott, hogy a tűzifa szükség- letszállitásával a csabai áruforgalmi r.-t.-got, a pir- szénszállításával Vámos Fülöp budapesti céget, a lupényi pirszén és vulkáni darabosszén szállításával az általános hitelbankot bízta meg. Az elfogadott ajánlatok szerint 3645 koronával több költsége lesz a kórháznak mint a múlt évi szerződések alapján.

A húsárak rohamos emelkedése. A multheti országos vásárban uralkodó kereslet szédi- tően magasra verte fel az élő jószág árát. Olyan árakat fizettek a vásárt elözönlő fővárosi mészárosok, amiről álmodni sem mertek ezelőtt gazdáink. Egy jobb tehénért, amely rendes időben 600 koronáért volt kapható, 1800 koronát fizettek, a közönséges magyar tehén is 1000 koronás ár körül kelt el. Egy négyhetes borjúért 150—200 koronát adtak. így nem csodálható, ha szombat reggelre ezek a horribilis árak éreztették hatásukat mészárszékeinkben is. Pénteken még 3 K 20 fillér volt a marhahús ára, szombat reggel pedig már 4 K 80 fillért kértek a mészárosok. Bekövetkezett ezzel az az időpont, amikor már nemcsak a szegény emberek, hanem a tehetősebbeknél is luxus-számba megy a húsfogyasztás. A drágaság különben egyéb élelmicikkeknél is oly mérveket öltött, hogy azt a fix fizetésből élő tisztviselők is képtelenek tovább elviselni. — E miatt a Békésmegyei állami tisztviselők körének tagjai felkérték Zádor Mór kir. tanácsos pénzügyigazgatót, a kör elnökét, hogy a nélkülözésnek kitett tisztviselői kar megélhetésének lehetővé tétele tárgyában sürgős közgyűlést ösz- szehivni szíveskedjék. A beadványban többek között a következőket mondják: »A tisztviselőkar készséggel levonja az élet-halálharc konzekvenciáit, készségesen lemond összes igényeiről, panasz nélkül viseli a több munka terheit, de minden igaz ok nélkül és magas állami érdekekkel is ellentétben nem akar lelketlen termelők, üzérek éhező betegeivé és nyomorult koldusaivá válni. Arra akarjuk kérni a kormányzatot, hogy legszerényebb megélhetésünket valamely uton- módon hatósági intézkedésekkel biztosítsa. Ennek elérése céljából tisztelettel indítványozzuk, forduljunk felirattal közvetlenül a Miniszterelnök úrhoz, amelyben kérjük fel, hogy sürgősen rendelkezni szíveskedjék aziránt, miszerint minden oly városban, ahol erre szükség van, hatósági mészárszékek és sertésvágók állíttassanak fel, amelyek részére a szükséges vágómarhák és sertések rekvirálás utján szereztessenek be és amelyekből a családtagok számához képest, korlátozott mennyiségű hús önköltségi áron árusittas- sék.« A beadvány következtében Zádor Mór elnök a tisztviselő kör rendkívüli közgyűlését május

16-án vasárnap délelőtt 11 órára hívta egybe. A közgyűlés, tekintettel a hús- és élelmezés kérdésének mindenkit érzékenyen érintő voltára, a szokottnál látogatottabb volt. Az elnöki előterjesztés

után élénk eszmecsere fejlődött ki, melynek eredményeként az indítvány általános helyesléssel elfogadtatott azon kibővítéssel, hogy ne esak a hús-árak, hanem a főbb élelmiszerek hatósági ármegállapítása is kéressék a kormánytól. A miniszterelnökhöz intézett felirat már a hét elején fel is küldetett. A mészárosok panaszkodnak, hogy a gazdák azt sem tudják mit kérjenek jószágaikért és igy ők kényszeritve vannak drágán árusítani a húst. Sőt, azzal fenyegetőznek, hogy ha nem változnak a viszonyok, kénytelenek lesznek üzletüket felhagyni. E hírek hangoztatása következtében dr. Lovieh Ödön polgármester értekezletre hívta össze a mészárosokat, akikkel az árak leszállítása iránt tárgyalt. Attól nem kell tartanunk, hogy a mészárosok beszüntetik a vágást és a lakoság husinségnek nézhet eléje, miután az 1884. évi XVII. te. 55. §-a értelmében a mészárosok iparüzletüket tetszés szerint félbe nem szakíthatják, hanem, ha azt abba hagyni szándékoznak, kötelesek ebbeli szándékukat az iparhatóságnak bejelenteni és ennek meghagyásához képest még bizonyos ideig, legalább 3 hónapig még folytatni. Tegnap délelőtt Tancik Lajos rendőrfőkapitány megidézte az összes mészárosokat ás figyelmeztette őket, hogy a húst holnaptól kezdve nem adhatják drágában mint a szomszéd községek árai és pedig az I. rendű húst 4 K, a II. r. húst 3 K 60 fillérért. Aki ezeket az árakat be nem tartja súlyos büntetésben fog részesülni.

Öngyilkosság. Dénes József orosházi 29 éves fiatalember, aki az ottani kaszinónak volt éveken keresztül szolgája f. hó 10-én délután a lakása padlásán fölakasztotta magát. Mire a felesége észrevette már kiszenvedett. Tettének oka évek óta tartó súlyos betegség, mely miatt sokszor panaszkodott környezetének, sőt annak is kifejezést adott, hogy ha nem csillapodnak a fájdalmai, elpusztítja magát. Hétfőn aztán végrehajtotta a szándékát. Feleségének egy-két sor Írást is hagyott hátra, amelyben tettének okául a betegségét hozta föl, továbbá fölemlítette azt is, hogy a hivatalos pénzek körül nem követett el szabálytalanságot.

A dobozi újoncok búcsú verekedése. A dobozi 20 esztendős ifjúság csütörtökön búcsúzott a civil élettől, mert 15-én be kellett rukkolni. Ki baka, ki huszárnak, már ahogy a piros cédula 'mondja. Az egyik korcsmában már nagyon hangosak voltak és éjfélfelé két pártra oszolva dulakodni is kezdtek. Ekkor a korcsmáros kituszkolta őket az utcára és bezárta helyiségét. Ott aztán »more pátrio« előkerültek az olmosvégü nádpálcák és öten — a túlnyomó többség birtokosai — neki estek Bacsai Mihály, Kárnyáczkí Mihály és Debreceni János nevű társaiknak és úgy kikészítették őket, hogy harmadnapra három katonával kevesebbje lett a császárnak, mert a szenvedett súlyos sérülések miatt az említett kis- sebbség egyelőre nem birt berukkolni. A csendőrök feljelentették a hős verekedőket a járásbíróságnál, de lehet, hogy már katonáék fognak felettük ítélkezni.

Az orosházi „Alföld“ bérlete. Az Orosháza község tulajdonában levő »Alföld« szálloda, vendéglő és kávéház bérlete most jár le. A képviselő- testület a különféle helyiségeket, a háború okozta drágaságra való tekintettel, a régi áron adta bérbe a régi bérlőknek, azonban kikötötte, hogy a szerződéshesszabbitás alatt ő nem mondhat fel, de a község felmondhat neki, ha nem tartja be a szerződés pontjait.

Vakmerő rablások Gyomán. Megírtuk, hogy Ehrmann Ignácnét április 18-án virradóra kirabolták. A tettesek öten voltak, kik közül hárman bent, kettő pedig kint őrt állott. — Ezt a rablást a nyomozás adatai szerint kóbor cigáuyokból álló banda követte el. Az egészet mintegy 8—10 perc alatt végre hajtották úgy, hogy a bajt észrevevő Ehrmann Mór és neje, kik az esetet egy mellékszobában észre véve az