Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-23 / 21. szám

6 Békés 1915. május 23. ablakon kiugráltab és az őrsre futottak, mire a csendőrök a mintegy 100 méterre levő lakáshoz futottak, a tettesek miután ott a lakás közelében levő két villany lámpát is leütötték, elmenekül­tek, csupán a vastag görbe botot hagyták hátra, mellyel Ehrmann Ignácnét ütlegelték. Majd ápr. 18-án reggel az elvitt pléh doboz ott a közeli utcában az ut közepére dobva megtaláltatott. A tettesek a Körözs folyó kocsi járó vashidján ke­resztül egy ideig a Körözs védgátján menekültek, hol éjjel 1—2 óra között Izsó József gyomai határbeli lakos kirendelt gátőrrel találkoztak, majd a gátról letérve, az endrődi határban az úgynevezett Csejti puszta közelében egy lakatlan tanyába mentek, ott a padlásra felmásztak és azt áttörve, a szobába leereszkedtek s ott főztek és étkeztek, s a napot itt töltötték el. Másnap 18-án este 9—10 óra között Erdei Istvánná sz. Szalai Mártha csejthi pusztai lakostól szalonnát, sertés húst és kolbászt raboltak, 19-éjjel 9 — 11 óra kö­zött pedig Turkevén B. Tóth Lajos faraktáros irodájába törtek be, s a bent levő éjjeli őrt meg­fogták, a nyakára ültek, ezután a Wertheim szek­rényt ott a helyszínén fejszével feltörték s abból 4000 korona készpénzt, valamint az éjjeli őrnél levő két csövű lankaszter vadászfegyvert elrabolj ták s innen Kisújszállás felé menekültek. A kör­nyékbeli csendőrőrsök lázas nyomozást indítottak a tettesek kiderítésére, öt kóbor cigányt el is fogtak, mind gyanúsokat és át is adták őket a királyi ügyészségnek. Az újoncok búcsúja Békésen. A folyó hó 15-én hadbavonult legifjabb újoncok a békésiek igen szép ünnepség keretében vettek búcsút. — Reggel a róm. katb. templomban volt értük ün­nepi mise, melyen Barabás György plébános in­tézett hozzájuk megható beszédet, délután a ref. templomban volt Istentisztelet Kecskeméti Ferenc lelkész tartott lelkesítő szónoklatot. — Utána a városháza udvarára vonult az ezrekre menő tö­meg, hol a Békési Leányegyesület tagjai csinos kokárdát és virágot tűztek fel az uj katonáknak, valamint cigarettával is ellátták őket, majd a »Hymnus« eléneklése után Farkas Gyula közs. iskola igazgató mondta el gyönyörű ünnepi be­szédét, melyben a közönség nevében búcsút vett a hadba indulóktól. A sikerült és lelkes hangulatú ünnepet a Szózat közös eléneklése fejezte be. Öngyilkos leány. Békésen őzv. Matyik Pálné szatócsüzlet tulajdonosnak Ida nevű 18 éves leánya f. hó 19-én reggel 6 óra tájban egy 9 mm.-es revolverrel szivén lőtte magát és azonnal meg­halt. Hozzátartozói nem tudnak felvilágosítást adni az okról, mely a szerencsétlen leánynak fegyvert adott kezébe. A békési képviselőtestület folyó hó 15-én közgyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy 130 orosz hadifoglyot kérnek a hadvezetőségtől a mezei munkáshiány pótlására, személyenkint napi 1 K 54 és fél fillér élelmezési költség megtérítése mellett. Tudomásul vették az elől- járósági tanács intézkedését, hogy a közszükség­let ellátására 7421 K értékű gabonát szerzett be, továbbá községi mészárszéket állított fel, melyben a megvett marhát veszteség és nyereség nélkül árusítják. A község pár év előtt Hunyad megyében vett 2604’73 kát. kiterjedésű erdőt, melyből az utolsó 154 holdas részletet most kell birtokába vennie. Határozatba ment, hogy e részlet vétel árát a szerződés értelmében csak akkor fizeti ki a község, ha az eladó az iparvasut telekkönyvi tulajdonjogának megszerzését az erre alkalmas okirat átadásával lehetővé teszi. — A II. nemzeti kölcsönre nézve elhatározták, hogy 10000 koronát jegyez a község, (6°/0 zárolt kötv.) melynek 25 százalékát kifizeti, a többit pedig az Osztrák Magyar Banknál veszi kölcsön, jövő év julius 8-án pedig, miután azt az 1916. évi költ­ségvetésbe beállította, visszafizeti. Adományok a gyulai vöröskeresztnek. — Megemlékeztünk róla, hogy Reichenberg Zsigmond gyulai iparfelügyelő, a malomtüzek megelőzése és ellene való védekezés szabályairól kiadott könyvecskéjének Békésvármegye területéről be­folyó bruttó jövedelmét felajánlotta a gyulai vö­röskereszt javára. A szétküldött könyv árából eddig a következő adományok folytak be az egye­sület pénztárába : Részvényt. Gőzmalom Gyula K 1.10., Békéscsabai Sertéshizlaló részvt. K 1.10., Gróf Wenckheim Géza urad. int. K 1.10., Gécs és Társa, B-csaba K 1.10., Matejszkó József Szar­vas K 1.10., Gróf Wenckheim Dénes uradalma Vésztő K 1.10., Wiezner Gáspár Szarvas K 1.10., Kató Gábor gőzm. Gyoma K l.lO., Bottyánszky János Békéscsaba K 1.10., Achim András Bcsaba K 2., Tóth György Mező'oerény K 2., Lövey András Szentetornya K 1.10., Gr. Merán János Körösladány K 1.10., Hanus János Szarvas K 2., Melega János Békés K 2.20., Konsiczky János Békés K 1.10., I. Vésztői Hengermalom K 1.10., Dén József Bcsaba K 2., Gerlai Jenő Szarvas K 1.10 , Szarvasi Hengergőzmalom K 1.10., Összt- reieher Oszkár Bsztandrás K 1.10., Pusztai Lajos Szeghalom K 6., Kanász Nagy Sándor Nagyszé­nás K 1.10., Zeiler és Trsa Orosházi motorosma­lom K 2., Kovács Lajos Gyoma K 1.10,, Böhm és Flamm Bcsaba K 1.10., Vinter Mihály Mezőbe- rény K 2., összesen befolyt K 41.70 — Továbbá Kő Istvánná 4 K, a hadifoglyok részére, a gyu­lai szabósegédek gyűjtése a sebesültekjés elesettek árvái javára K 9.50 a központnak elküldetett. Szineszet. Lapunk egyik közelebbi számában szín­társulatunk igazgatója Almássy Endre egy tár­cában harangozott be a közeledő színi szezon­nak. Ma már az előleges színi jelentésből is tud­juk, hogy május 22-én újra megnyílnak arénánk kapui, melyek a múlt évben a szerajevói véres dráma és az azt követő háborús idők viharának kezdetével bezárultak. Akkor azt hittük, hogy a világháború kitörésére felbomlik és összedől minden, a mi a kultúrához tartozik. Azt is hit­tük azonban, hogy a nagy vihar nem tarthat tovább, mint nehány hónapig. Mind a két hi­tünkben csalódtunk, Két hónap híján egy esz­tendeje, hogy még mindig tart a rettentő öldök­lés Es amellett nem dőlt össze társadalmi be­rendezkedésünk, életrendünk. Sőt azok, akik nem a harctereken vívnak az ellenséggel, az itthonmaradottak kétszeres erővel munkálkodnak és dolgoznak a haza belső erőinek és hadvise­lés igényeinek kielégítése és fenntartása ér­dekében. A művészetek eleinte elnémultak. A nagy pillanatok lélegzetfojtó feszültségével néztek a jövőbe. A reménytelen jövőbe, mert hiszen csata­zajban hallgatnak a múzsák s nem ad kenye­ret a művésznek a művészet. Későbben azon­ban előbb bátortalanul, majd mindinkább felbá­torodva és megerősödve, előléptek a színészek papjai és papnői, művészetükkel nagyrészben visz- szahóditották maguknak szerető közönségüket. És a közönség előbb mindenütt idegenkedve fogadta a színház megnyíltát. De nemzeti erőink olyanok voltak, hogy az egészséges vérkeringés a nem­zeti élet minden részébe visszatért. A színházat is utóbb felkarolták s csaknem a teljes normá­lis viszonyok lettek úrrá itt is. Most megnyílik a színház Gyulán is. So­hasem érdemeltük volna meg jól ismert kitűnő társulatunkat, ha most, a midőn a háborús idők mostoha gyermekekké tették a színművészeiét, cserben hagynánk. A színész egész élete, existen- tiája, karriérje, boldogulása a közönség szimpá­tiája, szeretete. De nincs is hatalmasabb törek­vése, mint arra rászolgálni. Ideálisabb és becsületesebb viszony nem is képzelhető, mint egyrészt a tehetség és komoly munka, másrészt a szeretettel párosult méltatása ugyanannak a tehetségnek és munká­nak. Közönségünk lovagias becsületessége nem is fogja megtagadni azt, a mi ebben a szerző­désben az ő kötelessége, mert viszont színészeink ugyanannak a kulturmunkának a javát fogják nyújtani, melyet a múltból olyan jól is­merünk. Gyula város társadalmának a mostoha időkben is van annyi ereje — nemcsak akarata — hogy a régi időkből származó és mindenkor szívesen teljesített kötelességét teljesiteni fogja ezúttal is és nem fogja erőtlenségének jelét adni akkor, a mikor más városok becsülettel állottak a színművészet pártjára és nem engedték el­sorvadni a nehéz időkben a színészetnek lelket- szivet nemesitő kulturális misszióját. Mert ne feledjük, hogy színtársulatunk elsőrangú. Erői — hiszen mi ismerjük — ki­tűnőek egyrészt tehetségben, másrészt a komoly tartalmas munkásságban. Ne feledjük továbbá, hogy a színházlátogatás ellenértéke le van szál­lítva Ugyanazokat a kiváló előadásokat állan­dóan leszállított, olcsó helyárakkal élvezhetjük. Minden feltétele meg van tehát annak, hogy a színész existentiáját, — kenyerét jelentő mü- pártolás a nehéz időknek megfelelően teljesíthető legyen. így is bizony nem kalács az, a mi színé­szeinknek jut. Csak kenyér. Kukoricás kenyér. Ez is csak annyi, a mennyit physikai létük fenn­tartása megkíván, holott ők egész erejüket szán­ják és adják a közönség kulturális igényeinek kielégítésére. Ők csak azt kapják, a mi a közöt­tük arányosan felosztott bevételből nekik jut. — Ha nincs bevétel, nincs semmijök, még kukori­cás kenyerük sem. De ez nem fog bekövetkezni, mert méltatlan volna Gyula városához. Szeretettel és áldozatkészséggel kell tehát fogadnunk színészeinket, hiszen közöttük ott vannak a mi régi, kedves riagyrabecsült ismerő­seink : Déry Rózsi, Hilbert Janka, Gömöry Vilma, Miklóssy Margit. Gazdy Arankát szintén volt már alkalma közönségünknek néhány évvel ez­előtt megszeretni. A férfi tagok közül itt lesznek Almássy Endre, Körmendy, Solymossy, Sümegi. A társulat uj tagjai is jó erők. Ez a gárda Gyu­lán bizonyosan boldogul! A színház megnyitása. Hogy a nagy idők­nek és világrengető eseményeknek hódoljon a megnyitó előadást a társulat díszelőadásként a háborúnak szenteli. Az estet Almássy igazgató prológusa vezeti be. Utána színre kerül Heltai Jenő gyönyörű kis egy felvonásosa »A kik itthon maradtak«. Ezután egy kis tragikomédia kerül színre Fáik Richardtól a »Riadót, s végül >Nincs még veszve Lengyelországé dramolett — mely­ben Gömöry Vilma és Körmendy Kálmán ICO estén át ragadták el tavaly a főváros közönsé­gét. E darabokba a társulat uj tagjai Császár Kamilla, Nagy Erzsi, Gazdy Aranka, Koháry Klári, Szegő Endre, Ungvári Mór, Ocskay Kor­nél, Matányi Antal stb. bemutatkoznak ; — mig a darabok közt Déry Rózsi, Hilbert Janka, Gömöry, Solymossy — aktuális verseket és dalokat adnak elő, illetve énekelnek. Szombat, vasárnap mind­járt egy nagy slágerrel áll elő a színház a sze­zon egyik legnagyobb operettsikerével a >Mozi- tündér«-rel. Ez a pompás operett, melyet az »Ártatlan Zsuzsié szerzője irt — a népoperában 100-nál több előadást ért meg — igazán alkal­mas arra, hogy egy csapásra a szinház részére hódítsa a közönséget. A szerző — ki berlini né­met eddig Jean Gilbert álnévén irt, de a háború kitörése után eldobta e franciás művész-nevet és becsületes családi nevén — Winterfeld János-ir ezután s e névnek szerez nagy becsületet. Per­sze Déry Rózsi lesz a mozitündér — de milyen tündér! A másik női szerepet az uj szubrett Koháry Klári játsza — a ki azt hisszük első csapásra meg fogja hódítani a közönséget — s szeretetben bizony Rózsinak erős riválisa lesz. Matányi Antal az uj táncos naturburs is szen­záció lesz. Szegedet rég nem hódította meg ilyen hamar és ilyen általánosan fiatal színész. Benedek Antal énekes bonvivánt is bemutatko­zik meg Szilágyi Aladár buffó-komikus. A ré­giek közül Solymossy, Ferenczi, Sümegi, Miklóssy játszanak kitűnő szerepeket. A pompás darabot vasárnap este is megismétlik. A program mot te­kintve gazdagon indul a szezon, s reméljük, hogy a közönség pártfogásában megtalálják szí­nészeink a méltó elismerést.

Next

/
Thumbnails
Contents