Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-25 / 17. szám
6 Békéi 1915. április 25. A liszt legmagasabb ára. Amit lapunk multheti számában sürgettünk, a liszt legmagasabb árának közzétételét, a vármegyei hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a követelhető legmagasabb ár métermázsánkint tiszta súlyra, búzából előállított finom tészta lisztnél és daránál : 77 K 42 f, a búzából előállított főzőliszt. nél 63 K 59 f, a búzából előállított kenyérlisztnél 43 K 05 f, a búzából előállított egy minőségű (simaörlésü) lisztnél 45 K 82 f, árpaliszt- nél 40 K 70 f, rozslisztnél 41 K 67 f. A kukorica liszt árát az ármegállapitó bizottság — mint közöltük — április hóra 41 K 70 f, május hóra pedig 39 K oO fillérben állapította meg. A kukorica liszt árának megállapítása ellen feleb- bezés adatott be, s igy az még nem jogerős. A fenti árak alapján, a Gyulán forgalomba hozott kevert lisztek legmagasabb ára május hónapra a következőképpen alakul: Főzőliszt (50% búza, 50% árpa) 52 K 15 f, főzőliszt (50% búza 50% tengeri) 51 K 70 f, kenyérliszt (30% búza, 70% tengeri) 40 K 78 f, kenyérliszt (30% búza 20% árpa 50% tengeri) 40 K 96 f. Miután a város által megszabott hatósági lisztárak ezeknél valamivel magasabbak, a város lisztjének árát min- gen valószínűség szerint le kell szállítani. A Mezőberény község által legelő célokra megvenni szándékolt ingatlan megszerzésére vonatkozó jogügylet a felsőbb hatóság által jóváhagyatván, a vételhez szükséges kölcsönt az időközben kitört háború miatt a község nem volt képes megszerezni. Minthogy a földmivelés- ügyi miniszter által a községnek 50 éven át kilátásba helyezett évi 4000 korona államsegély folyósítása ahhoz volt kötve, ha a kérdéses jogügylet bizonyos időn belül lebonyolittatik, ennélfogva a földművelésügyi miniszter, minthogy a község nem tehetett eleget az államsegélyt engedélyező rendeletben kikötött feltételeknek, rendeletének hatályát ez év végéig meghosszabbította. _ A burgonyát Í8 rekvirálják. A m. kir. minisztériumnak április 21-én megjelent 1371 számú rendelete értelmében az 1915. évi január hó 14. napján 240. szám alatt kiadott rendeletében foglalt szabályok a 610. számú rendelet értelmében megfelelően kiterjednek a meglevő burgonyakészleteknek bejelentésére, feltárására és az Országos Gazdasági Bizottság részére való átengedésére is. Az a legmagasabb ár, amelyet a birtokos a burgonyakészletnek az Országos Gazdasági Bizottság részére való átengedésénél követelhet, métermázsánként 11 koronában állapittaíik meg, amely legmagasabb ér magában foglalja a rakodóállomáshoz való szállítás költségét is. Ez a legmagasabb ár nem terjed ki a burgonyának az Országos Gazdasági Bizottság részére való átengedése körén kívül eső forgalomban történő eladásokra. E rendelet kihirdetésének napján lép eleibe. Hatálya Horvát Szalonországokra nem terjed ki. Budapesten, 1915. április bó 20. napján. Az itt említett 240. számú rendelettel szabályozták első Ízben a rekvirálási eljárást, a 610. számúval pedig kiterjesztették és módosítónál, ez eljárást Eme két, valamint a fönt ripiodukált rendelet értelmében tehát akár elrendelte a közigazgatási hatóság a készletek bejelentését, akar nem, mindenki köteles a földmivelésügyi miniszter meghatalmazottjának hozzáiutézendő fölszólitásara a burgonyából meglevő készletét föltárni és azt a mennyiséget, amely saját szükségletét meghaladja, métermázsánként 11 korona készpénzben a gazdasági bizottság részére átengedni és azt három hónapon belül a kijelölt időpontban a legközelebbi állomáshoz szállítani és addig is megőrizni. A mai rendeletben különben mindössze megállapított ár a fontos, mert hiszen már a 610. számú rendelet kiterjesztette a rekvirálast az ösz- szes «egyébb mezőgazdasági terményekre» azzal, hogy ama cikkekre nézve, amelyek ara hatóságilag megállapítva nincsen, a rekvirálási árt külön rendelet fogja megszabni. Ez a külön rei delet tehát most jő későn, vagyis tiz héttel az eredeti rendelet után megjelent. Nem találjuk azonban benne az «egyéb cikkek» átengedési árát, noha a burgonyán kívül mást is rekvirálnak. A tizenegy koronás ár nem terjed ki a gazdasági bizottság kisajátítása körén kívül eső forgalomra. Nem méltányos, hogy azok az árubirtokosok, akiknél rekvirálnak, esetleg kisebb árt kapnak azoknál, akiket ez az eljárás véletlenül elkerül, vagyis akik szabad kézből adják el és rögtön — tehát nem negyedéven belül — le is szállítják a burgonyát. Megjegyezzük végül, hogy a burgonya is ama cikkek kategóriájába tartozik, amelyek szállítása igazolványok alapján történhet. Vásárrendtartási vármegyei szabályrendelet. A vármegye nem régen lényegesen módosította vásárrendtartási szabályrendeletet, amelyet azonban a belügyminiszter több rendbeli észrevétellel küldött vissa. Ezen észrevételek között volt az, hogy úgy az országos valamint a heti vásárra vonatkozó rendelkezéseket nem külön, hanem egy szabályrendeletbe kell fel venni, továbbá, hogy az elővásárlási tilalom alól a tojás és baromfiakat kiveendőnek mondotta a miniszter. A törvényhatósági bizottság a miniszter észrevételei folytán a szabályrendeletet uj tárgyalás alá vette és megfelelően átdolgozta. A szabályrendeleti tervezetet most a miniszter csekély módosításokkal jóváhagyta. A szabályrendeletnek lényegesebb rendelkezései a következők: Úgy az országos mint a heti vásárok alkalmával minden árucikk a hatóság által kijelölt helyen, az ípapi igazolvány keltére való tekintettej elsősorban a helybeli iparosok által helyezendők el, ezek után jönnek a vidékiek, minden egyes községre külön- külön megállapítva. Az árulásí sorrendre nyert személyes jog nem ruházható át másra. A sátrak aként állitandók fel, hogy egyenlő iparágak egymással szemközti utcákra felosztva foglaljanak helyet. A vásárokon minden iparos egymással szemben vagy egymás mellett csak egy sátrat állíthat fel, ha többet kíván felállítani, azt csak a sor végén teheti. A helypénz csakis a tényleges térfoglalás után és a vásártéren szedhető bárca ellenében. A helypénzszedők igazolvánnyal és jelvénnyel látandók el. Az országos és heti vásárok télen reggel hét, nyáron reggeli öt órakor veszik kezdetüket és az országos vásárok télen este öt, nyáron este bét óráig, a heti vásárok azonban déli 12 óráig tarthatók. A hetivásár kezdetét megelőzőleg 2 óránál előbb a vásártéren bárkinek bármilyen eladásra szánt árucikket lerakni vagy a vásártéren csoportosulni vagy kocsival megállani tilos. A vásártéren kívül eső területeken levő utakon és utcákon árucikkekkel, azok elárusitása céljából akár gyalog akár kocsival bárhol megállani, úgyszintén a hetivásárokra szóló árucikkel a vásárokra menőket vétel céljából megállítani, tilos. A vásári és heti vásári idő elteltével egy óra múlva minden lerakott árucikk elhozandó. Országos vásárok alkalmával már a vásárt megelőző délután megengedtetik a vásártéren való lerakás és az áruk elvitelének végső határideje a vásárt követő nap délelőttje. Hetivásárok alkalmával élelmi szereket április 1-től szeptember 30-ig délelőtt 8 óráig, mig október 1-től március 30-ig délelőtt 9 óráig további eladás illetve külföldre való szállítás céljaira valamint elárusitási vagy venni vagy erre a célra közvetíteni tilos. Kivétetnek ezen tilalom alól a baromfi és tojás, ügy a heti mint az országos vásárok alkalmával állatoknak a vásártérre való felhajtása április 1-től 31-ig csakis reggel 5, mig október 1-től március 31-ig csakis reggeli hét órától kezdődóleg történhet. Arra nézve hogy idegen községbeliek heti vásárokon árusithatnak-e és minő cikkeket, a váimegyének külön-külön szabályrendelete irányadó. Ez a vármegyei szabály- rendelet Gyula városára nézve nem terjed ki. Fedeztetési állomások. A vármegyére a folyó évre — amint már közöltük — 19 községben engedéyeztetett fedeztetési állomás, ugyancsak megírtuk, hogy egy állomáson hány ménből fog állani, A földmivelésügyi miniszter most közli,, hogy az egyes fedeztetési állomásokra milyen nevű, fajtájú, szinü, nagyságú, magasságú és korú méneket adott. Ezek szerint angol telivér csak 5 engedélyeztetett és pedig Békésen, Vésztőn és Békéscsabán egy-egy, Orosházán kettő ; angol fajta 60, arab fajta 3, és pedig Békéscsaba, Köröstarcsa és Gyulán egy-egy, Nonius 34, Gid- rán 6 és Lipiczai 3 fajta. A vármegyében összesen 111 mén engedélyeztetett. Ezekből Kisbérről 10, Bábolnáról 2, Mezőhegyesről 42, Fogarasról 3. A fedeztetési dijak 4, 6, 8, 10, 12, 14 és 16 koronában vannak megállapítva. A 16 koronás fedeztetési dij a szarvasi állomásra engedélyeztetett 9 drb. Nonius fajú mének után szedhető a legkissehb fedeztetési dij 4 kor. a békéscsabai és vésztői áltomáson levő egy-egy lipicai fajú mének. A szeghalmi közvágóhíd építése. Szeghalom községe közvágóhidat akar építeni és a vonatkozó terveket elkészítvén, azokat jóváhagyás végett felterjesztette a földmivelésügyi miniszterhez. A miniszter azonban a terveket nem hagyta jóvá, mert az épület két végében istálók terveztetnek; ez pedig nem engedhető meg, mivel egyrészt akadályozza a kibővítést, másrészt az istáló bűze áthatja a húst és ellepik azt a legyek is. Kifogásolja a miniszter azt is, hogy a tervezett vágóhíd a szükséglethez viszonyítva tulnagy, bár hozzájárul, hogy a közvágóhíd a jövő szükséglet figyelembevételével építtessék meg. Meghagyja tehát a miniszter, hogy a község az általa részletesen felsorolt észrevételek tekintetbe vételével készítsen részletes tervet,költségvetést, jövedelmezőségi számítással együtt. Megjegyzi azonban a miniszter, hogy a háború tartama alatt az építkezés nem kezdhető meg, de az előmunkálatok befejez- hetők, hogy amint lehetséges legz, az építkezés azonnal megkezdhető legyen. Törvényszéki csarnok. Telekkönyvi betétszerkesztés. Az igazságügyminiszter a telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok végrehajtását, a békési járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területére elrendelte Elvi döntés községi illetőségi üg\ ben. A A községi törvény egyik szakaszában aként intézkedik, hogy aki azon községből, amelynek kötelékében volt, más községbe költözik át, ezáltal a régi községi kötelékből még nem lép ki, ha azonban az uj községben négy évig folytonosan lakik, ennek a községnek terheihez hozzá járul, és ezen község ellene a törvényes kifogásokat ezen idő alatt nem teszi meg, az esetben ezen uj község kötelékébe tartozónak és az előbbi község kötelékéből kilépettnek tekintik. Egy konkrét eset kapcsán azt mondotta ki a közigazgatási bíróság, hogy ha az említett kifogásokat a község elöljárósága teszi meg, az esetben az figyelembe nem vehető, mert a kifogások megtételére a községi képviselőtestület jogosult. Heti bünkrónika. Piros . . . piros. Volt egyszer, messze, messze, egy elhagyatott helyen .• Szeghalmon egy Piros József nevű fiatal legény. A nevén kívül semmi sem volt rajta piros. Csendesen végezgette a föld- mivelés munkáját. Nem történt az ő életében semmi. Egész múltja, hiába hívták Pirosnak, a lehető legszürkébb volt, egész addig, amig egyszer olyat nem tett, amitől Piros József egész meg- és elpirosodott. A mi Pirosunk egyszer kissé felöntött a garatra, amiből virtust merített a benne feltámadt gonoszság kiviteléhez, így történt, hogy Soós Istvánnak Szeghalom határában levő tanyájáról 1914. évi április hó
