Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-18 / 16. szám
1915. április 18. Békés 3 A közigazgatási bizottság ülése. (Április IS.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága rendes ülését április 12-én tartotta Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülés szokatlanul népes volt, a választott bizottsági tagok közül csak ketten hiányoztak, mig a tisztviselő tagok a kir. ügyész kivételével teljes számban jelenvoltak az ülésen. Az alispáni jelentést kivéve, a többi tárgyak kivétel nélkül hozzászólás és vita nélkül az előadói javaslatok értelmében fogadtattak el úgy, hogy leszámítva azt a vitát, amely az alispáni jelentés, illetőleg az alispán által jelentése kapcsán szóbelileg előadott kérdések felett megindult és amely egymagában majdnem az egész délelőttöt igénybe vette, a tulajdonképeni tárgysorozat egy jó félóra alatt letárgyaltatott. Az ülésen jelen voltak : Kéry Gyula főispán elnöklete alatt Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy Géza főügyész, dr, Zoldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénziigyigazgatö, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla, államépitészeti hivatali főnök, műszaki tanácsos, végül Holló György gazdasági felügyelő. A választott bizottsági tagok közül Behczey Géza, dr. Berthóty Károly, Dombi Lajos, dr. Ladies László, Haviár Dániel, dr. Tórák Gábor, Morvay Mihály tsgróf Wenckkeim Dénes. Az ülést Kéry Gyula főispán d. e. 9 órakor megnyitván elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amelynek kapcsán felszólalt a vármegye alispánja, aki hosszasan éa minden részletre ki- terjedőleg ismertette azokat az igen fontos kérdéseket, amelyek most az egész országot és igya vármegyét is uralják. Ezek a kérdések pedig a mezei munkások szerződtetése az aratási munkálatok biztosítása céljából, továbbá a közélelmezés ügye, a drágaság enyhítése, végül a jövő termés alapján biztosítása annak, hogy a szerzett tapasztalatok figyelembe vételével miképen lenne a közélelmezés kérdése teljes megnyugvással megoldható. Ezen kérdésekhez hozzászóltak : Beliczey Géza, dr. Ladies László, dr. Tórák Gábor, dr. Berthóty Károly és Haviár Dániel, akik mindnyájan nagy köszönettel és megnyugvással fogadták az alispán által előadottakat és megtették azokra, kiki a maga felfogása szerint észrevételeiket. A rendkívül hosszadalmas és hellyel közzel izgalmas vita során az alispán több Ízben felszólalt, hogy a szónokok beszédeiben felhozottakra válaszoljon. A vita eredménye alapján a bizottság felirattal fordult a fölmivelésügyi miniszterhez az iránt, hogy a közélelmezés céljaira kiutalt gabonát az illető községek készleteiből, ne pedig idegen helyekről bocsássa rendelkezésre, mert igy sokkal gyorsabban és olcsóbban juthat a közönség a szükséglethez, hogy a legutóbbi miniszteri rendelet szerint az egyes háztartásokban fejenként megállapított havi hat kiló gabona illetőleg liszt mérve felemeltessék, a drágaság enyhítése iránt tegyen megfelelő intézkedéseket, végül, hogy a jövő évi termésből, amennyiben a háború addig eltart, az egyes községek élelmezésére szükséges mennyiség előzetesen megállapittassék és a rekvirálást maguk az önkormányzati ne pedig az állami közegek teljesítsék. Egyébként az alispáni jelentés, a törvényhatósági főállatorvosnak az egészségügy múlt havi állásáról tett jelentésével együtt észrevétel nélkül fogadtatott el. Az alispáni jelentés a következő : A közbiztonsági állapot általában kedvezőnek mondható. A személybiztonság összesen 25 esetben tá- madtatott meg. Ezek közül volt 13 öngyilkosság, 5 könnyebb, 1 halálos baleset, 5 könnyű testi sértés és 1 gyilkosság. Mint látható aránytalanul nagy s a szokottnál is jóval több volt az öngyilkossági esetek száma. A vagyonbiztonság 30 esetben lett megzavarva és pedig 20 rendbeli kisebb-nagyobb lopás, 2 rablás, 1 csalás, 1 jogtalan elsajátítás és 6 tüzeset által. Úgy a személybiztonság, mint a vagyonbiztonság illetve cselekmények elkövetői ellen a nyomozás és eljárás a hatóságok által minden esetben tétetett, s legtöbb esetben már eredménnyel is járt, néhány esetben még folyamatban van. A múlt hó folyamán állandóan esős hideg időjárás uralkodott, a nagy esőzések miatt a tavasziak vetését félbe kellett hagyni, s csak márc. hó végén és április hó elején lehetett a vetést újból megkezdeni. Gazdaságokban az árpa és zab vetése és a tengeri alá való szántás volt folyamatban. Nagyobb uradalmakban a répa vetését is megkezdették. Az őszi búza kedvező időjárás mellett igen szépen fejlődik, sok helyen oly sürü, hogy juhokkal kell legeltetni, a laposabb földeken még ma is viz áll, emiatt a buzavetések kisárgultak, kivesztek. A talajvíz által okozott károsodást az elvetett buza^ vetések 5%-ra lehet becsülni. A korábban (dombosabb földeken) elvetett tavaszi árpa és zab vetések igen jól kikeltek, a később vetettek most kelnek, a lóherések és lucernások igen jól teleltek szépen fejlődnek, jó termésre van kilátás. Rétek és legelőkön a fünövés a nagy esőzések következtében erőteljesek, a szálas takarmány készlet fogytán van, azonban zöld takarmányig beosztással elegendő lesz. A katonai hadvezetőség megkezdette a katonák mezei munkák végzésére (14 napra) való szabadságolását. — A tavaszi mezőgazdasági munkálatok mindenütt teljes erővel serényen folynak s ezen munkálatok előreláthatólag minden fennakadás nélkül befejezést is nyernek. Az ipar és kereskedelem terén nevezetesebb esemény nem történt. Itt megemlítem azonban, '"hogy az elmúlt hó folyamán Bcsabán a Bosenthal féle gőzmalom, még eddig ismeretlen okból ki- gyuladt s nagy része leégett. Az utak a nagyfokú esőzések következtében sok helyen nehezen járhatók. Az áradás ez évben a szokottnál jóval nagyobb volt, s csak a legmegfeszitettebb munka mellett volt elérhető az az eredmény, hogy a vármegye egyes ily szempontból exponáltabb községei megmentettek az árvizveszedelem katasztrófájától. Mint közérdekű eseményt megemlítem, hogy Békéscsaba községnél nyugdíjazás folytán megüresedett adóügyi jegyzői állásra Tóth László katonaügyi jegyző lett megválasztva. Kondoroson pedig a betegsége folytán lemondott Yiszkok János községi közgyám helyébe Povázsai Mihályt választották meg A gyulai járás főszolgabirájának azt a jelentését, hogy a volt dobozi úrbéresek vagyonkezelését megvizsgálta és 79 korona 50 fillért készpénzt és 11140 korona kötvénybeli maradványt állapított meg, mig a közigazgatási bizottság tudomásul vette, Dr. Zoídy János főorvos, a vármegye 1915. évi március havi közegészségügyi viszonyairól szóló jelentését az alábbiakban terjesztette elő : A közegészségügyi viszonyok kielégítők voltak, az előző hónapokhoz viszonyítva a heveny ragadós megbetegedések száma csak 46-al emel kedett. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdövész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: megbetegedéssel halálozássá diphtheria 46 9 vörheny 148 31 kanyaró 46 2 hasihagymáz 18 4 szamárköhögés 2 — visszatérő láz 2 — járv. gerinc agy gyűl. 1 1 összesen : 263 47 Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó, amely egymagában, valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek több mint felét tette ki. Tömegesen Bcsaba, Bsámson, Mezőberény, Orosháza és Tótkomlós községekben lépett fel. Emelkedést mutat a difteriások s kanyarós b etegek száma, mig a hasi hagymázosoké csökkent. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 264, hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 9 könnyű és 4 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 39 egyént, akik közül meggyógyult 34, meghalt 5. Védő oltást 16 esetben végeztek sikerrel. A halvaszülettek száma 18, az elvetélteké 10. Gyomán és Gyulán az északi harctérről érkezett sebesült katonák között a visszatérő láz egy-egy esete fordult elő. Ennek a ritka, nálunk előfordulni nem szokott fertőző heveny bajnak, melyet állati élősdiek lerjesztenek, meggátlására, minden intézkedés megtörtént. Bakos József főállatorvos jelentése szerint, az állategészségügy múlt havi állása jónak mondható, mert ragadós betegségek kizárólag szórványosan és helyhez kötötten merültek fel s az állatforgalomra, semmi irányban nem gyakoroltak befolyást. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint a törvényhatóság területén az 19i4/15 költségvetési év I—III. negyedévre előírásba vett összes állami egyenes adók összege : 3.104,950 K befizetett a múlt év végéig 2.871.362 K tényleges hátralék 233,588 K csupán a múlt hóban befizettetett 169,139 K a múlt év hasonló.időszak. befolyt 82.568 K minélfogva a f. é. március havi befizetés a múlt évi március havi befizetés eredményénél 36,571 K-val kedvezőbb. Hadmentességi dij hátralék 111,810 K erre befizettetett a múlt hó végéig 26,623 K tényleges hátralék A jövedéki ágazatokban következő: fogasztási és italadóban szeszadóban bélyeg és jogilletékben dohányjövedékben 85,187 K elért eredmény a 31,103 K 39 f 44,884 K 26 f 62,144 K 33 t 261,771 K 06 f összesen ; 399,y03 K 04 f Ideiglenes házadómentesség engedélyeztetett 42, adófizetési hátralék adatott 8 esetben. A pénzügyigazgató által előadott többi ügyek, túlnyomó részben behajthatatlan adótörlésekre vonatkoztak. Mikler Sándor ki. tanfelügyelő jelentése szerint az elmúlt havi időszakban, amelybe a húsvéti szünet is beleesett, 9 napon át végzett a tanfelügyelőség iskolalátogatást. Ezen idő alatt meglátogatta a gyulavárii, a kigyósi iskolákat, a békéscsabai evangélikus iskola 5 osztályát, a békéscsabai leány polgári iskolát. Miniszteri biz. tosi minőségben részt vett a tanfelügyelő a besorozott tanitóképezdei növendékeknek szükségrendelet folytán megtartott osztályozó értekezletén, mely alkalommal öt jelölt részére kiadatott az oklevél. , A szarvasi ágostai h. ev. iskolaszék kérelme Bodnár József tanító államsegélyének helyesbítése, továbbá a békéscsabai ágost. h. iskolaszék kérelme Yarga László tanító részére előléptetése folytán esedékes magasabb államsegély engedélyezése iránt pártolólag, míg a mezőberényi ref.
