Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-18 / 16. szám
4 Békés 1915 április 18. iskolaszék kérelme tandijpótló államsegély engedélyezése iránt, a szükséges felvilágositó jelentés kapcsán terjesztett fel a vallás és közoktatásügyi miniszterhez. Mányoki Béla dobozi ref. tanító kérelme magának és nejének a kézimunka tanitás alól leendő felmentése és 240 kor. óradij megállapítása iránt, figyelembe nem vétetett, mert ebben a kérdésében az illetékes egyházhatóságok határoznak jogérvényesen. Paulovits János orosházi állami iskolai igazgató tanító által Rencsisovszki Ferenc ellen indított sajtó perben a felhatalmazásnak a miniszter részéről való magadását a közigazgatási bizottság csupán a sértett által megjelölt terjedelemben javasolja megadni. A tanfelügyelő által előadott többi ügyek iskolai költségvetések és számadások megerősítésére vonatkoztak. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a helyzet az árvaszóknél a múlt hóban nem változott. A vármegyei árvaszéknél a f. év első negyedében beérkezett 5451 ügydarab, ezek közül elintézetlen volt március 31-g 502 drb. Ennek a hátraléknak oka az, hogy két árvaszéki ülnök és az árvaszéki jegyző már 8 hónap óta hadban vannak és hogy egy árvaszéki ülnök több hétig beteg volt. Horváth Béla államépitészeti hivatali íőnők jelentésében előadta, hogy az állami valamint a törvényhatósági utak és azok tartozékai jó állapotban vannak, azonban a ki nem épített törvényhatósági utak a sok esőzés folytán közlekedésre alkalmatlanok. Az úti személyzet a sár letakaritásával, a kavicsbeágyazásával és az ut- menti sor fák tisztogatásával foglalkozott. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentésén kívül, más előadni valója nem volt. A békéscsabai árvaszéknél a f. év első negyedében beérkezett 1173 ügydarab, amelyek közül csupán 12 drb. maradt elintézetlenül. A kir. ügyész nem lévén jelen az ülésen, a kir. törvényszéki fogház múlt havi állapotáról jelentés nem tétetett. Minthogy a közigazgatási bizottság teljes ülése az egész délelőttöt igénybe vette, ennélfogva az árvaügyi felebbviteli küldöttség csak délután ülésezhetett és majdnem három óra hosszáig tartó tárgyalások után, Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadásában összesen 20 felebezett ügyben hozta meg a másodfokú határozatát Egyéb albizottsági ülés nem volt. Tanügy. Áthelyezett óvónő. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Erdős Gyuláné Kardos Emilia két- egyházi állami óvónőt a gyulai nagymagyarvárosi állami Óvodához helyezte át. H ire k. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Seemann Emánuel gyulai pénzügyi számtisztet a nagybecs- kereki pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség kerületéhez tartozó alibunári járásba, a járási számvevői teendők ellátására adott megbízással áthelyezte. A vármegyei közkórházi bizottság április 13-án d. u. Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor kórházi igazgató előterjesztette rendszerinti havi jelentését. A jelentés szerint az intézetbe a f. év első negyedében felvétetett 2252 beteg és igy a múlt évről visszamaradt 1236 beteggel együtt 3488 beteg ápoltatott 111208 ápolási nappal. A felvételek száma 129-el, az ápolási napok száma pedig 23112 volt töob, minta múlt év ugyanezen időszakában. A beteganyag minősége mindnagyobb terhet ró a kórházra, mert most már a beteg- szállitmányokban igen sok súlyos tífusz és más ragályos betegségi eset van. Főfeladat a nem fertőzött betegeknek elkülönítése a fertőzöttektől; igen nagy terhet ró a kórházra az összes betegek ruházatának és minden felszerelvényeknek rövid idő alatt leendő fertőtlenítése, Ebből a czélból megengedte a kórházi bizottság, hogy egy deszka vázas épület építtessék, amelyben a betegek ruházata és felszerelvénye kénezésnek alávethető. A költségek 800 koronát tesznek ki. Egy másik sürgős szükségletet képez a villanyos motor kiégett ankerének egy ujjal való pótlása, mert nyers olajat egyáltalában nem lehet kapni, vagy csak igen keveset és nagyon drágán. A villanyos motor uj ankerje 750 koronába kerül, a réginek kijavítására pedig 450 korona szükségeltetik. Az említett költségeket a bizottság engedélyezte. A beteglétszám állandóan 1200 körül van és eddig 4000 katona ápoltatott a kórházban, félannyi, mint amennyit az összes budapesti klinikákon ápoltak. A békésmegyei villanyos r. társulat nem járult hozzá ahhoz, hogy a júliusban megkötendő uj szerződés tartama 10 év helyett csak 9 legyen, vagyis, hogy a régi szerződés egy évi meghosszabbítási tartama, a 10 évből leszá- mittassék. A kórházi bizottság a bejelentést tudomásul vette és egyben az uj szerződés megkötése iránt intézkedett. A gyulai bőranyag beszerző szövetkezetnek azt a kérelmét, hogy a cse lédruházathoz tartozó lábbeliek egység ára 40 %- al emeltessék, nem vette figyelembe a bizottság és ragaszkodott a szerződéshez, megemlítvén, hogyha a kórházi maradványból telik, úgy a szövetkezetét méltányos kártalanításban részesíti. A kórházi beszerzésekre megtartott árlejtés eredményéről számolt be ezután az igazgató. A beszerzési előirányzati ár 44287 korona volt, míg a beadott ajánlatok szerint a legolcsóbb ajánlatok összege 74928 kor, vagyis 30000 koronával többet tesz ki, mint az előirányzati összeg. Az áremelkedés tehát 70 %. Igen nagy az áremelkedés a férfi ruháknál, ágynemüeknél és női fehérnemüeknél s asztalnemüeknél. A kór házi bizottság ilyen nehéz viszonyok között a kórházi igazgató előterjesztése értelmében aként határozott, hogy az alábbi czikkekre a legolcsóbb ajánlatokat elfogadta és pedig a cseléd ruházatokra a Spitz Bernát budapesti czég 1697 koronás a vaskereskedelmi czikkekre a Schmidt Gyula gyulai czég 2138 koronás, a kefenemüekre a vakokat gyámolitó egylet 877 koronás, a porcellán és üvegnemüekre a Kelet J Budapest czég- nek 468 koronás, a vegyesekre‘Leitner Menyhért czég 934 koronás végül a pintér munkálatokra a Geist János és Baudermann Károly gyulai iparosok 387 koronás ajánlatát fogadta el. A vas- butor szállítására ajánlatot senki sem tett, minél fogva felhatalmaztatott az igazgató, hogy ezen czikkeket szükebb ajánlatok alapján szerezze be. A többi tárgyakra azt határozta a bizottság, hogy a Freudiger czég ajánlata értelmében a szükségletek egyrésze a ré gi minták szerint szálli- tassék, az átvételi bizottság által meghatározandó mértékben a szükséglet többi része azonban ugyancsak az átvételi bizottság által kiválasztandó kevésbé jó áruból rendeltessék meg az előirányzat keretén belül. Azonban ez utóbbi árukra is valamennyi ajánlattevő felhívandó újabb ajánlat- tételre és amennyiben a Freudiger czég által teendő ajánlat olcsóbb lesz, mint a többi, az esetben az átvételi bizottság mindjárt megkötheti vele a szerződést, ellenesetben további intézkedés végett a kórházi bizottság elhatározása kérendő ki. Hadnagyi kinevezés. A király, mint a Rendeleti Közlöny egyik legutóbbi száma közli dr. Goldmann Imre gyulai ügyvédet, a 86-ik cs. kir. gyalogezred tartalékos zászlósát soron kívül hadnaggyá nevezte ki. Dr. Goldmann már két ízben tért vissza sebesülten a déli harctérről és most indult csapatával ismét az ellenség elé. Czinczár Dezső gyulai fakereskedő és képkeretgyári vezér- igazgató, aki önként jelentkezett katonai szolgálatra s ősz óta az északi főhadiszálláson mint automobilos önkéntes parancsőrtiszti szolgálatot tejlesit, népfelkelő hadnaggyá neveztetett ki. Hir a przemysli hadifoglyokról. A bevehetetlennek hitt przemysli vár feladásával tudvalevőleg a gyulai 2. honvéd gyalogezred törzse és több ezer katonája orosz hadifogságba jutott. Itthon hozzátartozóik szivszorongva várják a tőlük érkező boldogító életjelt.. Bizonyára a nagy távolság, közlekedési nehézségek és a katonák viszontagságos utaztatása okozza, hogy csak lassan kezdenek szállingózni az epedve várt híradások. Elsőknek a gyulai honvédezredből Kolibál József őrnagy, Kolonics Márton százados gazdá- szati tiszt és Deckner Imre hadnagy Kiewből táviratoztak, hogy egészségesek és útban vannak Oroszország belseje felé. Csütörtökön délelőtt ismét két aggodalomtól gyötört fiatal asszonyka nyugalmát adták vissza a címükre érkezett levelek. Az egyik Bárdos Ignác tart. hadnagytól jött feleségéhez és apósához Schwimmer L. Adolf szállítóhoz, melyben márc. 27-iki kelettel Kiew- ből azt írja, hogy egészséges, onnan tovább viszik őket keletre és ne aggódjanak érte, reméli, hogy mihamarább viszontláthatják egymást; a másik levélben dr. Sehriffert Ferenc gyulai ügyvéd tart. hadnagy ugyanonnan irt hasonló tartalommal feleségének. Ugyancsak Kiewből irt Kócs Lajos főhadnagy egyik ismerős családnak. Hogyan vigyáz a gyulai honvéd az ezred- zászlóra. Orosz lapok közlése nyomán egy román újság megható példáját írja le annak az imídatszerü tiszteletnek, amivel a magyar katona a zászlaja iránt viseltetik. A Kievbe szállított s az oroszok által fogságba ejtett osztrák-magyar katonák közt — Írja a román lap — volt egy a kezén könnyebben megsebesült magyar honvédbaka is, akit kezelés és ápolás céljából azután az egyik kievi városi hadikórházba szállítottak be. Mikor a sebesült foglyot felhívták, hogy vesse le ruháit és cserélje föl a hórházi ruhával, a honvéd álhatatosan vonakodott ezt megtenni, sőt merészen szembeszállott és dulakodni kezdett az ápolókkal is, amikor ezek erőszakkal akarták levetkőztetni, Végre is azonban győzött itt is a túlerő s a szegény honvédet pőrére vetkeztették, amikor is ordított, rugkapált, majd meg keserves sírásra fakadt. Lett azonban erre óriás csodálkozás. A levetkőztetett honvéden ugyanis szorosan a derekára csavarva megtalálták a 2. honvéd gyalogezred zászlóját. A hozzá intézett kérdésekre azután a közben magához tért honvéd elmondta, hogy a zászlót azért csavarta magára, mert elakarta kerülni azt a szégyent és megalázást, hogy a szent szimbólum az ellenség kezébe kerüljön. Az orosz tisztek a katona- és zászló- hűség e nemes példájáról meghatottan és csodálattal vettek tudomást és a honvédet — vele kezet fogva — meleg szavakkal üdvözölték, sőt barátságosan arra is Ígéretet tettek, hogy az igazán hősies és nemes tettről a békekötés után nem fogják elmulasztani a monarchia kormányát és katonai hatóságát is értesíteni, a hűen megőrzött zászlót pedig neki, mint tulajdonosának, visszaadják. Sajnáljuk, hogy a derék honvéd nevét egyelőre nem ismerhetjük. Rokkantokat gyámolitó bizottság. Az orsz. vöröskereszt egyesület felkérésére Gyulán a vörös- kereszt egyesület kebelében megalakult a békésmegyei rokkantokat gyámolitó bizottság, mely bizottság fogja megalakítani és szervezni a vármegye nagyobb községeiben az egyes albizottságokat, A megyei bizottság elnöke : Sárossy Gyula vm. árvaszéki elnök ; tagjai: Novák Kamii vereskereszt egyl. megbízott és dr. Sztojanovits Szilárd árvaszéki elnök. A bizottság feladata a szervezési akción kivűl a rokkantakról való teljes gondoskodás, azok istápolása, gyámolitása álláshoz juttatása stb. A bizottság 2 hölgy taggal egészíti ki magát, akik a felállítandó bizottsági iroda vezetésében fognak segédkezni. E kérdéssel kapcsolatban elhatározta a gyulai vereskereszt egyl. vezetősége, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával a vak katonák részére rendezett gyűjtés 504 K-nyi összegét gyümölcsözőleg fogja a Békésmegyei takarékpénztárba elhelyezni és először is gyulai, ha ilyen nem lesz, békésmegyei vak katonákat istápol; azok nem létében az összeget az országos alap rendelkezésére fogja bocsájtani. Adomány a katonáknak. A gyulai vereskereszt egylet a közönség nemeslelkü adományaiból, melyeket a húsvéti ünnepek alkalmából a kórház betegeinek adtak, továbbá egyéb adományokból és gyűjtésekből más, nem a saját kórházában fekvő sebesültetnek is juttatott, igy a lábbadozó osztálynak 200 K-t, a közkórháznak 100 K értékű cigarettát, szivart és dohányt, a szanatóriumnak 600 drb. narancsot
