Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-01 / 9. szám
XliTI. évfolyam Gyula, 1914 március 1 9. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ... 10 K — f Fél évre............. .. 5 K — f évn egyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. I FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye közgyűlése. (Február 26.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága ez évben első rendes közgyűlését február hó 26-án tartotta Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt, minthogy Kérg Gyula főispán gyöngélkedik. A közgyűlés várakozáson felül népes volt, a megjelent bizottsági tagok száma jóval felül volt a százötvenen. Ennek a nagy érdeklődésnek az a magyarázata, hogy a közgyűlésnek tárgysorozatán szerepeltek azok a felebbezések, amelyek a legutóbb megtartott előljárósági választások ellen az egyes községekben beadattak, hogy azok felett döntsön a törvény- hatósági bizottság. Egyébként a közgyűlésen a legutóbbi általános választáson megválasztott megyebizottsági tagok vettek részt, akik között feltűnően sok volt az uj bizottsági tag. Az ülés lefolyása igen élénknek mondható; a délelőtt folyamán tárgyalás alá került ügyek majdnem mindegyikénél volt felszólalás és vita, ami természetes is, mert a délelőtt folyamán csak azok az ügyek kerültek — egy pár fontosabb ügy kivételével — sorra, melyeknek soronkivül való elővételét a bizottság egyes tagjai kérték azon a címen, hogy akkor még az érdekelt bizottsági, tagok mind jelen vannak az ülésen. A közgyűlést az alispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg és elsősorban üdvözölte a törvényhatósági bizottságnak uj tagjait és azon reményének adott kifejezést, hogy az újonnan alakult törvényhatósági bizottságot működésében kizárólag a közügy érdeke fogja vezetni és kérte a törvényhatóság támogatását a tisztviselői kar azon törekvéséhez, hogy a vármegye ügyeit a törvény és a fennálló szabályok értelmében a vármegye javára kívánja intézni. A közgyűlés első tárgya volt az alispáni T A B C A. ___ Öz vegyen. Emelt homlokkal, büszkén, bátran Járok szerteszét e világban. Karom erős, lábam nem reszket S nem látja senki a keresztet. Mit vállamon viszek egyedül. Arcom nem szántja gond redője, A kétségek sötét felhője Nem fór elő a két szememen . . . S mig kacagni látszik a lelkem, Nem sejtik, mily egyedül vagyok! Éltem másnak, sohse 7nagani7iak, A rózsák, mik körüliem fakadtak Nekem nem 07itottak illatot . . A tavasz, nyár csalfán itthagyott, Várhatom a bus őszt egyedül. Egy elhibázott élet kisért, Egy élet, mely oly sokat Ígért, Egy csók, mit nem felejtek soha, Egy kéz, mely nem volna mostoha És nem hagyott volna egyedül. . . Adj erőt óh Uram énnekem, Uralkodjál szegény lelkemen, Panaszra ajkam, hogy ne nyissam, Kelyhed, mig egy csoppig kiittam, Tépett szárnynyal, árván, egyedül. . . Mányinéf Prigl Olga... jelentés, amelyhez — mint rendesen — a magyar ruhát öltött dr. Makai Márton szólalt fel elsőnek és kifogásolta, hogy az uj kormány bemutatkozása alkalmával a vármegye vezető emberei és az ellenzék vezérférfiai között létrejött megállapodástól eltérőleg bizalmi feliratot küldött a vármegye és kifogásolta azt is, hogy az Igazmondó c. kormánylapot a vármegye közegei terjesztik. Pollák Arnold a békéscsabai községi főjegyzőnek azt az eljárását tette szóvá, hogy a villanytársulat zárszámadása tárgyában tőle kért felvilágosítást megtagadta és ugyancsak kifogásolta a békéscsabai színház építésénél felmerült nagymérvű tulkiadásokat, végül felhozta azt is, hogy a község főmérnökét, aki a villanytársulat igazgatója is, nem lehet sem a villany társulatnál sem a hivatalában találni. Dohányos János békési bizottsági tag a vármegyei és községi választókerületek uj beosztása tekintetében kért intézkedést. Brosz János pedig általános helyeslés mellett aziránt tett indítványt, hogy a magyar görög kath. püspökség tagjai ellen elkövetett gaz merénylet felett fejezze ki a törvényhatóság megbotránkozását s a nemzetet ért nagy csapás felett fájdalmát és afelett való örömét, hogy a püspök sértetlenül maradt. Pollák Arnold felszólalására az érdekelt békéscsabai községi tisztviselők mindjárt megadták a választ, úgyszintén a járási főszolgabíró is ismertette az általa tett intézkedéseket, nevezetesen, hogy a villanytársulat zárszámadásainak közzététele iránt rendelkezett, vala- minthogy a színház építésnél felmerült tulki- adások tekintetében vizsgálatot rendelt el. Makai Márton felszólalására az alispán válaszolt ezután és kijelentette, hogy neki az állítólagos paktumról nincs tudomása, azt a gyanúsítást pedig, — amelyet Makai később ICuiacs és dohányzacskó. Irta: Somogyi Imre. Túl a Dunán, ott ahol a Sió vize a simon- tornyai és pincehelyi szőlőhegyek alatt elkanyarodik, filoxerás korunkat előzőleg napirenden volt a magyar barátkozás. Nem voltak régi öregeink restek, hogy felkeressék a szomszéd faluk ismerőseit . . . Jólesett nekik egymás bajait kölcsönösen elpanaszolni, örömükre szolgált, ha kacagtató, ba misitatlan humorukkal egymást felelevenithették. A hangadók közé tartozott Krisztus és Péter bácsi. így ismerte már őket a vidéken mindenki. Mind a ketten nyugalomba vonult kántorok voltak s a véletlen sors úgy hozta magával, hogy mind a ketten egy faluba ütöttek sátort. Régi ismerősök voltak ők már a nélkül is, de hogy a véletlen ennyire összehozta őket, ismeretségük a legszorosabb, legbensőségesebb barátsággá fejlődött Jókedvben, humorban és korban egyenlők valának; nem külömböztek hangban sem, mert hangszálaikat a bakator leve körülbelül egyenlő időn át nedvesítette. Ahol csak megfordultak, sziporkázott a pezsgő jókedv szülie éle, dalba csapott az eleven kedély. Tisztelve szerette a két öreget a környék minden tagja. Nem múlhatott el nélkülük egy búcsú, egy lakodalmi ünnepély, de még egy-egy disznó halotti tora sem. Téli estéken r" dig a szőlőhegyeken valóságos vánd j : minden este más-más pincében lát-_ ... uaegül I lyenkor aztán — jóbor, nótaszó és pislogó mécs mellett éjfélig, sőt hajnalig elkvaterkáztak, melyet mindig az ott rögtönzött jó meleg vacsora, halk beszélgetés és vig anekdotázás előzött meg a barátságos levegőjű pincei ivószobában. Péter bácsi kitűnő bariton, Krisztus bácsi nem alábbvaló basszus hangja hires volt messze földön. igyekezett szépíteni, — hogy az uj kormány bemutatkozása alkalmával más felirat ment volna, mint amit a törvényhatóság elhatározott, mint teljesen alaptalant visszautasította, beigazolván az illető ügyirat felmutatásával, hogy egy szó sem igaz abból, amit Makai gyanusi- tólag felhozott. Az Igazmondó c. lap terjesztése tekintetében pedig annak a felfogásának adott az alispán kifejezést, hogy minden tisztességes, vagyis a való tényeknek tudatos ferdítésével rendszeresen nem foglalkozó lapnak a terjesztését megengedhetőnek tartja. Ezek után a törvényhatósági bizottság az alispáni jelentést tudomásul vette. Általános érdeklődés mellett került sorra azután — egy pár hozzászólás nélkül elfogadott ügy letárgyalása után — a román pak- tumos tárgyalásokkal kapcsolatosan az erdély- részi magyar közművelődési egyesületnek kérelme, valamint Pestvármegyének hasontárgyu körirata a magyar nemzeti államegység sértetlen fenntartása és megvédése érdekében. Az általánosabb érdekű ügyek között ez a kérdés volt az, amelynél nagy vitára volt kilátás és amelynél — tekintettel a debreceni merénylet okozta nagy elkeseredésre — a szenvedélyeknek kitörésére lehetett a bizottság elkészülve. A határozati javaslat, amelyet az állandó választmány előterjesztett, a következő volt: »A. törvényhatósági bizottság, bár a magyar állam nemzeti jellegét nem látja érintve azon engedményekben, á melyeket a miniszterelnök — feltételesen — kilátásba helyezett azon eszmecserék során, a melyeket a románság vezető férfiaival folytatott — mindazonáltal felirattal fordul a kir. kormányhoz, hogy tekintettel a magyarság helyzetének Erdélyben való mindinkább rosszabbodó voltára, áldozatot nem kiméivé, az erdélyrészi magyarság érdekében haladéktalanul olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek lehetővé tegyék az előre nyomuló románsággal szemben való sikeres védekezést s különösen, ameA nagyheti passió éneklésénél kettőjük duettja távolról vonzotta az ájtatos hallgatókat. Péter bácsi ugyanis a Péter apostol ingadozó jellemének aposztrofálja és Krisztus bácsi érces hangjával, a fenséges szenvedés béketürésében előtűnő Jézusnak sze- mélyesitője szokott volt lenni Innen nyerték megtisztelő neveiket is. Egyébként azonban Péter bátyánknak Dohányos János és Krisztus bátyánknak Boros István volt a becsületes neve. Ennek dacára egyenlő dohányosok azaz pipások és egyenlő borszeretők volT tak. Egyik a másik nélkül nem is volt elképzelhető, mert ahol megjelent az egyik, nem hiányzott a másik. Együtt szoktak leggyakrabban telrándulni — mint mondám — a szőlőhegyekre és a sziklás ormok közé ékelt, hepé-hupás utcasorokat képező présházakba, hol a gohér, burgundi és bakator leve forott Kót-három falut is bejártak egy nap, ha neki lódultak. Sokszor pedig egy hét múlva sem keveredtek kaza. De valahányszor kimentek Né- mediből s Pincehelyt utbaejtették: a görbői hegyoldalt el nem kerülték. Ott lakott vala pedig nemes Vigyázó Vendel, Pincehely község ékeshangu tenoristája, illetve becsületben megőszült kántor- tanitója. Vendel bácsi kántor uram kapuja mindig tárva állott előttük. Bármerre faluztak, ide fordult utiui-’, utolsó megállóhelyük Vendel bácsi volt, ki s/.mteu l.lkesült a barátságért. Peter bátyánk rőfös átmérőjű sallangos do- nanyzacskóját, Krisztus bátyánk pedig öt pintes csikóbőrös kulacsát vitte mindig magával útra, nem hagyták otthon azonban makra debreceni pipájukat sem. Mindig ezt szokták volt mondogatni : — Bor, pipa . . . És utána gondolták ... de már csak gondolták s legfölebb nagyot nyelve mondták : — és menyecske
