Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-08 / 6. szám
XLVI. évfolyam O. szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre ... ... _ 5 K — f Év negyedre_ _ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyiittér sora 20 fillér. Gyula, 1914 február 8. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Jövő vámpolitikánk főbb irányelvei. Irta: Rubinek Gyula az OMGE igazgatója. A legutóbbi általános pénzügyi és gazdasági válságban s az azt kisérő, háborús veszedelmekkel fenyegető európai zűrzavarban viszonylag Magyaroiszág és Ausztria vallották a legnagyobb kárt. A gazdasági életünket megingató nagy válságban két tényező tartotta fenn az egyensúlyt, a bankok és a kisgazda- közönség. Ezt a külföld is elismerte, jelentékeny közgazdasági Írók állapították meg, hogy Magyarország kisgazda osztálya szilárd szervezetének, a magyar paraszt szorgalmának és józanságának köszönheti első sorban, hogy nehéz körülmények között aránylag ilyen jól meg- állhatta helyét. Mindezt az erőt a magyar kisgazda a mezőgazdasági vámvédelemből merítette, amit igazol az is, hogy a jelenlegi hathatós vámvédelemnek a hatása alatt az első hat évben 100 százalékkal emelkedett a takarékbetét állománya. Mit tudna ez az áldott magyar föld termelni akkor, ha a legelső nemzeti iparág, a mezőgazdaság fejlesztésére legalább annyit áldozna az állam, mint amennyit egyéb ágazatokra fordít. Bizonysága a mezőgazdasági vámvédelem általános kedvező hatásának a nemzeti fogyasztás emelkedése is. Ha az a biztató fellendülés és nagyarányú gazdasági fejlődés megakadt, ennek oka korántsem a vámvédelem, hanem a háború félelme okozta és a pénz s hitelpiacot világszerte megingató válság, a túltengő tőzsdei spekuláció, az államok milliárdos hadikészülődése, végül pedig az alsóbb osztályokban is megnyilatkozó bizonyos pazarló költekezési hajlam. És erre nem gyógyitószer a .jelszóképen kiadott élőállat és korlátlan husbehozatal. A helyzet megváltozott rövidesen, ma már saját termelésünk feleslegeinek értékesítése is csak nyomott árakon, nagy nehézségek között sikerül, így egész közgazdaságunkra igazi katasztrófát, egy elveszett háborúnál nagyobb veszteséget jelentett volna, ha a fellendülés idejében köny- Dyelmiien belementünk volna a vámvédelem csökkentésébe, amit annyi hangzatos és megtévesztő jelszóval követeltek. A kisbirtokos osztály kétségtelen fellendülése megcáfolja azt a téves állítást is, mintha a mezőgazdasági vámvédelem egyoldalúan csak a nagybirtok érdekeit szolgálná. Ellenkezőleg áll a dolog: a vámvédelem nélkül hagyott kisgazdaosztály van kitéve a pusztulásnak, a mint ezt a világ példája bizonyítja. Nagy figyelemmel fordul az egész világ szeme Amerika felé. Az Egyesült Államok közel félszázad óta a legnagyobb arányú gazdasági erőegyesítés érdekében fáradozik s magoknak követelik egész Amerikát. Kétségtelen is, hogy a Panama-csatorna megnyitásával a világkereskedelem gócpontja Amerikába helyeződik át. Midőn ilyen világhatalmi erők mérkőznek egymással, Európában békésebb időkre van kilátás, amelyet ügyesen kihasználva megerősödésünkre ' fordíthatunk. A mi érdekkörünkben a Csendes Óceán egyeduralmáért folyó harc messze kivül esik, bennünket közvetlenül Európa, továbbá Kis- és Elő Ázsia érdekelnek. Ma már nincs a világnak oly eddig fel nem tárt vidéke, mely a maga olcsó túltermelésével Európa mezőgazdaságát újabb katasztrofális jellegű válságnak tehetné ki. Egyptom, India, vagy akár Argentina versenyétől tehát sokkal kevésbbé kell tartanunk, mint Oroszországétól, amely gazdasági célú vasutakat létesit s mindent elkövet arra, hogy többet termeljen s jól értékesíthessen. A török uralom alól felszabadult nagy kiterjedésű és termékeny balkán területek is nagyarányú gazdasági fellendülésnek néznek elébe s ezek versenyével szemben mindenesetre gondoskodnunk kell a megfelelő védekezésről. Ezek a megállapítások szabják meg a jövőben követendő vámpolitikánk irányát. Ha a nyugati nagy ipari államok, különösen Franciaország és Németország a legnagyobb következetességgel ragaszkodnak az eddigi agrár vámvédelemhez s ha másfelől közvetlen közelünkben látjuk mező- gazdasági termelésünk két legveszedelmesebb versenytársának, Oroszországnak és a Balkán Állagoknak rohamos fellendülését s amellett ajtónk mögött leselkedik állandóan az állatállományunkat kelet felől fenyegető áll at egészségügyi veszedelem: csak természetes, hogy nem tehetünk egyebet, minthogy a jelenlegi vámpolitika fenntartásához ragaszkodnunk. Az TÁRÓ A. Álmatlan éjjelen... Álmatlan éjjelen, mikor kis szobámat Meglepik az árnyak, Sejtelmes éjszakán elfogják lelkemet Hagy rátörő vágyak. Elringatják lelkem bűvös csábszavakkal Szép álomvilágba, Káprázatos, fényes, gondnélküli léinek Ragyogó honába. S ha pirkad a hajnal s betéved szobámba Jozanitó fénye, — Elröppen szivemből rut nagyravágyásnak Szép, gonosz tündére Sötétben tündöklő, csillogó köntöse Foszlányokra tépve .. . Tehetetlen dühvei, nyögve, sikoltozva Belevesz az éjbe. Oszlik a sötétség, megtörik a varázs S immár tisztán látok, — Adj én Uram nékem elégedettséget! Csöndes boldogságot Sipos Etelka. Nehéz éjszaka. Elült a lázas, terhelő zsivaj, Az éj homálya kong szivem felett. . . Köröttem s bennem is minden kihalt Amig e kongó csend megérkezett. S ölére vesz most lomhán átkarolva Sötét vizén bágyad minden tagom, S nehéz lejtéssel ringat messze-messze, Véget nem érő vak hullámokon. És érzem ah ! mint tűnik egyre jobban Mindaz, mi egykor hozzám tartozott. Egy világ vész a fásultság ködébe . . . S én zsibbadozva, némán szunnyadok. Tolnai József. Bizánciéi nők. Irta: Dr. Scherer Ferenc. (Folytatás.) Még annyira nem vagyunk, hogy a bizánczi ember pszichológiáját ismernők. Annyi azenban bizonyos, hogy minden bizánczi embernek két lelke van : éppen úgy a régi görög-római kultúra hordozója, mint az igazi kereszténység képviselője s igy a bizánczit nem tekinthetjük sem antik, sem tisztán középkori embernek. Ilyenek voltak a bizánczi emberek s vájjon milyenek lehettek a bizánczi nők f Mindazon szélsőségek, melyeket a női lélek felmutathat, képviselve vannak Bizánczban ; Iréné császárnőtől — ki elfelejtve minden anyai érzést, puszta hatalomvágyból ugyanazon teremben vakittatja meg a legkegyetlenebb módon fiát, melyben az a napvilágot először megpillantotta — egészen Kasszia nemes alakjáig A leggonoszabbak épp úgy képviselve vannak, mint a nők azon fajtája, kikről igazán el lehet mondani: „Sie flechten und weben himmlische Rosen ins irdische Leben.“ Ebből a Bizánczból akarok két Lapunk mai szánná. lO oldal.
