Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-08 / 6. szám
2 Békés 1914 február 8. osztrák fegyvertárainkkal együtt küzdve együtthaladva remélhetőleg sikerül is e politikát érvényesítenünk, mert ettől függ a magyar gazda boldogulása s a gazda sorsától függ az ország jövendője. Tanügy. Áthelyezés. A vallás- és közokt. miniszter Győrjfy Géza kábái áll. gaz. szaktanító áthelyezte- tésére vonatkozó rendeletét hatályon kívül helyezvén, — a szeghalmi önálló gazdasági népiskolához Fábián Miklós kábái áll gazdasági szaktanítót helyezte át. — Ugyancsak áthelyezte Tőr'ókné Barabáss Kóza dobozi áll. el. iskolai tanítónőt a brassói áll. el. iskolához. Megerősítés. A közokt. miniszter Kozár József tótkomlósi iparostanonciskolai tanítót a közismereti tárgyak tanítására való alkalmazásában megerősítette. Hírek. Békésvármegye képviselöválasztó kerületei. Jól informált, illetékes körökből vett értesülésünk alapján már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy az uj iépviselőválasztási törvény után beterjesztendő kerületi uj beosztásról szoló törvényjavaslat szerint Békésvármegye eddigi 6 választókerülete egygyel megszaporodik s hogy az eddig önálló választókerületeket képező Gyula, Békés és Szarvas, ebbeli jellegüket elveszítik, nevezetesen, hogy mindeuikhez más községek is fognak csatoltatm. A. kormány törvényjavaslata, mely a képviselőháznak már beterjesztetett, fenti információnk alaposságát minden tekintetben igazolja. E szerint tehát a varmegyében csupán Békéscsaba község lesz önálló választókerület. Szeghalom székhelyijei uj választókerület létesül. A többi kerületek székhelyei, Gyula, Békés, Szarvas, Gyoma és Orosháza lesznek, illetőleg maradnak. A törvényjavaslat a belügyminiszternek tartja fenn a jogot, hogy megállapítsa, mely községek melyik választókerületi székhelyhez osztassanak be De már a belügyminiszter által megtörtént beosztást későbbi időben csupán az országgyűlés változtathatja meg. A belügyminiszter beosztása szerint Gyulához Gyulavári, Doboz, Kétegynáza és Újkígyós községek; Békéshez M«zőberény; Szarvashoz Öcsöd és Békésszentandrás; Gyomához Eadrőd és Kondoros; Szeghalomhoz Köröstarcsa, Füzesgyarmat, Körösladány és Vésztő; Orosházához Tótkomlós, Pusztaföldvár, Szentetornya, Gadoios, C>orvás, Nagyszénás és Békéssámson csitoltatnak. Igen meddő okoskodás volna fölötte tanakodni, hogy a választó- kerületek fenti beosztása pártpolitika szempontjából minő hatással és következményekkel tog járni. A múlt évben lezajlott gyomai és békéscsabai képviselőválasztások kiváló bizonyítékai, hogy a közjogellenes pártok Bákésvármegyében súlyos vereséget szenvedtek. A meddőnek bizonyult közjog-ellenes áramlatok ellen valószínűleg nem lesz óvszer a választókerületeknek bármiképpen történő megalakítása sem. Érzik és beismerik ezt a legprononszi- rozottabb ellenzéki egyének is és eléggé tárgyilagosak beismerni, hogy Békésvármegye képviselőválasztó kerületeinek beosztása, minden pártpolitikai célzatosságtól menten, tisztán és kizárólag a köz ségek közigazgatási s területi érdekeinek figyelembevételével történt. A vármegyei közigazgatási bizottság múlt évi tevékenységéről szóló kimutatás szerint kiosztatott a múlt évben 8628 ügyd,.rab amelyekből a f. évi február 1-vel 48 drb. maradt feldolgozatlanul. Legtöbb kiosztása volt a főügyésznek 1527 drb., azután a kir. tanfelügyelő darabjai következnek 858 számmal. a pénzügyigazgatónak 330, az árvaszéki elnöknek 234, a főjegyzőnek 229, a másodfőjegyzőnek 204, az államépitészeti hivatalnak 159, a kir ügyésznek 17 és a közigazgatási előadónak 6 közigazgatási bizottsági ügydarab osztatott ki feldolgozás végett. A vármegyei közkórház múlt évi utolsó ne- gyedi forgalma. A visszamaradottakkal együtt ápoltatott a vármegyei közkórházban a múlt év utolsó negyedében 2548 beteg, amelyből elbocsájta- tott 1613, meghalt 76 és igy a f. év elején ápolás aiatt maradt 859 beteg. Az ápolási napok száma a kérdéses évnegyedben 80897 volt. Az adokivető bizottságok tagjai. A III. oszt. kereseti adókivető bizottságok hat tagja közül tudvalevőleg három rendes tagot és két póttagot a vármegye alispánja, elnökét, helyettes elnökét, egy rendes tagját és két póttagját a pénzügyminiszter nevezi ki. Néhány hét előtt már közöltük az alispán által kinevezett tagok névsorát, a napokban p-dig beérkezett a pénzügyminiszter által az 1914—16. évekre kijelölt többi tagok kinevezése is. A miniszter azonban a gyulai pénzügyigazgatóság által felterjeszt, tt hat bizottsági tag közzül eddig csak négy kerületre nézve határozott, az orosházi és szarvasi bizottsági tagok kin vezése még nem történt meg. a p'mzügymimszter kinevezte: A gyulai adókivető bizottság elnökévé: Schröder roméit, helyettes elnökévé dr. Tollman Jánost, rendes tagul Sál Józs-f póttagok Lüsztig Adolf és Szónássy János. A békésihez: dr. Török Gábor elnök, Benedicty Gyula helye tes elnök, Morvay Mihály rendes tag, Hencz Antal és báró Drechsel Géza póttagok, a békéscsabaihoz: dr. Margócsy Miklós elnök, Wagner Jo/sef helyettes elnök, Csillag Ignác rendes tag; a szeghalmihoz: dr. Csánky Dezső elnök, Stepán József helyettes elnök, Scbwarcz Miksa rendes tag, Szabó Albert és Freiier Jenő póttagok. Körirat a vármegyén. L-gujabban Kassa város törvényhatósága küldte meg érdekes köriratát, amelyben azt kéri hogy mivel az ujabbi katonai létszám- emelések folytán uj kaszárnyákra és a meglévők kibővítésére és átalakítására lesz szükség, tehát az érdekelt városok újabb terhek vállalására lesznek kénytelenitve, ennélfogva a jelenleg érvényben álló katonai bértéritési szabályok, amelyek már nem felelnek meg a változott gazdasági viszonyoknak, ne alkalmaztassanak, hanem az ujabbi építkezések bérösszege, magasabb díjszabás alapján történjék. A jelenleg érvényben álló szabályok szerint ugyanis a városok az általuk létesített katonai épületekbe befektetett tőkének alig két százalékát kapják vissza a kincstártól haszonbér címén sőt tekintve, hogy a mellékszolgáltatások egyrészét ingyen tartoznak teljesíteni, azt lehet mondani, hogy a befektetett tőke semmi közvetlen hasznot nem hoz. Kívánatos tehát, hogy az uj a katonabeszállásolási törvénynek a bértéritésekre vonatkozó rendelkezései sürgősen törvényhozásilag rendeztessenek, illetőleg a változott visszonyoknak megfelelően felemeltessenek, mert máskülönben az érdekelt városok, amelyek a folyton fokozó terhekkel tulon-tul meg vannak terhelve, képtelenek lesznek uj kaszárnyák építésére, illetőleg az azok létesítésével és átalakításával felmerülő terhek viselésére Áthelyezés. A pénzügyminiszter Máthé Aladár csabai pénzügyőri biztost Szabadkára helyezte át. Tanfolyamra rendelés. A pénzügyminiszter vármegyénk pénzügyőri altiszti karának két kiváló képzettségű tagját: Haratigozó István gyulai és Román József békéscsabai pénzügyőri szemlészeket a Budapesten február 9-én kezdődő biztosi tanfolyamra berendelte. A tanfolyam őt hónapig tart. A képviselő-testület tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyről lapunk zárta következtében jövő számunkban fogunk referálni. A közgyűlés tárgysorozata a következő volt: 1. Dr. Si- monka György, Sál János, Kulka Lipót, Kálló János és neje, Schmidt Antal örökösei és a gyulai hitel és bőranyagbeszerző szövetkezet ajánlata a gyulai kér. munkásbiztositó pénztár céljaira adományozandó telek megvétele iránt. 2. A rendőrség fejlesztésére kiutalványozott államsegély felosztására vonatkozó előterjesztés. 3. Diósí Béla önk. tüzoltó- főparancsnok kérelme az önkéntes tűzoltó-egyesület számára beszerzett tárgyak árának kifizetése iránt. 4. Dutkay Béla ny. polgármester kérelme a nyugdíjalap jövedelmének elégtelensége folytán eddig levont nyugdíj részleteknek utalványozása iránt 5. A burkolási szabályrendelet tárgyában hozott törvény- hatósági bizottsági határozat bemutatása. 6. A gyámpénztári szabályrendelet jóváhagyása tárgyában kiadott miniszteri rendelet meghirdetése. 7. Állami iskolai gondnoksági tagok választása. 8. A halászati jog bérbeadása tárgyában szükséges intézkedések megtétele. 9. A benedeki legelő haszonbérbeadasa tárgyában felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása. 10 A kispéli legelő haszonbérbeadása tárgyában felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása. 11. Schrif- fert András és társai kérelme ingatlan-eladás iránt. 12. Az állami anyakönyvi dijak ügyében hozott törvényhatósági bizottsági határozat bemutatása. 13. Kisk. Szabó Béla illetőségi ügye. 14. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek olyan ellentétes női alakot elővarázsolni, kiknek jelleme, cselekvése mutatja mindazt, ami a bizánci nőknél sajátságos Ezek az elszigetelt skizzek hasonlatosak lesznek ama bizonyos ködös konstantinápolyi napon a szürke háttérből kiemelkedő minaretekhez Az első legyen Jusztiníanusz császár felesége: Theodora, Prokopiosz szerint a cirkusz porondjáról lépett a trónra. Nem lehet itt célunk Theodora éppen nem mintaszerű előéletét ismertetni. Keressünk inkább feleletet arra a kérdésre, milyen viszonyban van Theodorának, mint császárnőriek élete előbbi élethivatásához ? Valóban, ha Theodora nem lett volna színésznő, bajosan játszotta volna olyan jól a császárnő szerepet. Mint főhősnő, épp oly biztosan szerepelt az udvar színpadán, mint régebben a cirkusz porondján. Amilyen intelligens és körültekintő volt, sikerült neki úgy a kicsiny, mint a nagy dolgok szálait kezében egyesíteni s mint gyakorlott színésznő, a méltóságot és kedvességet mindig ügyesen alkalmazta. Sokáig aludt és sokat fürdött, hogy arcbőrének már tünedező frisseségét továbbra is megőrizze. Igazi parvenümódra a legmagasabb foltra emelte az udvari pompát és fényűzést. Fényes k sérettel vette magát körül; az audienciára rendelteket sokáig várakoztatta az előszobában s mikor végre megjelenhettek színe előtt, mindenkinek a földre kellett magát vetnie előtte, így debütált az udvar színpadán. Főtevékenysége volt azonban házasságokat kötni s meglevőket felbontani. Erkölcsi szempontokat ilyenkor nem vett nagyon figyelembe. Élt egy főúri családban két fiatal és túlságosan is vig özvegy. Életmódjukkal nem lévén megelégedve, azzal büntette őket, hogy alacsony származású és sorsú emberekhez adta őket feleségül. Az özvegyek ugyan a Szófia templomba menekültek és a szent hely oltalmára bízták magukat, de ez mit sem használt és bele kellett nyugodniok Theodora parancsába. Ha azonban szeszélye úgy kívánta, könyörtelenül elválasztotta az egymást szerető sziveket. Szerette volna pl., ha udvarhölgyének, Chrisomallónak leányát feleségül venné Szaturninusz, ki azonban már el volt jegyezve. Theodora az eljegyzést azonnal felbontotta és Szaturninusznak el kellett vennie a kijelölt leányt. Mint volt színésznő, ugyancsak értett a férfiakkal való bánásmódhoz és ezt a legfényesebben férjével, Jusztiníanusz császárral szemben bizonyította be Akármilyen volt is Theodora befolyása a kormányzásra, az bizonyos, hogy jobbik fele volt a császárnak. Jusztiníanusz határozatlan, ingadozó s igy szüksége volt egy erős kézre, mely vezesse. Első nyilvános és a birodalomra nézve igazán áldásos szereplése a Nika lázadás idejére esik. A népakarat ezen időben a cirkuszban nyilvánul meg s a cirkuszi pártokat úgy kell tekintenünk, mint a régi görög városi szellem megtestesüléseit. Az abszolutizmusra törekvő kormányzásnak számolnia kellett velük. Az antik respublica ezen utolsó maradványa ellen fordult Jusztiniánusz. A cirkuszpártok — vagy fejezzük ki magunkat modernül — a városi parlament már rég tövis volt szemében s ezeket most le akarta rázni a nyakáról. .Erre tört ki azután a félelmetes lázadás, mely majdnem Jusztiniánusz életébe került. Jusztiniánusz teljesen elvesztette a fejét és menekülni akart, mire a minisztertanácsban szólásra emelkedett a császárnő s elmondta azokat a büszke és öntudatos szavakat, melyek a trónt megmentették : „Ha nem maradna más menekvés, csak a futás, úgy semmi esetre sem menekülnék. Azoknak, kik a koronát viselik, sohasem szabad annak elvesztését túlélniük. Sohasem fog feljönni az a nap, melyiken engem már nem mint császárnőt üdvözölnek. Ha menekülni akarsz császár, ám jó ; van pénzed, a hajók készen állanak, a tenger szabad. Én azonban maradok. Szeretem azt a régi aranymondást, hogy a bíbor jó halotti lepedő.“ Ettől kezdve kezében van a kormány és sohasem engedte azt kicsavarni a kezéből. A császár engedelmes eszköze volt, ki semmit sem tett tanácsa nélkül s bizonyára semmit akarata ellenére. Theodora maga írja Chosroes perzsa királynak : „A császár sohasem dönt, mielőtt tanácsomat ki nem kéri.“ 21 esztendei uralkodása alatt az államkormányzat minden ágában tevékeny részt vett. A közigazgatást kegyeltjeivel népesitette be. A diplomáciában, politikában és az egyházban minden kérdést a maga módja szerint rendezett. Szeszélye szerint nevezett ki és csapott el pápákat, pat- riarchákat, minisztereket és generálisokat. Éppen olyan erőszakos volt kegyeltjei ügyének előmozdításában, mint ellenségei hatalmának letörésében. Sőt egy alkalommal halálos büntetés terhe alatt
