Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-20 / 51. szám

Békés

1914 december 20.

2

fogva a kórházi bizottság felette méltányosnak tartotta, hogy a kórház 1913. évi nagymérvű megtakaritásaiból az illetők jutalomban része- sittessenek. Jólehet az állandó választmány is véleményezte a jutalmak megadását, mégis a törvényhatósági bizottság — egy bizottsági tag felszólalására — szótöbbséggel leszavazta a javaslatot és — egy kivételével — a többi javaslatba hozott jutalmazást nem engedélyezte. A törvényhatóságnak határozatát a műszaki tisztviselők közül négyen megfelebbezték, a többiek azonban nem. A miniszter feloldotta a megfelebbezett határozati részt és uj határozat hozatalát rendelte el annak megemlítése mellett, hogy a felebbezők kérelme nemcsak méltányos, hanem részben jogos is. Jólehet a miniszter csak felebbezőkre nézve rendelt el uj határozathozatalt, mivel azonban a nem feleb- bezett tisztviselőkre is ugyanaz áll mint a felebbezőkre, ennélfogva az osztóigazság csak az lehet, hogy — talán egy egyén kivételével — valamennyi rendkívüli munkásságot kifejtett érdekelt részére megszavazza a törvényhatóság a jutalmat.

Alispán jelentést tesz arról, hogy a vármegye nevében a vármegye alapjaiból 150,000 koronát jegyzett a hadikölcsön céljaira.

Két nyugdíj kérdésben is kell határozni a törvényhatóságnak. Bencze János szeghalmi jegyző készül hosszú szolgálat után nyugdíjba, valamint a harctéren elesett Ambrus Jenő aljegyző özvegyének ellátása lesz megállapítandó a törvényhatóság által.

A vármegyei közmunkaszabályrendeletnek azt az intézkedését, hogy a községi közmunka járdák építésére és fenntartására is felhasználható, a kereskedelmi miniszter — mint a törvénnyel ellentétes rendelkezést — kifogásolta és meghagyta ezen rendelkezésnek a szabály- rendeletből való törlését.

Három segélyezési ügy is tárgya a közgyűlésnek. Azok közül az egyik, amelyben egy volt járási írnok özvegye nyugdijának a drágagondosságot kifejteni, amellyel egyedül lehet a fertőző kórok elharapózását megakadályozni ? Már pedig az egészségügyi rendszabályok erélyes alkalmazása semmivel sem kevésbbé fontos tényezője a győzelemnek, mint az, hogy minő haderőt tud egyáltalában egy nemzet kiállítani.

Az egészségügyi ártalmak legalább annyira, de tapasztalatok szerint még nagyobb mérvben pusztítják a hadseregeket, mint az ellenség Ennek igazolására álljon itt nehány adat. Az 1866-iki háborúban a porosz hadseregben 4908 ember pusztult el fertőző betegségben és 4450 fegyver által, az 1877 —78-iki orosz-török háborúban az orosz hadseregben 58,704-en haltak el fertőző betegségben, 34,742-en pedig a csatatéren estek el, a krimi háborúban 31,615 franciát és 7382 angolt fertőző betegségek pusztítottak el, mig a harcmezőn csupán 20,240 francia és 1761 angol esett el, a ton- kingi háborúban a franciák 1599 embert veszítettek a fertőző betegségek folytán és csak 82 esett el a csatatéren. Folytathatnám még ezeket a statisztikai adatokat, melyek mindegyike azt bizonyítja, hogy a fertőző betegségek (typhus, cholera, vérhas, stb.) óriási pusztítást visznek végbe a háborúban, nagyobbat, mint az ellenséges golyók és ágyulö- vegek.

Már békében elő kell tehát készülni azokra a fokozott követelményekre, melyeket a háború egészségügye megkíván. Mert ha ez az előkészület nincs meg, akkor a háború borzalmas pusztításaival egyidejűleg, főleg pedig a háború után újabb, talán még iszonyúbb csapások következnek a pol- pári népességre szétterjedő járványok pusztításai folytán

A háborúra egészségügyileg való előkészülésnek két nagy teendő köre van : egyfelől a sebesültek és betegek gondozásának munkája, másfelől a fertőző betegségekkel szemben való küzdelem

ság miatt leendő felemelését kéri, semmi esetre sem lesz teljesíthető, mert a kérelem nem nyugszik jogi alapon, máskülönben pedig a nyugdíjalap állaga egyáltalában nem engedi meg, hogy méltányossági alapon terheltessék meg. A másik két kérelem teljesítése attól függ, van-e az illető alapoknak olyan maradványa, amelyből a segély megadható.

Bemutatja az alispán a vármegyei községeknek határozatait a hadikölcsön jegyzése tárgyában. Legtöbbet jegyeztek: Gyula város, Békéscsaba, Öcsöd és G-yorna községek, , ezenfelül még hat község jegyzett anyagi erejéhez képest hadikölcsönt.

A községi ügyek közül a most említett hadikölcsön jegyzésén kiviil felemlítjük a következőket :

Több község kisegítő kórház létesítését határozta el és azok felszerelése, a költségek viselése, a hadbavonultak hátrahagyott családjának segélyezése, valamint a sebesültek ápolási költségeihez való hozzájárulás, a bevonult alkalmazottak helyettesítése és azok illetményeinek kiutalása kérdésében határozott, illetőleg szavazott meg tekintélyesebb összegeket. Ezek a határozatok jóváhagyást igényelnek a törvényhatóság részéről.

Vésztő község a községi földek haszonbéréből a rósz termés és a háborús viszonyok miatt 25 százalékot elengedett és az eként előállott költségvetési hiány fedezéséről kölcsön utján gondoskodott. Békésszentandrás község is adott földhaszonbérlőinek bérelengedést és illetőleg fizetési haladékot. Köröstarcsa és Két- egyháza községek az előfogatozást adták bérbe újabb három évre. Gyoma község a járásbíróság céljaira bérbe veendő épület bérösszegéhez évente 500 korona hozzájárulást vállalt mindaddig, mig a kincstár építeni fog.

Gyoma község a községi vadászterületeket hat éven túl terjedő időre adta bérbe, ezért a bérbeadáshoz törvényhatósági jóváhagyás kell.

Felebbezett ügy összesen hat van felvéve

Mi, a mostani háború kezdetén bizony nem eléggé bővelkedtünk a sebesült és beteg katonák ápolására szolgáló kórházakban, de azután oly imponálóan nagyszabású tevékenység indult meg a hadvezetőség és a társadalom részéről, hogy most már nemcsak hogy bővelkedünk kórházakban és üdülő intézetekben, hanem megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy oly roppant számú férőhely áll mindezen intézetekben rendelkezésünkre, hogy a férőhelyek egy része nem egyszer üres. Nem baj ez, mert legalább teljesen biztosak lehetünk abban, hogy egy-egy nagyobb ütközet után kivétel nélkül minden sebesült beteg katona megkaphatja a szükséges ápolást és gondozást.

A fertőző betegségek ellen való védekezésünk sem volt kellőleg előkészítve a háború kitörésekor, pedig egész biztossággal lehetett arra számítanunk, hogy erősen fellépnek a fertőző betegségek és pedig annál inkább, mert a velünk közvetlen harcban álló ellenséges államok — úgy az orosz, mint a szerb -- a mienknél kisebb kultúrával bírnak, úgy hogy náluk a fertőző betegségek békében is állandóan elég bőségesen szedik a maguk áldozatait. Most már a fertőző betegségek be- hurcolása ellen is nagy apparátussal védekezünk, aminek legeminensebb példájául utalok arra, hogy határszéli városainkban nagyszabású cholera megfigyelő állomások rendeztettek be. A háborúnak már eddigi folyama alatt is nagyon sokat tanultunk a tekintetben, hogyan kell már békében olyan hygienikus berendezéseket teremtenünk, amelyeknek birtokában a háborúval kapcsolatban szükségkép nagyobb mértékben támadó egészségügyi veszedelmekkel megbirkózni képesek vagyunk.

Legyen szabad nekem is e tekintetben egy — azt hiszem — gyakorlati tervvel és eszmével fellépnem a nyilvánosság előtt. Mint nem orvos, nem vagyok szakember, azonban sokat és nagy

a tárgysorozatba, ezek közül felemlitósre érdemes Békés község határozata abban a tekintetben, hogy eltiltotta a községi mérnököt más helyeken való magánmunka vállalásától. Ezt a községi határozatot megfelebbezte a községi mérnök.

Gyulavári község a másodjegyző részére lakásul megvette az annak tulajdonát képező házat. A vételár kifizetése tekintetében azonban a község azt határozta, hogy tekintettel a mostani nehéz viszonyokra, a szükséges kölcsönt csak akkor veszi fel, ha a pónzviszonyok jobbra fordulnak. Ehhez eladó hozzá is járult. A vétel ellen a községi első jegyző felebbezést adott be; megemlítjük, hogy a képviselőtestület többi tagjai a vételhez egyhangúlag hozzájárultak.

Gyula városának a hadikölcsön jegyzésén kívül még egy jelentéktelen természetű ügye van a tárgysorozatban.

Minthogy a téli közgyűlés rendes közgyűlés, ezért póttárgysorozatnak is vau helye. A póttárgysorozat azonban előreláthatólag szintén jóval kevesebb ügyet fog felölelni, mint más alkalommal.

A közigazgatási bizottság ülése.

(December 14-én.)

A vármegye közigazgatási bizottsága rendes ülését december hó 14-én tartntta Kéry Gyula főispán elnöklete alatt.

Az ülésen a tisztviselőtagok a kir. ügyész kivételével mind jelen voltak, a választott tagok közül azonban 4-en hiányoztak.

Az ülés lefolyása nem volt oly egyhangú és unalmas, mint rendesen, mert több felszólalás és egy két tárgynál kisebbszerü vita is támadt, ami nem engedte, hogy álmossá váljék a hangulat.

Az alispáni jelentésnél Haviár Dániel bizottsági tag intézett kérdést az alispánhoz a közrend ellenes bűncselekmények állítólagos emelkedése miatt szükséges intézkedések tárgyában.

Az alispán azt válaszolta, hogy sem magán, sem hivatalos tudomása nincsen, hogy a közbiztonsági állapot rosszabbodott volna, sőt ellenkezőleg, a helyszeretettel foglalkoztam szociál-higienikus kérdésekkel, a saját magam megfigyelésére és gyakorlati tapasztalataimra alapíthatom tehát javaslataimat.

Az emberi életnek és munkabírásnak hasonlíthatatlanul legnagyobb ellensége a tüdővész, ez a fertőző népbetegség, amely évről-évre olyan tömeg munkáséletnek vet idő előtt véget, amilyen nagy tömegeket a ritkán dúló nagy háborúk sem pusztítanak el Hiszen a mi hazánkban — folyton javuló közegészségügyi viszonyaink dacára — még mindig átlag 70—75 ezer a tüdővészben való évi elhalálozás száma. Nos, az emberiség ezen legnagyobb ellensége ellen 2—3 évtized óta világszerte a legintenzivebb küzdelem folyik. A küzdelemnek leghatékonyabb eszköze a népszanatóriumok intézménye. mely intézmény főleg Németországban nyert csodálatosan nagyszabású kifejlesztést, aminek imponáló nagy eredmérye megnyilvánul abban, hogy 2—3 évtized alatt Németországban 5%-hal csökkent a tüdővészben való elhalálozások száma.

Hazánkban is folyton erősödik a tüdővész ellenes küzdelem. Szívósan folytatja ezt a küzdelmet az a társadalmi egyesület is, amelyet 14 évvel ezelőtt az én csekélységemnek volt szerencséje alapítani: a József kir. herceg szanatóriumegyesület.

Amidőn a háború kitört, hazafiui kötelességet véltem teljesíteni azzal, hogy egyesületem összes intézményeit a háború szolgálatába állítottam. Hiszen most mindnyájunknak elemi kötelessége erőnk teljességével állani nagy önvédelmi harcunk szolgálatába és azok teljes megfeszitésével közremunkálni a dicső végcél, a győzelem kivívásában. Ilyen formán azután a József kir. herceg szanatórium-egyesület gyulai nagy népszanatóriumában a József-szanatóriumban 300, a debreceni nagy népszanatóriumában : az Auguszta szanatóriumban 400, az ország különböző részeiben levő többi