Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-20 / 51. szám
1914 december 20. Békés 3 zet a szokottnál is kedvezőbb, egyébként a helyzetet állandóan figyelemmel kiséri és szükség esetén intézkedni fog, Haviár Dániel a választ tudomásul vette. A főorvosi jelentésnél, amelyben megemlékezés történt arról, hogy a koleraveszély a vármegyében megszűnt, Haviár Dániel indítványára, a bizottság elismerését fejezte ki dr. Zöldy János t. főorvosnak azért az ügybuzgó, lelkiismeretes és szakavatott munkásságáért, melynek nagyrészt köszönhető, hogy a koleraveszély nem tudott elhatalmasodni a vármegyében és hogy az ily gyorsan megszűnt. Az ülésen jelen voltak : Kéry Gyula főispán elnöklete alatt Ambrus Sándor alispán, dr. Dcamel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tan- felügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos állam- épitészeti hivatali főnök, Holló György gazdasági előadó, Katona Béla aradi kultúrmérnöki hivatali főnök. A választott bizottsági tagok közül részt vettek az ülésen dr. Berthóty Károly, Haviár Dániel, Morvái Mihály, dr. Ladies László, dr Török Gábor és gr, Wenckheim Dénes. Elnöklő főispán az ülést délelőtt 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés adatott elő, amely a törvényhatósági főállatorvosnak jelentésével együtt, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő: A személybiztonság kisebb mérvű verekedésektől eltekintve 6 esetben támadtatott meg és pedig 2 gyilkosság, 2 súlyos testisértés, 1 könnyű testisértés és 1 magánlaksértés által. A vagyonbiztonság több kissebb természetű lopáson kivül 1 sikkasztással és 2 betöréses lopással támadtatott meg, A tettesek kiderittettek és ellenük a megtorló eljárás folyamatba tétetett. öngyilkosság 5 esetben kiséreltetett meg, amelyek közül 3 halállal végződött. Baleset 7 történt, amelyek közül 5 halálos volt. Tűz 14 esetben pusztított, a kár biztosítás utján megtérült. A külső mezőgazdasági munkák közül az őszi búza vetésével, a cukorrépa szedésével, szállításával foglalkoztak, a kikelt rozs és buzavetések általában igen jók. Napszámbérek közepesek voltak, férfi napszám intézményeiben mintegy 300, összesen tehát állandóan 1000 sebesült és beteg katonát ápol és gyógyít. A tüdővész-ellenes népszanatóriumok kiválóan alkalmasak arra, hogy háború esetében katonai kórházak gyanánt működjenek. Mert a higiéné minden követelményével el vannak látva és mert már eredetileg fertőző betegség elleni védekezés céljainak szolgálnak, mert hiszen a tüdővész is fertőző betegség. Ezek a szanatóriumok tehát nagyon megfelelnek a háborúban rendszerint nagy virulentiával fellépő fertőzéses betegségek ellen való védekezés céljainak is. Ha már most egy tekintetet vetünk arra, hogy békés időben miképpen van hazánk tüdővész ellen népszanatoriumokkal ellátva, bizony be kell vallanunk, hogy e részben még a kezdet kezdetén vagyunk. A József kir. herceg szanatórium-egyesület imént említett két népszanatóriumán kivül még csak a budakeszi erdőben levő Erzsébet szanatórium és az algyógyi tüdőbeteg szanatóirum, (amely azonban csak az állami bányamunkások gyógyítására szolgál) olyan nagy intézetek, amelyek a tuberkulózis gyógyításával foglalkoznak, rajtuk kivül 'még néhány kisebb közintézet (Nagyvárad, Hódmezővásárhely) és 1—2 magánszanatórium szolgálja a tüdővész gyógyításának nemzeti nagy ügyét. Evidens nemzeti érdek tehát, hogy a tüdővész ellen való védekezést sokkal nagyobb erővel karoljuk fel, mint az eddigelé történt, nevezetesen, hogy nagy számban állítsunk fel tüdőbeteeg szanatóriumokat. Ámde merőben jótékonyságból önkéntes adakozás utján nem lehet elérni a kérdés nek olyan nagy szabásban való megoldását, aminőt annak nemzetfenntartó nagy fontossága megkövetel. De honnan vegyük a pénzerőt ehez a nagyméretű megoldáshoz ? 2 korona, 2-50 kor., női napszám 1 kor. 150 kor. között váltakozott. Az ipar és kereskedelem terén a pangás általában erősbödött. A közutak jókarban, a körtöltések és gátak védképes állapotbau vannak. Dr. Márky Barna gyulai szolgabiró, Demcsák János kondorosi segédjegyző és Omaszta Béla szarvasi járási írnok katonai szolgálatra vonultak be. Kovács János gyomai jegyző 10 korona rendbírsággal sujtatott. A hadikölcsö i jegyzése kielégítő eredményt mutatott fel, amelyben a kistőkének tekintélyes szerepe van. Szomorú kötelességet teljesítek, amikor bejelentem, hogy Odry János, a szeghalmi járás számvevője, a kir. számvevőség nagyszorgalmu, kiválóan képzett és szép reményekre jogosító tagja, a cs. és kir. 52. gyalogezred tartalékos hadnagya a szerbiai harctéren hősi halált halt. Az italmérési illeték felszólamlási bizottság elnökévé dr. Ladies László, alelnökévé dr. Török Gábor választattak meg három évre. Nejmann György és társai gyulai és kétegy- házi lakosoknak Halászy Sándor volt járási kir. állatorvos ellen tett panaszai folytán a bizottság a további eljárást beszüntette, mert a panaszok mivel sem voltak igazolva és azok elkövetését Halászy tagadta, másrészt mert Halászy időközben áthelyeztetett. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégitőek, az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a hevenyragadás bajokban történt megbetegedések száma 56-al kevesebb volt. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: diphteria 28 megbetegedéssel és 9 halálozással vörheny 60 > 12 kanyaró 15 1 hasi hagymáz 36 » 8 vérhas 3 » — szamárköhögés 1 — bárányhimlő 1 » — összeg 144 megbetegedéssel és 30 halálozással (20%-a) Amint a fentebbi adatok igazolják, a heveny Íme, itt az a pont, ahol a tüdővész ellen való nagyarányú és elhatározó védekezés roppant horderejű ügyét kapcsolatba kell hoznunk a háború egészségügyének kérdésével, illetőleg azzal a követelménnyel, hogy már béke idejében előkészítsük, tényleg létesítsük a háború esetén szükséges egészségügyi berendezéseket. Azok a tüdőbeteg népszanatóriumok, amelyek békés időben hivatást teljesítenek a legpusztítóbb rémmel való megküzdés terén és erőteljesen közrehatnak az általános egészségügyi viszonyok javulására, háború esetére a legpompásabb katonakórházak gyanánt használhatók és különös sikerrel tehetnek szolgálatot a háborúval járó fertőző betegségek ellen való védekezés körül. És ha ilyen intézetekkel már a békében rendelkezünk, ilyeneket már a békében rendszeres üzemben tartunk: minő roppant előny az háború esetén, ha ezeket a szabatosan menő üzemeket egyszerűn átkapcsoljuk a háború szolgálatába és nem a háború tenger baja, gondja között kényszerülünk hirtelen előteremteni a szükséges hygienikus berendezéseket! Ha tehát a hadsereg fejlesztésére fordított milliókból évenként bizonyos, nem is nagy összeget fordítunk népszanatóriumok építésére, a hadsereg ennek a beruházásnak bőven learatja gyümölcseit háború esetén, mert akkor ezek az intézetek minden külön gond, baj, költség, berendezés nélkül hadi egészségügyi célokra rendelkezésre állanak. Egyébként van egy másik jelentékeny anyagi forrás is, amely tüdőbeteg népszanatóriumok létesítésére felhasználható, sót melynek egyenesen hivatása, hogy ily célokra fordittassék. Értem a munkásbiztositás intézményét. A tüdővész legnagyobb kontingensét a munkások szolgáltatják, a munkásbiztositás intézményének tehát egyenesen feladata és hivatása, mondhatnám kötelessége ilyen ragadós bajok közül a vörlieny volt uralkodó. Lefolyása közép súlyosnak mondható ; tömegesen csupán Békéscsabán s Tótkomlóson lépett fel. Tetemesen csökkent a diftériások s kanyarósok száma, mig a hasihagymázosoké változatlan. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 313-, hullán 5 esetben. Orvostörvényszékit pedig 10 könnyű és 3 súlyos testisértés eseteiben. Gyógy savóval beoltottak 18 egyént, kik közül meggyógyult 15, meghalt 3. A halvaszülettek száma 18, az elvetélteké 16. Az állategészségügy múlt havi állása örvendetes javulást mutat, mert a fertőző állati betegségek kissebb számban fordultak elő mint azelőtt, különösen a ragadós száj- és körömfájás mutat jelentékeny visszafejlődést s maga a betegség lefolyása is enyhébb a szokottnál. A folyó évi szeptember 17-én fellépett kolera teljesen megszűnt, november 22-ike óta nem volt megbetegedés. A kolera a vármegye 15 községében 170 esetben fordult elő, meggyógyult ezek közül 114, meghalt 56, tehát 32%-a. A megbetegedések közül 32 a katonákra esik, a többi a polgári lakosságra. Védőoltásban 300 egyén részesült, ezek közül egy sem betegedett meg. Elfogadta a közigazgatási bizottság a vármegyei és békéscsabai közkórházak jövő évi pótköltségvetését, amelyet az időközben minden vonalon beállott drágaság tett szükségessé. Az 1915. évre már megállapított s felsőbb- hatóságilag is jóváhagyott rendes költségvetés szerint a napi ápolási dij a vármegyei közkórháznál 2 kor. 26 f., a békéscsabainál 1 kor. 90 f. lett volna, a pótköltségvetés szerint azonban a napi ápolási dij 2 42 s illetőleg 2-30 fillérre emelkedik. Ez a ma- gassabb ápolási dij csak a törvényhatósági bizottság és belügyminiszter jóváhagyása után válik érvényessé. A közigazgatási bizottság múlt üléséből folyó- lag felirt a belügyminiszterhez, intézkedjék, hogy Nagyváradon a szennyvizek ne vezettessenek be minden tisztítás nélkül a Körözsbe, mert ezáltal származnak a fertőző és ragályos betegségek, mint legutóbb a kolera. A miniszter értesítette a bizottságot, hogy Nagyvárad város polgármesterét megfelelő intézkedések megtételére utasította. A Feketeköröznek a szanatórium által leendő fertőzése miatt szintén a bizottság által tett panaszra a miniszter leküldte közegét a helyszínére, aki megállapította, tüdőbeteg népszanatóriumok létesítését anyagilag is elősegíteni. Ezen anyagi segítéssel nemcsak a munkásokkal tesz jót a munkásbiztositás intézménye, hanem a saját anyagi előnyére is cselekszik, mert a szanatóriumban egészségét, munkaképességét visszanyert munkások megszűnnek a mun- kásbiztositó állandó terhére lenni. Ha ehhez a két pénzforráshoz: a hadügyi kincstár és a munkásbiztositás intézménye, harmadik faktornak hozzáveszem a társadalmi jótékonyságot, oly hármas erőforrást jelöltem meg, amelyek felhasználásával rövid idő alatt egész nagy sorát létesíthetjük azoknak az intézményeknek, melyek békében a tüdővész ellenni küzdelem nagy ügyét szolgálják, háborúban pedig a megsebesült és megbetegedett katonák ápolását és a fertőző kórok ellen való védekezés feladatát teljesitik. A katonaság és polgárság ügyét- még fogalmilag sem szabad szétválasztanunk, hiszen a hadsereg nem elszigetelt kaszt, hanem maga a nép, mely a haza védelmére fegyvert fogott. Polgárság és katonaság ezen egységes voltának felel meg tehát az a követelmény is, hogy a béke idejében való egészségügyi berendezkedés háborúban a hadegészségügy szolgálatába álljon. Majd ha Isten kegyelméből és vitéz hadseregünk dicső küzdelmei folytán győzelmesen megvívtuk ezt a mostani élet-halál háborút és nyugo- dalmasabb idők következnek, talán eljön annak is az ideje, hogy valóra váltsuk az itt most rövid körvonalakban előadott eszmét, amely arra tendál, hogy a népegészségügy legnagyobb kérdését a hadegészségügy követelményeivel összhangzó módon vigyük megoldásra.
