Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-20 / 51. szám
XLVI. évfolyam Gyula, 1914 december 20 51. szám. Előfizetési árak: Egész évre _ 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés elölt. Békésvármegye téli rendes közgyűlésének határnapja végleg meg van állapítva. A közgyűlés a már kibocsájtott meghívó szerint f. hó 30-án fog megtartatni. A közgyűlési tárgy- sorozat — amint ez különben előre volt látható — lényegesen kevesebb tárgyat foglal magában — a számadások levonásával alig hetvenet — mint ez rendesen történni szokott. A háborús viszonyok következtében az érdemleges, úgynevezett alkotó munka éppen csak a legszükségesebb dolgokra szorítkozik, úgy, hogy ennek folytán a közigazgatási ágazatoknak minden részében, valamint a közép és alsófoku hatóságoknál az ily természetű munkálkodások majdnem teljesen szünetelnek és helyükbe léptek a háborús viszonyok folytán szükségessé vált és egymást gyorsan követő intézkedések. A közgyűlés tárgysorozatában mindössze egy törvényhatósági körirat van; ez is mutatja, hogy a vármegyékben is az országos közügyekkel való foglalkozást a háborús állapotok teljesen háttérbe szorították. A tárgysorozat szerint első tárgya lesz a közgyűlésnek as alispán/' jelentés, amely elsősorban a közegészségügyi viszonyokról és ebben a részében a koleráról is, valamint a kórházi viszonyokról emlékezik meg részletesen. Minthogy az idevonatkozó adatokat és a helyzetet annak idején minden egyes alkalommal részletesen ismertettük, ezért ezúttal mellőzzük azoknak újból való felsorolását. A kolera elleni védekezés eredményénél melegen emlékezik meg a jelentés dr. Zöldg János t. főorvosnak fáradhatatlan céltudatos munkásságáról, amely nagyban hozzájárult a veszedelmes kór sikeres legyőzéséhez. A közbiztonságot és pedig úgy a személy, mint a vagyoubiztonságot kielégítőnek jelzi a jelentés. A gazdasági állapotokat illetőleg azt mondja az alispáni jelentés, hogy az őszi búza, valamint a rozsvetés igen szépen fejlődtek, a bevetett terület normális, sőt a ssokottnál nagyobb. Az ipar és kereskedelem, az építő ipartól eltekintve, nem érzi nagyon a háborús állapotok hátrányos következményeit, sőt egyes iparágakban a hadsereg nagy fogyasztása következtében jelentékeny fellendülés észlelhető. Az állategészségügy állása kedvezőtlen volt, minek folytán a bel- és külföldi állatforgalom nagyban korlátoztatott. Különösen a ragadós száj- és körömfájás volt erősen elterjedve. A helyzet azonban javulóban van. Kivándorlás betiltva lévén, útlevelet az alispán az utóbbi hónapok alatt nem adott ki. A törvényhatósági utakra előirányzott hen- gerelési munkálatok, sőt azonfelül több is, befejeztettek ; a törvényhatósági utakon levő fa- hidak a harcászati szempontok figyelembevételével kijavíttattak. Az alispáni jelentés szerint a közigazgatás menete -- bár a behívott alkalmazottak száma állandóan növekszik — zavartalan, mert az itthon maradottak, megfeszített munkássággal dolgoznak. A hadi kölcsön aláirásában a vármegye társadalma elég szépen kivette részét; az aláirt kölcsöuösszeg mintegy bét milliót tesz ki. A közgyűlésnek legérdekesebb tárgya lesz a közigazgatási bizottságból kilépő 5 tagnak megválasztása. Azt hisszük, hogy a régi tagok valamennyien újból tagjai lesznek a bizottságnak. Két bizottság újból alakítandó és pedig a vármegyei igazolóválasztmány és a nyugdijvá- lasztmány. Előbbi a törvény szerint évenként alakul, mig utóbbi bizottságnak újból való megalakítását az uj nyugdijszabályzat tette szükségessé, mert annak értelmében a választmányban a tisztikar, segéd- és kezelőszemélyzet tagjai közül is beválasztandók. Általánosabb érdekli miniszteri rendelet nincs a tárgysorozatban, társtörvényhatósági körirat is csak egyetlen egy és pedig Brassó vármegye körirata, melyben az ellenséges államok iparcikkeinek kiszorítását szorgalmazza. A kórházi ügyek közül a vármegyei és békéscsabai közkórházak pótköltségvetése szerepel a tárgysorozaton, továbbá a kórházi építkezéseknél rendkívüli munkásságot kifejtett tisztviselők jutalmazása. Megírtuk annak idején, hogy a vármegyei közkórház kibővítésével kapcsolatos munkálatok több tisztviselőnek és egyéb alkalmazottnak fokozottabb munkásságát vették igénybe, minólTÁRCA. A háború tanulságai. Irta: Lukács György v. b. t. t. Nagy és szomorú tanulsága a mostani világháborúnak, hogy a kultúra nem óv meg a háborútól. Még a mostani fejlett civilizáció mellett sincs biztosítva egyetlen nemzet sem a háború ellen, még akkor sem, ha maga a leggondosabban kerüli más nemzetek érdekeinek megsértését és tartózkodik minden provokációtól. Az állambölcseség elve tehát azt követeli, hogy a békés kulturmunka közepette sem feledkezzünk meg a magunk biztosításáról, tehát már békében készüljünk elő a háborúra. Az előkészültség alatt nem csak azt értem, hogy legyen kellő számban kiképzett katonaságunk, legyen kellő mennyiségű lőszerünk és mindennemű hadi felszereléseink, legyenek megerősített helyeink és hadihajóink, hanem értem azt is, hogy a nemzet olyan erkölcsi világban éljen és olyan testi erőben és rugékonyságban növekedjék fel, amely békében mennél nagyobb kulturmunka kifejtésére, háborúban pedig a hadviseléssel járó testi fáradalmak és emésztő lelki gondok elviselésére képesíti. Az antik görög nevelésnek voltaképen két eszköze volt: a testgyakorlás és a zene. Még ma sem lehet okosabb programmunk, minthogy a harmóniának azt a gondolatát igyekezzünk megvalósítani ifjúságunk nevelésében, amelyet az antik világ a testgyakorlás és a zene, mint a test és lélekképzés alaptényezőinek előtérbe helyezése által igen bölcsen kifejezésre juttatott. A testi erő és rugékonyság kiképzésére újabb nevelési rendszerünk nagy gondot fordít. Helyesen van ez így. Csupán arra van még szükség, hogy az erő és ügyesség fejlesztése a hygienikus ismeretek mennél alaposabb elsajátításával legyen kapcsolatba hozva. Szükség van továbbá arra, hogy a hygienikus erő fejlesztés és fenntartás a szorosan vett nevelési időszakon túl abban az életkorban is folytatva legyen, amikor az ifjú keresővé és család- fentartóvá lesz, amidőn tehát testi ellenálló képességének fokozása nemcsak saját magának, hanem családjának, a reászorulóknak is elsőrendű érdeke. A szellem képzése, mennél nagyobb kultur- foknak elérése nemcsak a békés fejlődés idején bir fontossággal, hanem elsőrendű jelentősége van ennek a háborúra való kihatásában is, mert hiszen a szellemi képzettség a harcban való csüggedet- leriségnek a legnagyobb biztosítéka. Mennél nagyobb kultúrájú valamely nemzet katonasága, annál inkább átértik a harcosok a háborúhoz fűződő nagy életérdekeket, tehát azt, hogy mily végtelen nagy fontossága van a katonaság háborús munkájának s annál inkább tudják értékelni a honnmaradottak is azt, mily nagy szüksége van a hazának minden fia, tehát az itthon maradottak részéről is mennél több áldozat hozatalára. A test- és szellemképzésen kívül nemcsak békében, hanem háborúban is rendkívül nagy fontossággal bir a nemzet erkölcsi énjének kialakulása. Az erkölcsi erő szívósságot és ellenállóképességet kölcsönöz a jellemnek; a szilárd jellem pedig a hadi kitartás főtényezője és a hadi fáradalmak bírásának jelentékeny megkönnyítője. Az erkölcsi tartalom elemezéséhez lényegesen hozzájárul az egyszerűségnek, mint életprincipiumnak mennél nagyobb tiszteletben tartása. Egyszerűség az életmódban, táplálkozásban, ruházkodásban, egyszerűség a szokásokban, az élvezetekben, mindmegannyi forrása a test egészségének és a jellem megacélozódásának. Az egyszerűség nagy erények szülője békében s háborúban egyaránt. A nemzet emberanyagának testben, lélekben és erkölcsben harmonikus kiképzése a békének I legfőbb feladata. Mennél inkább képes valamely állam, valamely nemzet ennek a feladatnak megfelelni, annál inkább tudja a békében kulturális és közgazdasági életét kifejleszteni és annál inkább tudja helyét a háborúban megállani. Az ilyen nemzetek szolgáltatják a győzők táborát. Mig a testben gyönge vagy elpusztult, lélekben ingatag, erkölcsben laza népek még akkor is legyőzetnek, ha hadi felszereltségük és előkészültségük még oly megfelelő is. De nemcsak az emberanyagnak kell békében előkészülnie a háborúra, hanem a társadalmi és közintézményekben való berendezkedésnek is olyannak kell lennie, hogy az ne csak a békés előrehaladás érdekeit szolgálja, hanem szükség esetén háborúban is beváljon, azaz segítője, támogatója legyen a harc tüzében küzdő seregnek. E tekintetben klasszikus például szolgálhat az egészségügyi berendezkedés. Az emberi együttélés szülőanyja az egészségi ártalmaknak. Az elszigetelten élő ember megközelítőleg sincs annyi egészségi ártalomnak kitéve, mint a tömegekben együttlakó, együttélő, egymással folytonos érintkezésben levő népesség Természetes dolog, hogy a tömeges együttélésből származó ártalmak hatványozott mértékben érvényesülnek a háborúban, ahol sem idő, sem mód, sem alkalom azoknak az egészségügyi rendszabályoknak a megvalósítására, amelyek az együttéléssel járó ártalmak tovaterjedésének meggátlására szolgálnak. A háború hatványozza az egészségi ártalmakat és szinte ideális terjesztője a fertőző betegségeknek. Ahol napokon és heteken át mosdóviz- hez jutni nem lehet, a hiányos táplálkozás és a testnek szükséges nyugalom hiánya folytán a test ellenálló ereje megcsökken, a hideg, a nedvesség, avagy a hőség ellen védekezni alig lehet, a hullák temetetlenül hevernek és feloszlásnak indulnak, ivóvíz nincs, vagy meg van fertőzve, stb, hogyan lehessen ott ama rendkívüli nagy tisztaságot és Lapta-üls: mai száma 0 oldal.
