Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-20 / 38. szám
3 Békés 1914 szeptember 20 A gyulai népfelkelők. Békésvármegye területéről alakított 2. népfelkelő gyalogezred a ...........................öböl partvidéké nek megvédését és megszállását kapta feladatul. Az ezred 1. zászlóalja Zöld honvédőrnagy parancsnoksága alatt ......................sziklás bércei közt teljesít támadó, illetve védelmi szolgálatot. Ennek a zászlóaljnak jutott a szerencse, dicsőséges hadjáratunkban annyira kitűnni, hogy a felsőbb katonai parancsnokság dicsérő oklevelet küldött a mai napon a zászlóalj parancsnoksághoz. A zászlóalj felderítő szolgálatának teljesítése közben derék népfelkelőink Szemere Gusztáv hadnagy vezetése alatt a montenegrói határon leselkedő ellenség közvetlen közelébe férkőztek. Bátor alföldi katonáink- leküzdve a Karszt terep minden nehézségét, az ellenség heves tüzelése közben any- nyira előrenyomultak, hogy az ellenséget kiűzték állásából és jól irányzott lövéseikkel azoknak veszteséget okoztak. E hadi tényt a kerületi parancsnok, Weber altábornagy is elismerésre méltatta. Kerületi parancsban dicsérte meg Szemere Gusztáv hadnagyot és csapatát. A dicsérő okmányt a zászlóalj parancsnokság már megfelelő katonai dísszel átadta a derék hadnagynak. Nagy örömmel ünnepelte meg a zászlóalj tisztikara ezt a ritka alkalmat, amikor az egész tisztikar egybehangzóan azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy olyan parancsnok vezetése alatt álló csapat, mint amilyen Zöld Mór őrnagy, aki humánus bánásmódjával, szigorú, de mindig igazságos rendelkezéseivel és intézkedéseivel a legteljesebb bizalmat váltotta ki katonáiból, mindig ilyen eredménnyel fogja helyét megállani az ellenség előtt. Örvendetes, hogy Zöld Mór őrnagy nemcsak a parancsnoksága alatt álló katonák, hanem a felsőbb katonai körök bizalmát is megnyerte,1 mert zászlóalj parancsnokságán felül az egész védelmi szakasznak parancsnokságával is megbízta a kerület, mely védelmi szakaszhoz a gyalogságon kívül jelentékeny számú tüzérség és erődök is tartoznak. E. L. A II. zászlóalj vitézségét hirdető okmány a következő : 28. sz. Ezredparancsnoksági napiparancs. — — — 1914. augusztus 30. A 2-ik zászlóaljnak, folyó hó 28-án már másodízben adatott alkalom, hogy fegyverét megvillogtassa, — s ezúttal személyesen tapasztalhattam, — mily vitézül, — mily halálmegvetéssel ment előre puskák és ágyuk golyózáporának közepett, — hogy az ellenfélnek szemébe nézhessen. Magasztos hivatásának tetőpontján állva, tanúságot tett a zászlóalj arról, — hogy benne a Trón mindenkor biztos támaszt lel — és hogy Ő Felsége hadseregének egy, — tüzpróbán keresztül ment számottevő csapata, — mely dicsőséggel alapította meg a gyulai 2. sz. népfelkelő gyalogezred hírnevét s amely, — igy méltóan sorakozik a hadsereg régi ezredei mellé, — melyek sok diadalmas ütközetben saját vérükkel jegyezték fel nevüket a történelem lapjaira. Szilárd meggyőződésem, — hogy oroszlán módra fog küzdeni a másik két zászlóalj is, ha a harci riadó a tüzbe szólítja, — s teljes bizalommal állok ezredem élére ezentúl is, — mert az ilyen lelkesült csapatnak, — mert az igaz ügynek győzni kell 1 Legteljesebb elismerésemet és köszönetemet nyilvánítom a 2-ik zászlóalj kipróbált parancsnokának -és valamennyi tisztjének az elszánt és példás vezetésért, — összes legénységének az állhatatos kitartásért, — valamint orvosának és sebesültvivőinek a sebesült bajtársak körül való önfeláldozó működésűkért. Felhívom a 2-ik zászlóalj parancsnokságot, hogy azokról a tisztekről, — a századparancsnokságokat pedig, hogy azokról a legénység állomány- beli egyénekről, — akik magukat az ütközetben kitüntették, hozzám jelentést tegyenek. Laky, százados s, k. Dominies, s. k. ezredsegédtiszt. ezredes. A közigazgatási bizottság ülése. (szeptember 14.) Bókésvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését e hó 14-én tartotta Kóry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülésen a tisztviselő tagok közül csupán Holló György nem vett részt betegsége miatt, mig a választott tagok közül hárman voltak távol, vagyis az ülés — a rendkívüli idők dacára — elég népesnek mondható. Az ülés lefolyása is mindvégig érdekes volt. Az alispáni jelentés kapcsán mindjárt olyan hatalmas vita támadt, amely egymagában egy teljes órát vett igénybe. Dr. Török Gábor .ugyanis szóvá lette azt, hogy dacára annak, mikép Békésről 9 rendőr vonult be hadiszolgálatra és csupán egy csendőr van az őrsön, a képviselőtestület, dacára az alispán felhívásának mégis azt mondta ki, hogy a hiányzó rendőrök pótlásáról nem intézkedik, mert hát a háború az embereket jókká teszi, és igy feleslegesnek tartja, hogy a községi rendőrök félfogadásával költségekbe verje magát. Ugyancsak nevezett bizottsági tag felirat intézését hozta javaslatba a földmivelésügyi miniszterhez, hogy búza vetőmagot adjon a községi lakosoknak egy évi hitelezésre, mert olyan rossz volt a termés, hogy vetőmag hiányában fele sem lesz bevetve a földeknek mint az idén Az alispánnak és dr. Ladies Lászlónak felszólalásai után a bizottság is utasította Békés községet, hogy a hiányzó rendőrök helyettesítéséről gondoskodjék, mert a közbiztonsági állapotok Békésen nem olyan jók, amint azt a képviselőtestület állítja. A vetőmag beszerzésére vonatkozólag ugyancsak az alispán, valamint Ladies László, úgyszintén gróf Wenckheim Dénes hozzászólásai után azt határozta a bizottság, hogy a vetőmag szükségletet az egész vármegyére összeiratja a községekkel, hogy annak alapján — a miniszter közbenjárása mellett — a nagy bankoktól a községek jótállása mellett kölcsön felvétele legyen kieszközölhető. Gr. Wenckheim Dénesi La- dicsnak az az indítványa ösztönözte felszólalásra, hogy a nagybirtokosok kéressenek fel arra, hogy a szükséges vetőmagot engedjék át a lakosságnak. Erre válaszolva Wenckheim Dénes, kijelentette, hogy az uradalmak legtöbbjének magának sincs vetőmagja, igy tehát a Ladies indítványának elfogadása nem vezetne célra. A kir. pónzügyigazgató jelentése kapcsán szóvá tette az alispán dr. Török Gábornak, mint a békési adókivető bizottság elnökének lemondását, amely azért következett be, mert állítólag a pénzügyigazgatóság leckéztető modorban irt át az adókivető bizottsághoz és a pénzügy- igazgatóságnak ezt az eljárását, eltekintve attól, hogy az nem jogos, olyannak minősítette, amely az annyira szükséges egyetértést az önkormányzat és a pénzügyi közigazgatás között nem mozdítja elő. Az alispán felszólalására Botka István h.-pónzügyigazgató válaszolt' és igyekezett bizonyítani, hogy a pénzügyigazgatóság kérdéses átiratával nem lépte túl hatáskörét és annak hangja sem volt olyan, amely az elnöki érzékeny- kedést, illetőleg lemondást indokolttá tette volna. Ennek igazolásául felolvasta mindjárt az ülésen a kérdéses átiratot. A közigazgatási bizottság magának dr. Török Gábornak, valamint az alispánnak ujabbi felszólalásai után azt határozta, hogy a pénzügyigazgatóságot a szóban levő sajnálatos ügy körülményeiről és annak miképen történt elintézéséről felvilágosító jelentéstételre kéri fel. Ezen felül a vármegyei főügyész által előadott egyik községi választási ügynél volt hosszabb vita, amelyben dr. Berthóty Károly vitatta azt, hogy a községi képviselőtestületi tagválasztásoknál a meghatalmazásokat magához a főszolgabíróhoz kell egy órával a választás előtt benyújtani, nem pedig a főszolgabíró által, mint a törvény szerinti elnök által a választás vezetésére kiküldött megbízottnak. A bizottság dr. Török Gábornak, valamint az alispánnak felszólalásai után az ügyészi véleményt fogadta el, hivatkozással a hosszas gyakorlat által is igazolt célszerűségi szempontokra. Érdekesebb tárgya volt a közigazgatási bizottságnak a vármegye alispánja által elkészített és előzetes tárgyalás végett bemutatott 1915—16. évi közúti költségvetés, amely az 1915. évre 142000, az 1916 évre pedig 106000 korona maradvánnyal zárul. , A beruházási hid- és útépítéseknél elért megtakarítás a dobozi hidra a földmivelésügyi miniszter által adott 30000 korona államsegéllyel együtt 142000 koronát tesz ki, ez az összeg a kereskedelmi miniszter által kilátásba helyezett újabb beruházási útépítkezések engedélyezéséig külön alapként lesz kezelendő, hogy az előirányzott 143 kilométer uj ut helyett, több ut legyen a vármegyében kiépíthető. A vármegyei utak fenntartására kilométerenként átlag 15 köbméter fedanyag van a költségvetésbe felvéve s a közúti pótadó a szokásos 10%-nál nem lesz több. Az ülésen jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Dai- mel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy Géza t. főügyész, dr. Z'öldy János t. főorvos, Botka István h. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla kir. államópitószeti hivatali főnök, dr. Konrád Ernő kir. ügyész. A választott tagok közül dr. Ladies László Morvay Mihály, Haraszti Sándor, gróf Wenckheim Dénes, dr. Tárók Gábor, Varságh Béla és dr. Berthóty Károly. Elnöklő főispán az ülést d. e. 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés adatott elő, amelynek kapcsán a fentebb ismertetett egy órás vita támadt. Az alispáni jelentés a következő: A személybiztonság kisebb mérvű verekedésektől eltekintve 4 esetben támadtatott meg és pedig egy gyilkosság és három könnyű testi sértés által. A vagyonbiztonság több kisebb természetű lopáson kívül 1 zsarolással zavartatott meg. A tettesek ellen a megtorló eljárás folyamatba tétetett. Öngyilkosság 7 esetben történt. Baleset 22 esetben adta elő magát, melyek közül 7 halálos végű volt. A tüzesetek száma 38 volt, a kár túlnyomó része biztositás utján megtérül A külső mezőgazdasági munkák közül talaj előkészítés az őszi vetéshez volt folyamatban, de e rendkívüli száraz talajban a munka nem volt megfelelő. A tengeri, burgonya, cukor és takarmányrépa a nagy szárazságot sínyli, további fejlődésükhöz eső volna kívánatos. A takarmányfólók (lucerna, bükköny, csala- mádé) általában gyengék, alacsonyak, idő előtt lesültek. Legelők teljesen kopárak, úgy hogy nagyon kevés táplálékot nyújtanak a kihajtott jószágnak. Gyümölcsből általában nagy termés volt, minősége azonban gyenge. Szőlő közepes termést igér. Napszámbórek közepesek: férfi, napszám 2-50—4-— koronáig, női napszám T20—2-— K. A háborús viszonyok következtében az ipar terén nagy hanyatlás állott be, a kereskedelem terén a mozgósítás következtében előállott szükségletek folytán azonban nagy volt a kereslet. A közutak jókarban, a körtöltések és gátak védképes állapotban vannak. A munkások helyzete kielógithetőnek mondható. A hadbavonultak családtagjainak segélyezésére és a sebesültek ellátására vármegye/
