Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-20 / 38. szám

1914 szeptember 20. Békés szerte gyűjtés indult meg, úgyszintén tevékeny­ség a hadbaindult katonáknak téli holmikkal való ellátására. Egyes községek gyámolitásra szoruló lakosaik segélyezésére pótadóval rótták meg magukat, a vármegye összes alkalmazottai pedig e nemes célok érdekében önmagukat megadóztatták. Az Országos Vörös-Kereszt Egye­sületbe fokozott mérvben történtek belépések. Szarvas községben a polgárőrség megalakult. A szarvasi járás főszolgabirája Kovácsik István kondorosi II. jegyző és Ország Ignác kondorosi községi állatorvos ellen a fegyelmi eljárást elrendelte. Orosházán a nyugdíjazás folytán meg­üresedett adóügyi jegyzői állásra Bán Zsigmond, ennek helyére gyám és számügyi jegyzővé Kunos István tótkomlósi adóügyi jegyző válasz­tatott meg. A gyulai József szanatóriumi postahivatal­nak nyilvános távbeszélő álomással leendő összeköttetése tárgyában kelt postaigazgatósági megkeresés folytán a közigazgatási bizottság a nyilvános telefon állomás létesítését kérelmezte. Dr. Zöldy János jelentése szerint a köz­egészségügyi viszonyok általában augusztus hó­ban kielégítők voltak. Az egyes szervek megbetegedését és le­folyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hu- rutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. Diphtheria 21 megbetegedéssel és 7 halálozással. 2. Vörheny 31 megbetegedéssel és 7 halálozással. 3. Kanyaró 73 megbetege­déssel és — halálozással. 4. hasi hagymáz 28 megbetegedéssel és 3 halálozással. 5. Szamár­köhögés 1 megbetegedéssel és — halálozással. 6. Bárányhimlő 1 megbetegedéssel és — halálo­zással. Összesen 155 megbetegedéssel és 17 (109%) halálozással. Amint a fentebb kitüntetett adatok igazol­ják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó Tömegesen csupán Öcsödön mutat­kozott. Némi emelkedést mutat a diphteriás és hasi hagymázos betegek száma. Bár az egészségügyi személyzet nagy része elvonatott a hadimozgalmak folytán, nagyobb hiányok emiatt még sem állottak elő. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 348, hullán 6 esetben, orvos törvényszékit pedig 11 könnyű és 3 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 15 egyént, akik közül meggyógyult 13, meghalt 2. A halva születtek száma 15, elvetélteké 10. Bakos József törvényhatósági főállatorvos havi jelentésében előadta, hogy az állategészség­ügy múlt havi állása rossznak mondható, mert a ragadós állati betegségek nemcsak szórványo­sak, hanem járványos elterjedésben is uralkodtak. Az állategészségügyi szolgálat akadályta­lanul teljesitetett; hadi szolgálatból visszaérkez­tek az orosházi s gyulai, valamint a gyulavárosi kir. állatorvosok. A szarvasi m. kir. járási állatorvos helyettesí­tésére a gyomai, a békésire a szeghalmi járási kir. állatorvos helyettesittetett a főispán által. Botka István h. pónzügyigazgató havi jelentése szerint a Békésvármegyére a folyó évre előírásba vett állami egyenesadó összege: 3,160.641 korona. Befizetés a múlt hó végéig: 2,173.560 korona. Tényleges hátralék: 987 081 korona. Minélfogva az augusztus havi eredmény, a múlt évi augusztus havi eredménnyel szemben: 359.402 koronával kedvezőtlenebb. Hadmentessógi dij hátralék volt összesen: 49.848 korona, erre befizettetett a múlt hó végéig: 12.754 korona, a tényleges hátralék: 37.094 korona. A jövedéki ágazatokban az előirt eredmény a kővetkező : fogyasztási és italadóban : 24.743 korona 76 fillói> szeszadóban: 56.419 korona 60 fillér, bélyeg- és jogilletékben: 44.529 korona 66 fillér, dohány jövedelemben : 214 921 korona 13 fillér. Összesen 340.514 korona 15 fillér. Ideiglenes házadómentességet 15 esetben, adófizetési halasztást pedig 3 ízben adott a kir. pénzügyigazgatóság. Hegyesi József volt szeghalmi Írnokot az alispán hivatalvesztésre ítélte súlyos hivatali szabálytalanságok miatt. A fegyelmi választmány azonban megváltoztatta az alispán határozatát és csupán dorgálással büntette és hivatalába visszahelyezte. Alig történt meg azonban a visszahelyezés, megérkezett a kúriának Ítélete, mely szerint nevezett okirathamisitás miatt hat havi börtönre Ítéltetett. Tekintette] azonban arra, hogy a fegyelmi választmánynak határozatát a képviselőtestület megfelebbezte, az iratok fel­terjesztettek a belügyminiszterhez. A belügy­miniszter azonban a felebbezóst nem bírálta felül, hanem egyszerűen megállapította a bíró­ság által kimondott hivatal vesztést, miáltal a felülvizsgálat tárgytalanná vált. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a hivatalnak működése a hadi állapot következtében kiadott sok rendelkezés végre­hajtása folytán megszaporodott, azonban az intézkedések fennakadás nélkül megtörténtek. Az iskolák megnyitásának nagyobb akadályai nincserfek, kivéve a gyulai, csabai és orosházi állami iskolákat. A kir. tanfelügyelő a múlt hónap folyamán külszolgálatban mindössze három napot töltött. Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök jelentése szerint az összes munkálatok és szállí­tások be lettek szüntetve és csak a kisebb fenntartási és hengerelési munkálatok vannak folyamatban. Úgy az állami, mint a törvényhatósági utak jó karban vannak. A folyó évre engedélye­zett fedanyag kifuvarozása nagyrészt befejeztetett, a még ki nem szállított fedanyag kifuvarozása szünetel. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszóknól csekély hátralék van, aminek az az oka. hogy Szabó Emil, Kiss László árvaszéki ülnök és Szirbik|Bálint árvaszéki jegyző hadiszolgálatra bevonultak. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész előadta, hogy a gyulai kir. törvényszéki fogházban 116 volt a múlt hóban a letartóztattak átlagos lét­száma, a hó végén pedig le volt tartóztatva 106 és pedig 101 férfi és 5 nő, akik közül 101 jogerősen elitéit, vizsgálati fogoly pedig 5. A foglyok egészségi állapot jónak mond­ható, mindössze egy betegedósi eset fordult elő. Élelmezés terén panasz nem merült fel: ki­osztatott 3612 ételadag. A rabokkal való munkál­tatás révén elkészült a múlt hóban 80 drb. különféle kosár 5 korona 40 fillér értékben, A közigazgatási bizottság teljes ülése után, amely fél 12 órakor ért véget, csupán az árva­ügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen Sárosy Gyula árvaszéki elnök előadásában 14 felebbezett ügy nyert elintézést. 5574—1914. Hivatalos hirdetés. Gyula városban az 1914. évre előirt köz­úti adó és napszámos útadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által" számvevőileg megvizsgáltatván, az 1890. I. t.-c. 23. §-a értelmében szeptember hó 10-től szeptember hó 25-ig a városi adóhivatal helyiségében köz­szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik ezen lajstromban fog­lalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt fel­szólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1914. évi szeptember hó 12-én. Szikes György, 420 1 —1 adóügyi tanácsnok. S Tanügy. A gyulai rom. kath. főgimnáziumban az 1914/15. isbolaévi beiratások f. hó 10, 11 és 12. napjain foly­tak le. A beiratkozott nyilvános tanulók száma osz- tályonkint: I. oszt. 53, II. o. 54, III. o. 43, IV. o. 36, Y. o. 26, VI. o. 19, VII. o. 17, VIII. o. 17, összesen 265 tanuló, a magántanulók száma : I. 0. 6, IV. o»l, V. o. 1, VI. o. 2, VII. o. 1, összesen 11 tanuló, beiratkozott tehát összesen 276 tanuló. Ez a létszám a múlt évek tanuló létszámához vi­szonyítva sokkal csekélyebb esést mutat, mint a milyent a most uralkodó nehéz viszonyok mellett várni lehetett. A tanévet a folyó hó 13-án tartott Veni Sancte nyitotta meg, a rendes előadások pedig hétfőn, 14-én vették kezdetöket. A gyulai áll. polgári leányiskolái tanítások f. hó 21-én, hétfőn déletőtt 8 órakor kezdődnek, még pedig egyelőre az iparos tanonciskola (régi polgári fiúiskola) épületében. Beiratkozott az I-ső osztályba 55, a II-ba 39, a III-ba 39. a IV-be 30, összesen 163 rendes tanuló. A beiratások még tartanak. Az igazgatóság. A belterületi állami elemi fiú es leány iskolába a beiratások av hét folyamán befejezést nyertek. Be­iratkozott eddig 141 fiú és 146 leány tanuló. Mivel a leányiskolában katonaság van elhelyezve, a taní­tás a fiúiskolában történik, mégpedig összevont rend­szerrel, mert a tantestület férfitagjai közül hárman katonai szolgálatra bovonultak. A tanítás f. hó 23- án kezdődik. A gyulai iparos tanonciskolában az 1914—15. tanévi beiratások köznapokon délután 4 órától 5-ig, vasárnap délelőtt 8 órától 10 óráig a következő sorrendben lesznek: szeptember ?l-én, hétfőn az 1913—14. évi előkészítő-, 22-ón az I-ső, 23-án a Il-ib, 24-én a III-ik osztály tanulói iratnak be, 25-én, pénteken azok a tanoncok vétetnek fel, akik még nem jártak tanonciskolába. Az építő iparos téli tanfolyam tanulóinak behatása szeptember 27-én délelőtt 8—9 óráig lesz. A beíráskor minden tanuló tanoncszerződését bemutatni és 2 korona tanszerdijat lefizetni tartozik. Abafi János igazgató. A külterületi állami elemi- és ismétlőiskolákba a beiratások f. hó 25-én kezdődnek. Beiratási díj az el. iskoláknál 50 fillér. Ismétlő iskolás tanulók be­iratási dijat nem fizetnek. A tanítás október 1-én kezdődik. Péczely József, igazgató. Tanítók figyelmébe. A háborús helyzet a kö­zeledő télre a közélelmezés biztosítását egyik legelső rangú feladattá tette. Nagyon megkönnyitjük a téli közélelmezést azzal, ba abba a gyümölcs és zöldség konservek használatát beleillesztjük. Buzdítsa hát a tanítóság a közönséget konservek készítésére és a népet aszaló készülékek hiányában útmutatással, tanácscsal lássa el az aszalás módjára nézve. Ezzel is hazafias, fontos kötelességet teljesít. Áthelyezés. A vall. és közokt. minister Zlochné Pataki Katalin pusztaföldvári áll. óvónőt a vágbesz- tercei, ■ - Bossányi Kornélia galgói áll óvónőt pe­dig a pusztaföldvári áll. ovodáboz helyezte át. Gyulaváros esti kereskedelmi szaktanfolyamá­nak mindkét fokozatába (kezdők és haladók) a be­iratások e hó végéig eszközöltetnek az igazgatónak Bonyhádi-ut 4. sz. a. lakásán. H i r e k. A vármegyei központi választmánynak egyik alosztálya, amelyhez a békési s orosházi választó- kerület tartozik, dr. Daimel Sándor vármegyei fő­jegyző elnöklete alatt folyó hó 16-án délután ülést tartott. Az ülésen csupán két tag vett részt: Dr. Török Gábor ás Dr. Berthóty Károly, akik a tör­vényben előirt esküt letették. Az ügyek előadója Házy Imre vármegyei tb. aljegyző volt. Az ülésen egyébként négy szavazó körnek, u. m. : a mezőbe- rényi I. és II., a gádorosi és tótkomlósinak az uj törvény alapján, az összeiró küldöttség által elké­szített névjegyzék-tervezete vétetett felülvizsgálat alá, amelynek eredményéhez képest az ideiglenes névjegyzéke az országgyűlési képviselő választóknak az említett négy községre megállapittatott és pedig

Next

/
Thumbnails
Contents